ÁSVÁNYI ANYAG, VITAMIN ÉS EGYÉB SZÜKSÉGLETEK

[Totem58]

(Figyelem! A D-vitamin K2 VITAMIN hiányában többet árthat, mint használna. A K2 vitamin feladata, hogy a fehérjéket aktiválja, a kalcium a csontokhoz szállítódjon és ne a lágy szövetekben halmozódjon fel. Ugyanehhez a MAGNÉZIUM szerves, lehetőleg cisz forma kiegészítésére is szükség van. Legjobban hasznosul a véráramban azonnal felszívódó csepp - Ildikó) [/b]

SCLEROSIS MULTIPLEXBEN LEGFONTOSABB A D-VITAMIN.

D-VITAMIN ÉS AUTOIMMUN BETEGSÉGEK: HOL A KAPCSOLAT?: 1-es típusú cukorbetegség, lupusz, SCLEROSIS MULTIPLEX, pikkelysömör, reumás ízületi gyulladás és alacsony D-vitamiNszint - mi az összefüggés? Mikor és mennyi D-vitamint érdemes szedni, mennyi az optimális D-vitamin szint a vérben? Hogyan hat a D-vitaminpótlás az autoimmun betegségekre? Részletek a cikkben!

A D-vitamin csontrendszerre kifejtett kedvező hatása az 1920-as évek óta ismert. Hosszú időn át nem is tekintettek rá másként, csak csontépítő tápanyagként. Az utóbbi néhány évtizedben azonban sorra jelentek meg azok a tudományos vizsgálatok, amelyek bizonyították: a D-vitamin sokkal több jótékony hatással rendelkezhet! Egyes kutatások például arra utalnak, hogy az AUTOIMMUN BETEGSÉGEK – például reumás ízületi gyulladás, pikkelysömör, gyulladásos bélbetegségek – MEGELŐZÉSÉBEN ÉS KEZELÉSÉBEN IS SZEREPE LEHET.

A D-vitamin szerepe a szervezetben: A D-vitamin (kalcitriol) tulajdonképpen nem is vitamin, hanem egy zsírban oldódó prehormon (hormon elő anyag), ami a szervezetünkben alakul át aktív hormonná. A szervezetünk számára szükséges D-vitamin legjava (kb. 80–90 százaléka) a napsugárzás hatására keletkezik a bőrünkben. A D-vitamin kulcsszerepet játszik több száz élettani funkcióban. Amellett, hogy nélkülözhetetlen a csontok fejlődéséhez és fenntartásához, az agy, idegrendszer, izmok, szív- és érrendszer, anyagcsere, valamint az immunrendszer egészséges működéséhez is mindenképpen szükséges.

A D-vitaminhiány gyakorisága: Egyes felmérések szerint a lakosság 90–95%-ának nem megfelelő vagy hiányos a D-vitamin-ellátottsága. Ez azt jelenti, hogy szinte senki sem éri el az optimálisnak számító 75 nmol/l (30 ng/ml) feletti D-vitamin vérszintet. A D-vitamin-hiány hátterében legfőképpen a bezárt életmód, a napvédő krémek és ruházat használata, illetve a nem megfelelő táplálkozás áll. Hatással van ugyanakkor a D-vitamin termelésére a bőrszín (minél sötétebb a bőr, annál nehezebben termel D-vitamint), az életkor (a szervezet D-vitamin termelése az életkorral arányosan csökken), és a testsúly is (a túlsúlyosak és elhízottak esetében a D-vitamin a zsírszövetekben „ragad” és nem tud bejutni a véráramba).

A D-vitamin-hiány és az autoimmun betegségek kapcsolata
A D-VITAMIN ÚGYNEVEZETT IMMUNMODULÁNS HATÁSSAL BÍR, VAGYIS KÉPES MÓDOSÍTANI AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉT. Kutatások bizonyították, hogy az immunsejtekben D-vitamint érzékelő receptorok találhatóak, sőt, ezek a sejtek akár D-vitamin előállítására is képesek. A D-vitamin fokozza a kórokozók ellen védelmet nyújtó immunsejtek, például a T-limfociták és makrofágok működését, serkenti a természetes vírusellenes anyagok termelését és csökkenti a gyulladáskeltő citokinek szintjét. Nem meglepő hát, hogy a D-vitamin-hiányt összefüggésbe hozták a fertőzésekre való fokozott fogékonysággal és az immunbetegségekkel is.

Kutatások során a különböző autoimmun eredetű problémákban szenvedő embereknél jelentős mértékben alacsonyabb D-vitamin-szintet mértek, mint az egészséges kontroll alanyoknál. A D-vitamin-hiány egyes szakértők szerint az autoimmun betegségek egyik figyelmen kívül hagyott kockázati tényezője lehet.

Egy 2019 szeptemberében, az Autoimmunity Reviews című tudományos folyóiratban megjelent szakirodalmi áttekintés több mint 130 korábbi vizsgálat eredményeit összegezte a témában. A szerzők fordított összefüggést találtak a D-vitamin és számos autoimmun betegség kialakulása között, úgymint:
szisztémás lupus erythematosus (SLE, lupusz)
Crohn-betegség
colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás)
1-es típusú cukorbetegség
sclerosis multiplex (SM)
psoriasis vulgaris (pikkelysömör)
iridocyclitis (a szem szivárványhártyájának gyulladása)
rheumatoid arthritis (RA, reumás ízületi gyulladás)
polymalgia rheumatica (PMR, reumás izomfájdalom)

A szerzők a rendelkezésükre álló adatok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a D-vitamin jelátvitel gyengülése és/vagy a nem megfelelő D-vitamin-bevitel hozzájárulhat az autoimmunitáshoz. Ebből következően A D-VITAMIN ÉTREND-KIEGÉSZÍTÉSSEL TÖRTÉNŐ PÓTLÁSA SZEREPET JÁTSZHAT AZ AUTOIMMUN BETEGSÉGEK KEZELÉSÉBEN. Korábbi vizsgálatok az alacsony D-vitamin-szintet a pajzsmirigy és a máj autoimmun betegségeivel, illetve a szem- és szájszárazságot, de akár ízületi gyulladást is okozó Sjögren-szindrómával is kapcsolatba hozták.

Tényleg segíthet a D-vitamin-kiegészítés autoimmun betegség esetén?
A kutatási eredményekből arra lehet következtetni, hogy az alacsony D-vitaminszint hajlamosíthat az autoimmun betegségekre, vagyis érdemes az optimális D-vitamin-ellátottságot fenntartani, hogy csökkentsük az ilyen típusú betegségek kockázatát. Természetesen még rengeteg egyéb indok miatt javasolt a kiegészítő D-vitamin fogyasztása, nem csak emiatt!

Felmerülhet ugyanakkor a kérdés: javíthat-e a D-vitamin kiegészítés a már kialakult autoimmun betegségen? A jó hír, hogy több úgynevezett intervenciós vizsgálat is született már, amelyekben bizonyításra került:az alacsony D-vitamin-szinttel rendelkező autoimmun betegeknél az egészséges D-vitamin-szint elérése javíthatja a tüneteket, enyhítheti az adott betegséget.. Egyes vizsgálatokban a D-vitamin kiegészítővel történő pótlása pozitív hatást ért el 1-es típusú cukorbetegség, lupusz, sclerosis multiplex, illetve reumás ízületi gyulladás esetén is.

Általánosságban elmondható, hogy napi 2000–3000 nemzetközi egység (NE) D-vitamin fogyasztása elegendő az optimális D-vitamin-szinthez, de az egyéni adottságok és élethelyzetek miatt előfordulhat, hogy más dózisra van szükség. A szervezet D-vitaminszintje egy egyszerű vérvizsgálattal megállapítható, érdemes kb. félévente ellenőrizni és az étrend-kiegészítést szükség esetén módosítani. (Szerző: Szegedi László, forrás: netamin.hu)

[Totem58]

15 érv az Omega-3 zsírsavak mellett – fogyaszd őket rendszeresen!

Az Omega-3 zsírsavak rendkívül fontos tápanyagok. Rengeteg egészségügyi előnnyel jár a fogyasztásuk a szervezet és az agy számára. Igen sok tanulmány született az Omega-3 zsírsavak hatásaival kapcsolatban az elmúlt években. Íme 15 olyan egészségügyi előny, amiért nagyon megéri rendszeresen fogyasztani őket.

1. Az Omega-3 zsírsavak felveszik a harcot a depresszió ellen
A depresszió az egyik leggyakoribb mentális zavar a világon. A tünetek közé tartozik a tartós szomorúság, a letargia, tartós kedvetlenség, szorongás, aggodalom…stb. A vizsgálatok azt mutatják, hogy az Omega-3-t rendszeresen fogyasztó emberek kisebb valószínűséggel lesznek depressziósak Sőt, ha depresszióban vagy szorongásban szenvedő emberek elkezdik az Omega-3 kiegészítők szedését, akkor tüneteik enyhébbek lesznek.

Háromféle Omega-3 zsírsav közül (ALA, EPA és DHA) az EPA a legjobb a depresszió elleni harcban).
Egy tanulmány szerint az EPA ugyanolyan hatásos volt a depresszió ellen, mint a Prozac, ami egy antidepresszáns gyógyszer. Fontos megjegyezni, hogy a jótékony hatást körülbelül 1000 mg EPA bevitelével érhető el. Ha Omega-3 készítményt vásárolsz, nézd meg mindig az EPA tartalmát a címkén. Az Omega-3 kiegészítők segíthetnek a depresszió és a szorongás megelőzésében és kezelésében. Úgy tűnik, hogy az EPA az egyik leghatékonyabb tápanyag a depresszió elleni küzdelemben.

2. Az Omega-3 zsírok javíthatják a szem egészségi állapotát
A DHA (az Omega-3 másik fajtája) az agy és a szem retina egyik fontos strukturális összetevője. Ha nem fogyasztasz elegendő DHA-t, látási problémák merülhetnek fel. Segíthet megakadályozni a makula-degenerációt, ami látáskárosodást és vakságot okozhat.

3. Jó hatással van a bébik agyának és látásának fejlődésére
Az Omega-3 zsírsavak kulcsfontosságúak a csecsemők fejlődéséhez. A DHA fontos építőeleme az agynak és a szem retinájának. A DHA-tartalmú táplálékkal táplált csecsemőknek jobb látásuk van, mint azoknak a csecsemőknek, akik nem kaptak Omega 3 tartalmú táplálékokat.
Az Omega-3 fogyasztás a terhesség alatt számos, a gyermek számára igen nagy előnnyel jár. Például:
• Magasabb intelligencia
• Jobb kommunikáció és szociális készségek
• Kevesebb viselkedési probléma
• Csökkent az ADHD, az autizmus és az agyi bénulás veszélye.

Az Omega-3 fogyasztás a terhesség alatt és után kulcsfontosságú a gyermek fejlődéséhez. A hiány az alacsony intelligenciával, rossz látással és több egészségügyi probléma fokozott kockázatával függ össze. Az Omega-3 kiegészítők csökkenthetik az ADHD tüneteit a gyermekeknél. Javítják a figyelmet és csökkentik a hiperaktivitást, az impulzivitást és az agressziót.

4. Omega-3 zsírsavak fogyasztásával csökken a szívbetegség kockázata
A szívroham és az agyvérzés a vezető halálokok. Évtizedekkel ezelőtt a kutatók megfigyelték, hogy a halászó közösségeknél viszont nagyon alacsony ennek a betegségnek az előfordulási aránya. Ezt részben az Omega-3 fogyasztás okozta. Az Omega-3 zsírsavaknak számos pozitív hatása van a szív egészségére.
Ezek például:
• Az Omega-3 zsírsavak jelentősen csökkenthetik a triglicerideket (káros vérzsírszint), általában 15-30% -kal
• Az Omega-3 zsírsavak csökkenthetik a vérnyomást a magas vérnyomásban szenvedőknél.
• Növelhetik a HDL (a “jó”) koleszterinszintet
• Segítenek, hogy ne tapadjanak össze a vérlemezkék, így megakadályozza a káros vérrögök kialakulását.
• Segítik megőrizni az artériák egészségét. Ezek a zsírsavak segítenek megakadályozni a plakkokat, amelyek szűkíthetik és megkeményíthetik az artériákat
• Csökkentik a gyulladásos reakció során felszabaduló anyagok termelését .

5. Az Omega-3 zsírsavak csökkenthetik a metabolikus szindróma tüneteit
A metabolikus szindróma napjaink leggyakoribb anyagcsere zavara. (a metabolikus szindróma esetén az anyagcserének egy időben több egymással párhuzamos zavara is van) Tünetei között szerepelhet a hasi elhízás, a magas vérnyomás, magas vércukorszint, és a kóros vérzsír összetétel. Ez jelentős probléma, mivel számos más betegség kialakulásának kockázatát növeli. Ezek közé tartozik a szívbetegség és a cukorbetegség. Az Omega-3 zsírsavak csökkenthetik az inzulinrezisztenciát és a gyulladást, és javíthatják a metabolikus szindrómában szenvedő betegek szívbetegségeit.

6. Gyulladáscsökkentő hatás
A gyulladás egy fontos eleme az immunrendszerünknek. Szükségünk van rá a fertőzések leküzdésére és a károsodások kijavítására. De kétféle gyulladás létezik. Akut és krónikus. Az akut, az immunrendszer egészséges válasza egy fertőzésre vagy sérülésre. Azonban néha a gyulladás hosszú ideig fennáll, még fertőzés vagy sérülés nélkül is. Ezt nevezik krónikus (hosszú távú) gyulladásnak. A hosszútávon fennálló gyulladás szinte minden krónikus nyugati betegséghez hozzájárulhat, beleértve a szívbetegséget és a rákot. Több vizsgálat is kapcsolatot mutatott a magasabb Omega-3 bevitel és a gyulladáscsökkenés között.

7. Küzdelem az autoimmun betegségek ellen.
Az autoimmun betegségekben az immunrendszer az egészséges sejteket összetéveszti az idegen sejtekkel, és támadni kezdi őket. Például az 1-es típusú cukorbetegség esetén. Ebben a betegségben az immunrendszer megtámadja az inzulintermelő sejteket a hasnyálmirigyben. A születés utáni első évben a megfelelő mennyiségben bevitt Omega-3 csökkenti az autoimmun betegségek kockázatát (1-es típusú cukorbetegségét, vagy aSCLEROSIS MULTIPLEXÉT)).
Az Omega -3 zsírsavak segítenek a lupus, a reumatoid arthritis, a fekélyes vastagbélgyulladás, a Crohn-betegség és a pikkelysömör kezelésében.

8. Mentális rendellenességek ellen
A pszichiátriai rendellenességben szenvedő embereknél jellemzően alacsony az Omega-3 szint.
Az Omega-3 kiegészítők csökkenthetik a skizofrénia és a bipoláris zavarban szenvedő emberek hangulatváltozásainak gyakoriságát. Sőt, az Omega-3 zsírsavakkal való kiegészítés szintén csökkentheti az erőszakos magatartást.

9. Alzheimer-kór ellen
Az agyműködés csökkenése úgy tűnhet, hogy az öregedés elkerülhetetlen következménye. Számos tanulmány kimutatta, hogy a magasabb Omega-3 bevitel összefügg az életkorral összefüggő mentális hanyatlás csökkenésével és az Alzheimer-kór kockázatának csökkentésével.

10. Rákmegelőzés Omega-3 zsírsavak segítségével
A rák szintén vezető halálok a nyugati világban. Az Omega-3 zsírsavak csökkenthetik bizonyos daganatos megbetegedések kockázatát. Például azoknál az embereknél, akik a legtöbb Omega-3-at fogyasztják, akár 55% -kal alacsonyabb a vastagbélrák kockázata. Emellett egyes kutatások szerint az Omega-3 fogyasztás a nőknél a mellrák, a férfiaknál a prosztatarák kockázatának csökkenésével függ össze. Bár nem minden kutatás bizonyítja az egyértelmű kapcsolatot, ártani nem árt a több hal, és Omega-3 fogyasztás.

11. Csökkentheti az asztmát gyermekeknél
Az asztma egy krónikus tüdőbetegség, melynek tünetei, mint a köhögés, a légszomj és a zihálás. A súlyos asztmás rohamok nagyon veszélyesek lehetnek. Sajnos az elmúlt években egyre több az asztmás megbetegedés.
Több tanulmány hozta összefüggésbe az Omega-3 fogyasztást az asztma alacsonyabb kockázatával mind a gyermekek mind a fiatal felnőttek körében.

12. Csontritkulás, ízületi gyulladás
A csontritkulás és az ízületi gyulladás két gyakori rendellenesség, amelyek a csontrendszerre hatnak.
Az Omega-3 zsírsavak javíthatják a csontszilárdságot a csontokban lévő kalcium mennyiségének növelésével. Ez csontritkulás kockázatának csökkenéséhez vezet Az Omega-3 zsírok segíthetnek az ízületi gyulladásban is. Csökkentik az ízületi gyulladás kialakulásának esélyét, de a már meglévő ízületi gyulladásnál is hatékonyan segítenek.

13. Menstruációs fájdalom ellen
Menstruációs fájdalom egy igen kellemetlen érzés. Jelentős negatív hatással lehet a nők életminőségére.
Azoknál a nőknél, akik több Omega 3-at fogyasztanak, enyhébben jelentkeznek a menstruációs fájdalmak).
Egy tanulmány azt is kimutatta, hogy az Omega-3 kiegészítés hatékonyabb volt, mint az ibuprofen , a súlyos menstruációs fájdalom kezelésére.

14. Az Omega-3 zsírsavak javíthatják az alvást.
A jó alvás az optimális egészség egyik alapja. A kevés, vagy rossz minőségű alvás számos betegséghez kapcsolódik. Ilyen az elhízás, a cukorbetegség és a depresszió. Mind a gyermekek, mind a felnőttek körében végzett vizsgálatok kimutatták, hogy az Omega-3 kiegészítés növeli az alvás hosszát és minőségét.

15. Az Omega-3 fogyasztás védi a bőrt
[/b]A DHA a bőr egyik összetevője. A felelős a sejtmembránok egészségéért, amelyek a bőr nagy részét alkotják. Az EPA számos módon segít a bőr egészségének fenntartásában. Például, segít megőrizni a bőr hidratáltságát, segíti a szőrtüszők egészségének fenntartását, és hozzájárul a bőr korai öregedésének megőrzéséhez. Az Omega-3 zsírsavak védik a bőrt a napsütés káros hatásaitól.

Mint látható, az Omega-3 zsírsavak hihetetlenül fontosak az optimális egészség érdekében. Az egészséges ételekből történő bevétel, mint például a zsíros halak hetente kétszer történő fogyasztása, a legjobb módja az optimális Omega-3 bevitel biztosításának. Azonban ha ezt nem tudod megtenni, érdemes étrend-kiegészítővel pótolni. Az Omega-3 étrend-kiegészítő, egy olcsó és hatékony módja ezeknek az igen hasznos zsírsavaknak a pótlására! (forrás: healthline.com, közzétette: vitaminkirály, kép omega3 info)

[Totem58]

TENGERI MAGNÉZIUM? ISTEN MENTS!

A boltok polcain általában "tengeri" jelzővel illetett magnézium forma, nem is olyan csábító, ha csak egyetlen esetben előnyös? Gondoltad volna, hogy ásványi anyag és vitamin felszívódást gátló hatása is van?

Néhány gondolat arról, hogyha valaki magnézium-hidroxid formában szeretne magnéziumot pótolni. Nem is annyira a vegyületnek a képlete számít, hanem inkább az, hogy ez egy szervetlen magnéziumforma. Erről már szerencsére elég sokan tudják azt, hogy a szerves formákhoz képest sokkal, de sokkal alacsonyabb biológiai hasznosulást eredményez.

Továbbra is azt javaslom, hogy a koncentrációt, a biológiai hasznosulást és a molekulaformát egyszerre érdemes értékelni és ez alapján kell gyakorlatilag véleményt alkotni, és kiválasztani a számunkra a legmegfelelőbbet. A magnézium-hidroxidnak nagyon alacsony a vízoldékonysága, ami szintén nagyon kicsi biológiai hasznosulást eredményez.

De nézzük a pozitív részét! Annak, akinek gyomorsav problémája van, annak jó lehet ez a forma, mert savlekötő hatású. Ezzel azonban a pozitív hatásokat be is lehet gyakorlatilag fejezni. A piacon szoktak valamilyen marketing megnevezést is társítani hozzá, jellemzően valami pozitív, szépítő jelzőt. Jelen esetben ez az, hogy tengeri magnézium.

Nyilván ez nem jelent semmit, érdemes mindig a függöny mögé nézni. Hogyha tehát benézünk a függöny mögé, akkor megállapítható, hogy amagnézium-hidroxid a hashajtók gyakori alkotóeleme, tehát hashajtó hatása van. Ennek eredményeképpen pedig kiüríti a káliumot a szervezetből, ami nem éppen egy pozitív élettani hatás.

Ami talán még rosszabb, hogy gátolja a vas és a folsav, illetve a folátnak a felszívódását. Sajnos az emberek nagyon nagy százalékának eleve problémája van a vasfelszívódással. Emiatt én összességében nem ajánlom ezt a magnéziumformát, akármennyire jól „csillog” a tengeri magnézium megnevezés.

Tehát összegezve a gondolatsort: A magnézium-hidroxidnál lehet sokkal, de sokkal jobb magnézium vegyületeket találni a piacon, amelyek sokkal jobb hatékonysággal működnek. Mindenféleképpen szerves magnéziumot érdemes keresni és továbbra is azt javaslom, hogy egyszerre kell vizsgálni a koncentrációt, a molekulaformát és a biológiai hasznosulást és ezeket együtt figyelembe véve kell döntésre jutni. (Dr. Bíró Szabolcs Wise Tree Naturals)

[Totem58]

AZ ANTIOXIDÁNSOKAT ÉTELEKKEL PÓTOLD!

Antioxidánsok és szabadgyökök
Az antioxidánsok bizonyos élelmiszerekben találhatók, és ezek semlegesítésével megakadályozhatják a szabadgyökök által okozott károkat. Ide tartoznak a tápanyag-antioxidánsok, az A, C és E vitamin, valamint az ásványi anyagok a réz, a cink és a szelén. A növényekben található fitokémiai vegyületek jelentős antioxidáns hatással bírnak, ezek közé tartoznak a fitokémiai szerek, például a paradicsomban levő likopin és az áfonya antocianinjai.

A szabadgyökök hatása
A szabadgyökök által okozott néhány állapot a következők:
- a szemlencse romlása, ami hozzájárul a vaksághoz
- ízületi gyulladás
- az agy idegsejtjeinek károsodása, amely hozzájárul az olyan állapotokhoz, mint például a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór
- az öregedési folyamat felgyorsítása
- fokozott szívkoszorúér-betegség kockázata, mivel a szabadgyökök arra ösztönzik az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) koleszterint, hogy tapadjon az artéria falához
- bizonyos tumorok, amelyeket a sérült sejt DNS vált ki

Antioxidánsok hatása
Az antioxidánsokban gazdag étrend csökkentheti számos betegség kockázatát, beleértve a szívbetegségeket és bizonyos tumorok kialakulását. Az antioxidánsok eltávolíthatják a szabadgyököket a test sejtjeiből, megelőzhetik vagy csökkenthetik az oxidáció által okozott károkat.

Speciális antioxidánsok legjobb forrásai:
- allium-kénvegyületek - póréhagyma, zöldhagyma, vöröshagyma, lila hagyma, fokhagyma
- antocianinok - padlizsán, cékla, lila burgonya, szőlő, szilva, cseresznye, meggy, berkenye, áfonya, fekete ribizli, bodzabogyó, stb.
- béta-karotin - tök, mangó, sárgabarack, sárgarépa, spenót, petrezselyem
- catechinek - vörösbor, tea
- réz - tenger gyümölcsei, sovány hús, tej, diófélék
- kriptoxantinok - piros paprika, tök, mangó
- flavonoidok - zöld tea, citrusfélék, vörösbor, hagymafélék, alma
- indolok - keresztesvirágú zöldségek, például brokkoli, káposzta, karfiol
- izoflavonoidok - szójabab, tofu, lencse, borsó, tej
- lignánok - szezámmag, korpa, teljes kiőrlésű gabonafélék, zöldségek
- lutein - zöld leveles zöldségek, spenót, kukorica
- likopin - paradicsom, rózsaszín grapefruit, görögdinnye
- mangán - tenger gyümölcsei, sovány hús, tej, diófélék
- polifenolok - kakukkfű, oregánó
- szelén - tenger gyümölcsei, belsőség, sovány hús, teljes kiőrlésű gabonafélék
- A-vitamin - máj, édes burgonya, sárgarépa, tej, tojássárgája
- C-vitamin - narancs, fekete ribizli, kivi, mangó, brokkoli, spenót, paprika, eper
- E-vitamin - növényi olajok, avokádó, diófélék, magvak és teljes kiőrlésű gabonafélék
- cink - tenger gyümölcsei, sovány hús, tej, diófélék (Forrás: jin-jang.com, kép webbeteg)

[Totem58]

Ezeket a vitaminokat és étrend-kiegészítőket nem ajánlott egyszerre bevenni

Vannak olyan vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek, melyek együttes bevételével csökkenthetjük a szervezetünkre kifejtett hatásukat. Épp ezért nem érdemes egyszerre beszedni az összes, számunkra fontos vitaminkészítményt és étrend-kiegészítőt, hiszen célunk minden esetben az, hogy a lehető leghatékonyabban reagáljon rájuk a szervezetünk. Nézzük, mik azok, melyeket nem célszerű együtt bevenni!

Magnézium és vas
A magnézium bevételét követően érdemes 2–3 órát várni, és csak azután beszedni a vaskészítményt, mivel csökkentheti a vas felszívódását.

Kálium és kalcium
A szervezetbe egyidejűleg bekerülő ásványi anyagok többsége, így a kalcium és a kálium is „versengeni” fog a felszívódásért, aminek az lehet az eredménye, hogy egyik sem tud kellőképpen hasznosulni. Ajánlott tehát az egyiket reggel, a másikat délután bevenni.

Réz és cink
Rézhiány esetén érdemes lehet cinket is szedni, de érdemes a két nyomelem bevétele között néhány órát hagyni, mivel a cink csökkentheti a réz hatékony felszívódását.

Vas és antibiotikumok
Az antibiotikumokat nem ajánlott egyszerre bevenni vassal, mivel ez a nyomelem negatív hatással lehet az antibiotikum hatásosságára.
Amennyiben vérhígítót vagy vizelethajtót szedünk, mindenképp beszéljük meg a kezelőorvosunkkal, hogy milyen vitaminkészítményeket, étrend-kiegészítőket szeretnénk velük együtt szedni, mivel több is negatívan befolyásolhatja a hatásukat. (Vépy Reni, drchenpatika.com, kép kiskegyed)

[Totem58]

HASZONTALAN KALCIUMFORMÁK

Több írásomban és előadásomban kritizáltam már a kalciumfogyasztást abban a formában, ahogy manapság javasolják orvosok és kereskedők egyaránt. Ismét olvastam egy publikációt, ami azt vizsgálta, hogy mekkora haszna van egy kalcium tablettának. A vizsgálat valódi mérésen alapuló, placebo kontrollált kísérlet volt és az derült ki belőle, hogy a kalcium-karbonát alapú étrend-kiegészítők nem hogy emelték volna a szövetek kalcium szintjét, hanem éppenséggel csökkentették bizonyos formák esetében.

Kalcium-karbonát a haszontalan:
Számtalan néven van forgalomban. A piacon kapható étrend-kiegészítők 99%-a ezt tartalmazza. Gyakorlatilag nem más, mint a közismert kavics. Elmeszesedett váza egykor élt tengeri állatoknak és növényeknek. Mindegy, hogy korall, kagyló vagy moszat volt, míg élt.

Kalciumot a tyúkoknak, disznóknak és teheneknek
A szerves kötésű kalcium a legjobban hasznosuló forma. Tulajdonképpen akkor járnánk a legjobban, ha a szükségletünket úgy biztosítanánk, hogy jól ellátjuk vele az állatokat, amiket majd később megeszünk. Ezzel nem is lenne baj, de azt számoltam ki, hogy 10000 kalóriát kellene naponta megennünk vegyes étrendet követve, ha így szeretnénk a hivatalosan javasolt mennyiséget elfogyasztani kalciumból. Ez még egy élsportolónak is sok.

Kalcium-kelát:
Évekig voltak forgalomban az úgynevezett kelát kötésű kalciumot (és más ásványi-anyagokat is) tartalmazó étrend-kiegészítők, amiket aztán a hivatalok betiltottak. Miért is? Ezekben a kalcium szervesen kötve volt az aminosavakhoz. Emiatt a szervezetünk nem kavicsnak érzékelte, hanem ételnek és hajlandó volt megemészteni. Igen jól hasznosuló forma volt ez, de feláldoztuk a gyógyszeripar oltárán.

Kalcium-citrát:
Ma a legjobban felszívódó és még kapható forma az étrend-kiegészítők piacán. Különböző módon mérve azt találták, hogy sokkal, jobb hatékonysággal jut a véráramba, mint az egyéb formák. Nagyjából ötször-tízszer több kalciumhoz jut a szervezetünk azonos mennyiségű kalcium-citrátból, mint a kalcium-karbonát formából. Ezzel kapcsolatban több vizsgálatot is elvégeztek és változatos eredményeket publikáltak, de minden esetben e két érték között vannak a megbízható vizsgálati eredmények.

A kérdés az, hogy mi a jobb a szervezetünknek? Ha beviszünk egy gramm kalcium-karbonátot és hasznosul belőle 40mg vagy ha megesszük ennek az egy tizedét kalcium-citrát formában és ugyanannyi hasznosul belőle. A válasz természetesen az azonos biológiai értékű, de kisebb mennyiséget jelenti, mivel a felesleges kalcium-karbonát kiválasztása terheli a szervezetünket és semmi értelme sincs.

Rosszabb, mint a semmi
A hivatkozott vizsgálat ráadásul kimutatta, hogy megdöbbentő, de az étkezés közben elfogyasztott kalcium-karbonát alapú (korall-kalcium) tabletta nemhogy növelte volna a vér kalcium-szintjét, hanem csökkentette némileg azokhoz képest, akik nem kaptak. Ez azt jelenti, hogy az ételeinkben természetes formában megtalálható kalcium hasznosulását egyenesen lerontja a kalcium-karbonát azonos időben történő elfogyasztása. Ha van is bármi haszna a kalcium-karbonát tablettának, az kizárólag éhgyomorra elfogyasztva van neki.

Magnéziummal és D3-vitaminnal citrát formában:
Mivel a kalciumot sosem alkalmazhatjuk magnézium nélkül, az 1:2 arányú magnéziumot is tartalmazó citrát formát érdemes fogyasztani, amennyiben tartósan tenni szeretnénk valamit a csontok és a fogak egészségéért. A D-vitamin számtalan folyamatban vesz részt a szervezetünkben, beleértve a kalcium és egyéb ásványi-anyagok beépülését a csontokba és a fogakba. Csak érdekességként jegyzem meg, hogy olyan természeti népeknél, akik az európai ember fogyasztásának negyedét sem eszik meg naponta, szinte ismeretlen a csontritkulás és a fogszuvasodás. Ennek talán a bőséges D-vitamin ellátottság áll a hátterében.

Veszélyes lehet a kalcium?
Hogyan lehet az, hogy miközben tudjuk, hogy a kalcium segíti az izomműködést, hozzájárul a csontozat és a fogazat egészségéhez, mégis veszélyes? Az aránytalan túladagolása izomgörcsöket okoz. Ennek oka a relatív magnézium hiány. Azért „relatív”, mert tulajdonképpen nem a magnézium kevés, hanem a magnéziumnak a bevitt kalciummal arányosnak kell lennie. Nagyjából, elemi súlyarányban 2:1 lenne az ideális a kalcium:magnézium bevitel. A jobb étrend kiegészítőkben ilyen arányban van. Ha hosszú távon a kalciumot megnöveli valaki és a magnéziumot nem, akkor a reggeli izomgörcsök az első tünet. Hamar kezelhető egy marék magnéziummal. Rosszabb esetben nem a vádli görcsöl be, hanem a szívizmok. Így lehet veszélyes. (Demecs István természetgyógyász, forrás: Vitaking, kép: kapszulacenter.hu)

[Totem58]

Milyen egészségügyi előnyei vannak a foszfornak?

A foszfor egy ásványi anyag, amelyre a szervezetnek számos alapvető funkció ellátásához szüksége van.
A természetben sok élelmiszerben előfordul, de az élelmiszer-feldolgozás során is kerülhet több foszfor az ételeinkbe. A szervezet foszfort használ a csontok erősségének és egészségének megőrzésére. Segít a salakanyagok eltávolításában és a sérült szövetek helyreállításában is.

A legtöbb ember étrendje révén elegendő foszforhoz jut. Azonban bizonyos egészségügyi állapotokban, például vesebetegségben vagy cukorbetegségben szenvedőknek fokozottan figyelniük kell a foszforbevitelre.Ebben a cikkben többet megtudhatsz a foszfor táplálékforrásairól és a szervezetben betöltött szerepéről.

Mi az az étrendi foszfor?
A foszfor egy ásványi anyag, amelyet a szervezet a csontok és a fogak építésére, valamint a sejtek és szövetek növekedésére és helyreállítására szolgáló fehérjék előállítására használ fel.
A foszfor szerepet játszik abban is, hogy a szervezet hogyan dolgozza fel a szénhidrátokat vagy cukrokat. Ezenkívül hozzájárul számos testi funkció szabályozásához:
az idegrendszer
veseműködés
izom összehúzódás
szívverés
Az étrendi foszfor olyan foszfor, amelyet az ember étellel és itallal el tud fogyasztani. A legtöbb ember az összes szükséges foszfort be tudja szerezni étrendi forrásokból.

Egészségügyi előnyök
A foszfor számos egészségügyi előnnyel rendelkezik, mivel számos különböző rendszerre hatással van a szervezetben. A foszfor néhány előnye:
segít fenntartani a csontok és fogak egészségét, erősségét
segíti az izmok összehúzódását
segíti az izmok regenerálódását edzés után
segít szűrni és eltávolítani a hulladékokat a veséből
elősegíti az egészséges idegvezetést az egész testben
szerepet játszik a DNS és RNS előállításában
hozzájárul a szervezet energiafelhasználásának és tárolásának irányításához

Foszfort tartalmazó élelmiszerek
A legtöbb ember elegendő foszforhoz jut hozzá az étrendjéből, különösen akkor, ha sok fehérjét és kalciumot tartalmazó ételt fogyaszt. A legtöbb fehérjében gazdag élelmiszer kiváló foszforforrás. Ezek az élelmiszerek a következők:
csirke
pulyka
sertéshús
tenger gyümölcsei
magvak
alacsony zsírtartalmú tejtermékek, például joghurt és túró
dióféléket

Más, kevésbé magas fehérjetartalmú élelmiszerek is jó foszforforrások lehetnek, de a szervezet nem veszi fel olyan könnyen az ezekben az élelmiszerekben lévő foszfort. Ezek tartalmazzák:
fokhagyma
krumpli
teljes kiőrlésű gabonák
brokkoli
szárított gyümölcs
Mennyi a szükséges foszfor mennyisége?
A foszforszükséglet koronként változik, és attól függ, hogy az adott személynek van-e valamilyen alapbetegsége.

Az embereknek általában a következő mennyiségű foszforra van szükségük naponta:
csecsemők (0-6 hónapos): 100 milligramm (mg)
csecsemők (7-12 hónapos): 275 mg
gyermekek (1-3 évesek): 460 mg
gyermekek (4-8 évesek): 500 mg
gyermekek (9-18 évesek): 1250 mg
felnőttek (19 évesek és idősebbek): 700 mg
A terhes és szoptató nőknek nincs szükségük extra foszforra.

A túl kevés foszfor kockázata
A legtöbb embernek elegendő foszfor van az étrendjében, de egyes embercsoportoknak több foszforra van szüksége, mint másoknak.
A több foszfort igénylő emberek közé tartoznak azok a cukorbetegek, akik inzulint szednek a vércukorszint szabályozására. Az alkoholfogyasztási zavarban szenvedőknek szintén növelniük kell a foszforbevitelt.
Más gyógyszerek is csökkenthetik a foszfor szintjét a szervezetben, beleértve:

ACE-gátlók
néhány savlekötő szer
kortikoszteroidok
néhány diuretikum
néhány rohamellenes gyógyszer

Azoknak, akik cukorbetegek vagy a fenti gyógyszerek bármelyikét szedik, tisztában kell lenniük az alacsony foszforszint tüneteivel. Ezek a tünetek a következők lehetnek:
étvágytalanság
fáradtság
ízületi fájdalom
csontfájdalom
légzési gondok
elektrolit egyensúlyzavarok
zavar
ingerlékenység
Az orvos általában korrigálni tudja az alacsony foszforszintet az alapbetegség kezelésével. Az orvos ilyen esetben javasolhatja az étrend megváltoztatását és az étrend-kiegészítők fogyasztását, az elegendő mennyiségű foszfor fogyasztása érdekében. (Forrás: medicalnewstoday.com, publikálta Szabó Zsófia, vitaminkiraly.hu, kép forrása hu.thomson-intermedia.com)

[Totem58]

Mi is a K2-vitamin?

Előző cikkünkben a D3-vitaminnal foglalkoztunk, mert mind a gyermekek egészsége, mind a mi egészségünk szempontjából ez talán a legfontosabb pótolandó vitamin. A második legfontosabbnak a K2-vitamint tartom.

Többféle K-vitamin van: K1, K2 és K3. A K1-vitamin zöldségekben van jelen, a K2-vitamin állati belsőségekben (főleg csontvelőben, agyban és májban) és a hosszan érlelt kemény sajtokban található meg nagy mennyiségben (2évnél idősebb sajtokban leginkább, mint amilyen pl a parmezán). A K3-vitamin pedig szervezetünkben termelődik K1- és K2-vitaminból.

Néhány éve még nem tulajdonítottak különösebb fontosságot a K-vitaminoknak, mert csak a véralvadásgátlásban látták szerepét a szervezetben. Annyi zöldséget pedig mindenki eszik, amennyi ahhoz kell, hogy ezt a szerepét megfelelően ellássa, hiszen ehhez a K1-vitamin is elegendő. Újabban azonban észrevették, hogya szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, a jó fogazat és csontozat kialakulásában és megtartásában, a csontritkulás megelőzésében és visszafordításában és egyes rákos megbetegedések gyógyításában és megelőzésében is komoly szerepük van. Különösen a K2-vitaminnak.

Mivel a K-vitaminokkal kapcsolatos legtöbb kutatás még csak a csontritkulásra és szív- és érrendszeri betegségekre koncentrál, ezért én is erre fogok, de már a mostani kutatásokból is jól látható, hogy a szervezet K3-vitamin szintjének megemelésének és a nagy dózisú K1- és K2-vitamin bevitelnek jelentős szerepe tud lenni a rák, cukorbetegség és Alzheimer-kór megelőzésében és kezelésében is. Ezen felül pedig ha megfigyeljük azokat a népcsoportokat, akik ma is úgy élnek, mint ahogyan a mi őseink éltek (vadászó-gyűjtögető népek) észrevehetjük, hogy jóval magasabb K1- és K2-bevitelt valósítanak meg a táplálkozásukkal, mint mi és mentesek is a K-vitaminok hiányából adódó betegségektől. A K2-vitamin segíti a D3-vitamin működését is és épp úgy nélkülözhetetlen számunkra.

A K2-vitamin talán legfontosabb szerepe a szervezetben, hogy képes aktiválni olyan fehérjéket, melyek azért felelősek, hogy a kalcium oda épüljön be, ahová szükséges (a csontokba és fogakba) és ne oda, ahol árt (lágyszövetek, erek). Nem csoda, hogy az utóbbi 10 évben több tanulmány is egyértelműen igazolta, hogy a K2-vitamin fogyasztással arányosan csökken a koszorúér-elmeszesedés és a csontritkulás előfordulása.

Ezen kutatások eredményeképpen egy nagyon megdöbbentő dologra is fény derült: A magas kalcium fogyasztás nem csökkenti a csontritkulást, nem erősíti a csontokat egyáltalán! Mindegy, hogy táplálkozással jutunk-e a sok kalciumhoz vagy étrend-kiegészítők/gyógyszerek formájában szedjük be, nem segít. Viszont jelentősen fokozza pl a koszorúér-elmeszesedés kockázatát! Ez azért van, mert megfelelő mennyiségű K2-vitamin nélkül a kalcium nem tud a megfelelő helyre beépülni, ellenben ott lerakódik, ahol nem kéne… Az átlagember táplálkozásában pedig sajnos egyáltalán nincsen K2-vitamin.

Ha a D3- és K2-vitamin bevitelünk megfelelő, akkor az egészségesnek tartott kalcium fogyasztás töredéke mellett is több kalciumhoz jut szervezetünk, ugyanis sokkal jobban hasznosítjuk. A mai vadászó-gyűjtögető népek kalcium fogyasztás is veszélyesen alacsonynak tűnik mégis nekik vannak a legerősebb csontjaik és fogaik még öreg korukban is. Abból, hogy a kalcium beépülésre és így csontfejlődésre milyen jó hatású a K2-vitamin már önmagában is következik, hogy gyermekeknek különösen fontos, de van itt még valami!

A XX. század első felében élt egy híres fogorvos, Dr. Weston Price, aki másfél évtizedig volt az Amerikai Fogorvosok Szövetségének kutatási osztályának elnöke. Vallásos ember volt és nem fért a fejébe, hogyan teremthette Isten a fogakat ilyen tökéletlenre, hogy már gyermekkorban lyukadjanak és felnőtt korra már foghíjasak legyünk. Körbeutazta hát a világot, tanulmányozva sok népcsoportot, akiknek nagyon egészséges fogazatuk volt. Észrevette, hogy sok helyen még az öregeknek is teljesen egészséges fogazatuk van, holott még csak fogat sem mosnak! Ezen felül észrevette azt is, hogy azoknak, akik sok olyan vajat fogyasztanak, mely lucernában vagy egyéb más magas K1-vitamin tartalmú füvet legelő állatok tejéből készül, azok fogazata is kiemelkedő. Végül arra jött rá, hogy az általa megfigyelt jó fogazatú vadászó-gyűjtögető népek táplálkozásában és a magas K-vitamin tartalmú füvet legelő tehenek tejéből készült vajban van egy anyag, ami a jó fogazatukért felelős.

Ekkoriban még nem tudta ezt pontosan beazonosítani és így „Aktivátor-X” –nek nevezte el és elkezdte vizsgálgatni a különböző vajak Aktivátor-X tartalmát. Végül készített egy ebben gazdag vaj-kivonatot, amit aztán elkezdett használni a praxisában, illetve iker- és testvér-pároknak adagolta születésüktől (egyikük kapta, a másik nem). Azok, akik kapták, kerekebb, szimmetrikusabb arcuk és fejlődött, szép rendezett foguk lett. Akik nem kapták, ott gyakran hosszúkásabb, kevésbé szimmetrikus arcszerkezet és keskeny orr (orrsövényferdülés) fejlődött és gyakran fogszabályozásra szorultak. A praxisában meg azt vette észre, hogy ezzel a vajkivonattal képes volt gyerekeken 6 hónapnyi kezeléssel fúrás nélkül kezelni szuvas fogakat. Új dentin-réteg alakult ki és a szuvasodás megszűnt!

Azóta beazonosították ezt a rejtélyes Aktivátor X-t. Kiderült, hogy ebben a titokzatos vaj-kivonatban K2-vitamin és D3-vitamin volt nagy mennyiségben némi A-vitamin mellett. Ha eszünk néha belsőségeket és/vagy zöldségeket, akkor A-vitamin bevitelünk rendben van (a zöldségekben, főleg a répában, rengeteg karotinoid van, ami A-vitaminná alakul a szükséges mennyiségben). A-vitamin pótlásra tehát nincsen szükség. Sőt! A túlzott A-vitamin rontja a D3-vitamin hatását, így kifejezetten káros lehet. A karotinoidokkal (pl béta-karotin) ilyen gond nincsen, mert csak a szükséges mennyiségben alakul át A-vitaminná. A K2- és D3-vitamin pótlására kell figyelni tehát.

Hogyan vigyünk be megfelelő mennyiségű K2-vitamint?

Táplálkozással nehéz pótolni, hacsak nem eszünk napi 10-20dkg 2évesnél idősebb kemény sajtot naponta és sok agyat meg velőt és májat. Érdemes tehát étkezésünket K2-vitamint (és lehetőleg K1-vitamint is) tartalmazó készítménnyel kiegészítenünk.

Mennyi K-vitamint szedjünk?

Hogy egy kicsit bonyolultabb legyen a történet, nem elég, hogy többféle K-vitamin van, de K2-vitaminon belül is többféle van. Ezek közül a K2-vitamin mk-7-es változata (más néven menakinon-7) a legaktívabb. A másik gyakori K2-vitamin forma az MK-4 (menakinon-4).

K2 MK-7-ből felnőttnek min. napi 45mcg-ot érdemes szedniük, de 200mcg az ajánlott és még 1000mcg sem lenne túlzás. Gyerekeknek pedig 20mcg-ot /7kg (tehát 7 testsúly kg-onként 20mcg-ot)

K2 MK-4-ből felnőtteknek napi sok ezer mcg-ot kéne szedni és több felé eloszlatva a nap folyamán. 1500mcg alatt nem hatásos. Ezt nem ajánlom.

Érdemes vigyázni, mert sok készítménybe sajnos az olcsóbb K2 MK-4-et rakják és csak annyit írnak rá, hogy K2-vitamin (menakinon), de hogy mk-7 vagy mk-4, azt nem. Ismerek olyan készítményt, amire pl az van írva, hogy 100mcg K2-vitamin van benne, ami egész jó mennyiség – gondolja a vásárló. Csakhogy MK-4 van benne, ami 1500mcg alatt hatástalan. A vásárló tehát olyan készítményért ad ki pénzt, ami teljesen hatástalan, de közben azt hiszi rendben van a K2-vitamin bevitele… Fontos tehát, hogy csakis olyan készítményt vegyünk, amin jelölve van, hogy milyen K2-vitamint tartalmaz!

Jó, ha a készítmény tartalmaz K1-vitamint is. Ez is tud aktiválni ugyanis pár olyan fehérjét, amit K2, így az értékes K2-vitamin nem fog „elhasználódni” olyan fehérjék aktiválására, amire a K1 is képes. Felnőtteknek napi kb 1000mcg K1-vitamin érdemes bevinniük, de ennek akár sokszorosát is szabad. Gyerekeknek kevésbé fontos, de nekik sem árt.

Érdemes olajos cseppek formájában szedni a K2-vitamint, hiszen ez is zsíroldékony, jobban fölszívódik így. (Az olajos cseppeket sose folyadékba csepegtessük, mert vízben nem oldódik. Ételre, kanálra vagy közvetlen szájba csepegtessük)

Ha pl egy termék 12 cseppjében 1000mcg K-vitamin keverék (komplex) van, melyből 900mcg a K1- és 100mcg a K2 mk-7, akkor abból egy felnőttnek min. 6, de inkább 12 cseppet érdemes szedni, de legjobb ha 24 cseppet szed. Egy gyereknek pedig 7kg-onként 3 cseppet érdemes adni egy ilyen készítményből

Összefoglalva tehát: Gyermekeknek napi 20mcg K2 mk-7 /7kg (és lehetőleg 50-100mcg K1-et és 1000NE D3-vitamint is adjunk neki mellette /7kg). Felnőtteknek napi 100-200mcg K2 mk-7 + kb 1000mcg K1-vitamin (és 5-10ezer NE D3-vitamin is érdemes mellette) (Szerző: Szabó Gál Bence, szabogalbence.hu)

[Totem58]

Hiánybetegségek, amelyek az idegrendszer működését veszélyeztetik

Az idegrendszer működésére számos vitamin és ásványi anyag hiánya hathat, de vitathatatlan, hogy a B-vitaminok hiánya a leggyakrabban előforduló idegrendszeri hiánybetegség. A B-vitaminok népes családjából is kiemelkedik a B1-vitamin az idegrendszeri hatásait tekintve.

A B1-vitamin a citromsav-ciklusban játszott szerepe miatt, a cukoranyagcsere szabályozásán és egyes aminosavak (pl. leucin) előállításának befolyásolásán keresztül fejti ki hatását az idegrendszerre. Mivel szükséges az alkohol lebontásához is, alkoholistáknál nagyon gyakori a B1-vitaminhiány, és a következtében kialakuló idegrendszeri betegségek, például a neuropátia, a szellemi leépülés, az emlékezetvesztés és a hangulatzavarok.

A B6-vitamin hiánya is okozhat idegrendszeri panaszokat, például zavart a jelátviteli folyamatokban, mert ez a vitamin szükséges a neurotranszmitterek (pl.: noradrenalin, szerotonin) működéséhez. B1- és a B6-vitamin hiány esetén romlik a végtagokon az érzékelés: hamis ingereket érez a beteg, vagy nem érzi a valódiakat.

A B12-vitamin hiánya is hozzájárulhat a neuropátia kialakulásához, mert nélküle a szervezet nem tudja megfelelően létrehozni az idegszálakat körülvevő és ezeket védő mielinhüvelyeket. Ha a védőburok megsérül, akkor az idegek nem képesek megfelelően eljuttatni az agyba az ingerek üzeneteit. Hiányában vészes vérszegénység alakulhat ki, ami hatással van az agyműködésre is.

A legfontosabb három B-vitamin mellett szerepet játszik az idegrendszeri folyamatokban a B3-, B5-vitamin is, a B-vitaminok közé sorolt kolin és inozit is.

Az idegvédő B-vitaminokon túl az idegrendszernek szüksége van C-vitaminrais, amely hatással lehet a Parkinson-kór előrehaladására, a dopamin-anyagcserében játszott szerepe miatt. Fontos szintén a gyulladás- és vérnyomáscsökkentő hatása, de javítja a vas felszívódását is, mindezzel hozzájárul az agyműködés serkentéséhez, a szellemi leépülés lassításához.

A pszichiátriai betegségek közül a depresszió megelőzésében fontos szerepet tölt be a szervezet megfelelő D-vitaminellátottsága is. Az E-vitamin segít a gyulladásos folyamatok és az érelmeszesedés megelőzésében, ezzel lassíthatja a szellemi leépülést.

Az ásványi anyagokra ugyancsak igaz, hogy bizonyos mértékben mindegyik szükséges az egészségünkhöz, bár esetükben is előfordulhatnak a túlzott bevitel káros hatásai. Az idegrendszer működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű a magnézium szerepe, amely szabályozza a szervezet stresszre adott reakcióját, segít csökkenteni káros hatásait. Szükséges az idegek és izmok közti jelátviteli folyamatokhoz, nélkülözhetetlen az idegi ingerületvezetéshez, így az elektrolit egyensúly megbomlása idegrendszeri zavarokat is okozhat. Ezért kell megfelelő arányban tartani szervezetünkben a kálium-kalcium-magnézium-nátrium-foszfor arányát!

Végül, de nem utolsó sorban ne feledkezzünk meg a vasról sem! Hiszen hiányában romlik az agy vér- és oxigénellátása, romlanak a szellemi képességek. (forrás: cimlap.blog.hu)

[Totem58]

5 meghökkentő tévhit az antioxidánsokról

A rettenthetetlen hős pedig az antioxidáns, amely bármi áron megvéd bennünket… mitől is? Tulajdonképpen mindentől. Mindenki ismeri a következő állításokat: Meggyógyítják a rákot! Megelőzik az öregedést! Helyreállítják és megerősítik az immunrendszert! Miközben azt hisszük, hogy tudjuk, mire jók az antioxidánsok, csak kevesen tudják, mik is azok valójában. Az élelmiszergyártók pedig tisztában is vannak ezzel, hiszen örök sláger, hogy minél kevesebbet tudunk valamiről, annál könnyebben bevesszük a reklámszlogeneket. Kétségtelen, hogy az antioxidánsok jót tesznek nekünk. Jótékony hatásuk maximális kihasználása érdekében azonban tisztába kell tennünk néhány téves feltételezést.

1. tévhit: A szabadgyököket el kell pusztítani

Lassan a testtel!
Igaz, hogy az antioxidánsok felveszik a harcot a DNS mutációt okozó instabil molekulák, a szabadgyökök ellen, de annak ellenére, hogy a szabadgyökök számos betegséggel összefüggésbe hozhatók, nem feltétlenül károsak. A szabadgyökök egy alapvető anyagcsere folyamat melléktermékei, és rendkívül fontosak az élethez. Az immunsejtek például szabadgyökökkel bombázzák a betolakodó baktériumokat, és így pusztítják el azokat. A szabadgyökök tehát fontos részei a szervezet védelmi rendszerének.

Túl sok szabadgyök azonban káros lehet. A környezetszennyezés, a dohányfüst és a túlzott napfénybehatás olyan sok szabadgyök képződését eredményezheti, hogy az antioxidáns védelem nem bír velük, és sebezhetővé válunk a sejtkárosodással és a betegségekkel szemben. Mi a teendő? Amennyiben felhagytunk az olyan káros szokásokkal, mint a dohányzás vagy a túlzásba vitt napozás, támaszkodjunk az étrendünkre. Ha valaki sokféle zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt, étrendje természetesen gazdag antioxidánsokban.

2. tévhit: Minden antioxidáns egyenlő

Távolról sem.
Gyakorlatilag minden molekula, amely az oxidáció ellen nyújt védelmet, antioxidánsnak minősül. Ne gondoljuk azonban, hogy az antioxidánsok egyformán működnek. Nem lehet például C-vitaminnal pótolni azt, ha valaki kevés E-vitamint fogyaszt. Az antioxidánsok olyanok, mint egy jól szervezett hadsereg: mindenkinek megvan a maga feladata, és a maga nemében mindegyik nélkülözhetetlen.
Mi a teendő? Nézzünk szét a zöldségesnél! Minél változatosabb zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztunk, annál nagyobb DNS-védelemmel fogunk rendelkezni.

3. tévhit: Az összes antioxidáns gyümölcsökből és zöldségekből származik

Hát nem!
A növények tele vannak antioxidánsokkal, mert kártevőik és az UV sugárzás elleni védelemként nagy mennyiségben termelik ezeket az anyagokat. A finomított gabonák azonban nem megfelelőek, mert a kezelés megfosztja őket a jótékony antioxidánsaiktól. Azonban még a hús, a tejtermékek és a tojás is tartalmaznak valamennyi antioxidánst, valószínűleg azért, mert az állatok tápanyagokban gazdag növényekkel táplálkoztak.
Mi a teendő: Fogyasszunk rendszeresen teljes kiőrlésű gabonát, babféléket, dióféléket és olajos magvakat. Ha állati eredetű terméket választunk, bizonyosodjunk meg arról, hogy nem tápon nevelt, hanem növényen tartott állatból származik.

4. tévhit: az antioxidánsokkal megerősített élelmiszerek egészségesebbek

Nem feltétlenül.
Az élelmiszergyártók azonnal lecsaptak az A betűs szóra, és már meggyes 7UP üdítőből is lehet kapni antioxidánssal dúsított változatot. Ha valaki feldolgozott élelmiszerekből akarja fedezni antioxidáns bevitelét, meglepetés fogja érni: a feldolgozott élelmiszerek általában csak egy-két fajta antioxidánst tartalmaznak, vagyis ha nincs meg a változatosság, nincs értelme a pótlásnak.
Mi a teendő? Ne higgyünk a reklámoknak. Nincs bizonyíték arra, hogy a csomagolt termékek ugyanolyan egészségesek lennének, mint a friss élelmiszerek. Figyeljük az összetevőket: ha az élelmiszer sok növényi alapanyagot tartalmaz, valószínűleg antioxidánsokban is gazdag.

5. tévhit: Ha valaki edz és étrendi kiegészítőket is szed, szuperegészséges lesz

Nem biztos.
A testmozgás több oxidációt és nagyobb mennyiségű szabadgyök felszabadulását eredményezi. Ez nem rossz dolog. Mivel a szabadgyök képződés a testmozgásra adott természetes reakció, az edzés után közvetlenül bevett antioxidáns kiegészítő gátolhatja az edzésre adott természetes és jótékony reakciót.
Mi a teendő? Ha valaki fogyókúrás céllal edz, az antioxidánsokat friss élelmiszerekből érdemes bevinnie, nem pedig antioxidáns tartalmú kiegészítőkből. Ha az antioxidánsokról van szó, nem feltétlenül igaz a mondás, hogy minél több, annál jobb.(Forrás: noinetcafe.hu)