SZENDI GÁBOR:
FÁRADT, ROSSZUL ALSZIK? SZEDJEN GLYCINT!A népesség 30%-a szenved időszakos vagy állandósult alvászavarban. A nyugtatók, altatók, esti sör és bor nem nevezhetők rövidtávon sem egészséges megoldásnak. A megoldás meglepően egyszerű lehet.
A természet gazdaságosan működik, s egyre több, a táplálékkal elfogyasztott vegyületről derül ki, hogy a szervezet működésében vezérlő funkciót is ellátnak. Azt már megszoktuk, hogy a vitaminok és ásványi anyagok elégséges vagy elégtelen fogyasztása alapvetően határozza meg a szervezet egészséges működését. Az utóbbi évtizedekben azonban kiderült, hogy
a fehérjék alkotóelemei, az aminosavak sem pusztán táplálék és testépítő alkatrészekként funkcionálnak, hanem komoly szerepet játszanak az idegrendszer és az anyagcsere működésében.
Makoto Bannai és Nobuhiro Kawai egyenesen aminosav gyógyszerekről ír.
A fejlett országok népességének 30%-a szenved álmatlanságban, elalvási zavarban, átalvási zavarokban.
Az altatók és nyugtatók riasztó mennyiségben fogynak, és aki egyszer ezekre rászokott, igen nehezen szabadul meg tőlük. Ráadásul
az altatók nem természetes alvást idéznek elő. Számos aminosav azonban jelentős hatással van az alvásminőségre.
GLYCIN:
A glycin egy nem esszenciális aminosav. Inagawa és munkatársai 2006-ban egy placebo kontrollos vizsgálatban mérték alvás előtt egy órával bevett 3 gramm glycin hatását az alvásra és a másnapi éberségre (Inagawa és mtsi., 2006a). Fő eredményük szerint
a glycint szedése alatt szignifikánsan frissebben és tisztább fejjel ébredtek a vizsgálati személyek. Mint a szerzők idézik, a glycin abszolút biztonságos,
még 30 gramm sem okoz semmiféle mellékhatást. Egy másik vizsgálatukban azt is bizonyították, hogy még esténként alkalmazott 9 gramm sem okoz másnap álmosságot (Inagawa és mtsi., 2006b). Yamadera és munkatársai 2007-ben tovább vizsgálták a glycin hatását. Eredményük szerint
a glycin megkönnyíti és felgyorsítja az elalvást és növeli az alvásban töltött időt.A vizsgálat azt is igazolta, hogy a glycint szedők másnap egész nap frissebbnek érezték magukat, azaz a glycinnek nem hogy utólagos álmosságot okozó hatása lett volna, hanem a mélyebb alvás révén az alanyok egész nap éberebbek voltak. Korábbi vizsgálatok azt mutatják, hogy
a glycin a tobozmirigyben mutatta a legnagyobb koncentrációt. A tobozmirigyben termelődik a természetes alvást elősegítő melatonin hormon is. A kutatócsoport végül egy további vizsgálatában az alvás idő 25%-ától megfosztott embereken vizsgálta a glycin hatását. Kimutatták, hogy a glycin alvásmegvonás esetén is objektíve mérhetően csökkenti a vizsgálati személyek fáradékonyságát. Ez különösen a mai ember alvási szokásait ismerve tűnik fontosnak.
A glycin további hatásai: gyulladáscsökkentő, gátolja az újér képződést (rákban ez védőhatású), serkenti az immunműködést, gátolja a vérrögképződést, és egy elemzés szerint ellensúlyozza a fruktóz nemkívánatos hatásait (mint pl. a zsírmáj kialakulását). Az újabb kutatások azt igazolták, hogy az alvás-ébrenlétért felelős orexin neuronok működését a glycin gátolja, innen ered az álmosító hatása. A glycin ezek szerint
neurotranszmitter is az agyban. A REM-fázisban megfigyelhető mozgásgátlást (ilyenkor petyhüdtek az izmok) szintén a glycin okozza. Az egérvizsgálatok megerősítették, hogy a gylcin csökkenti az éjszakai felébredések időtartamáét, azaz folyamatosabbá teszi az alvást Mivel az orexin neuronok fokozzák a táplálékfelvételt is, a glycin valószínűleg csökkenti az étvágyat és a zsírképződést is
Fontos hangsúlyozni, hogy
a glycin nem változtatja meg az alvás szerkezetét, csupán elmélyíti és tartósabbá teszi az alvást. A glycin n
agy mennyiségben található a zselatinban, csontlevesben és általában a porcokban, belsőségekben – amelyeket sajnálatos módon nem fogyasztunk eleget.
TRYPTOFÁN
Ismertebb az tryptofán nevű aminosav álmosító hatása. Ha mesterségesen lecsökkentik az agy tryptofán szintjét, akkor ez alvászavart ébredéseket, felszínesebb alvást). A tryptofán a szerotonin, ha növelik a tryptofán szintet a vérben,emelkedik a szerotonin szint az agyban. Négy gramm tryptofán a leucinhoz (egy aminosav) és a placebóhoz képest jelentősen megnövelte az álmosságérzetet.
Amikor a fehérje vagy a szénhidrát álmosító hatását tesztelték, nem találtak különbséget, de bármelyikhez adtak tryptofánt, az álmosságot eredményezett. Ami fontos,
a tryptofán nem változtatta meg az alvás szerkezetét (nem úgy, mint az altatók),
csupán az elalvási idő lett rövidebb és csökkent az éjszakai felébredések száma. Minimum 1 gramm már hatásos volt, de sokkal több nem hatott jobban, sőt 12 gramm fölött már romlott az alvás minősége.
Az 1980-as években azonban 1500 ezer ember betegedett meg eosinohpilia myalgia szindrómában egy japán cég L-tryptofánjától, ezért 2005-ig az USA-ban és sok országban be volt tiltva az L-tryptofán árusítása. A cég tryptofánjában 60 szennyeződést mutattak ki, s ebből hat mutatott kapcsolatot a különös szindrómával. Mivel a tryptofán módosított változata, az 5-http kapcsán nem írtak le hasonló hatást, és 2005 óta mindössze egy eset vált ismertté, az aggodalom valószínűleg fölösleges. Már csak azért is, mert a normál étrend önmagában is tartalmaz 1-1.5 gramm tryptofánt. Amire fontos figyelni, hogy
csak jó minőségű tryptofánt vásároljunk.
TAURINKorábban bemutattam a taurin nevű aminosavszerű vegyület meglepő fontosságát, az elemzésből kimaradt a taurin egy lényeges tulajdonsága: a taurinnak nyugtató és álmosító hatása van (Lipton, 1982) ami esetleg meglepő lehet annak fényében, hogy az energiaitalok kedvenc összetevője. A hatás részben annak köszönhető, hogy a taurin lecsökkenti a test hő-mérsékletét, ami elősegíti az alvást.
Az alvási nehézségeket tehát érdemes glycinnel magában, vagy az említett aminosavakkal kombinálva kezelni. (Forrás: Tények és tévhitek hivatkozásokkal, táblázatokkal együtt)
