(A gyógyszeripar a világ legnagyobb üzlete, sok manipulációjára - például a valódi kutatási adatok elhallgatása, mellékhatások lekicsinylése - derült már fény. Ebben az írásban szó van a kókuszolajról, ami a manipulátorok előadásában rossz, mert telített zsírsav. Telített zsírsav bizony, csakhogy gyógyító hatású, ugyanis kettős kötéssel bír. Bármilyen kettős kötéssel bíró zsírsav jó, de ezt megint "elfelejtik" közölni. A kókuszolajban lévő laurinsav az újszülött immunrendszerét felépítő anyatejben is megtalálható! Az SM-mel kapcsolatban szerintem rég tudják, hogy keringési probléma, de mivel a horribilis árú gyógyszeres kezelés igencsak gyümölcsözik, ellentmond az érdeküknek tudatni a betegekkel, hogy kiválóan reagál a természetes szerekre és módszerekre - Ildikó) Fife:
Az USA kormánya visszavonja a koleszterinnel kapcsolatos régóta fennálló figyelmeztetéseketFordította: Mezei Elmira Forrás: The U.S. Government to Withdraw Longstanding Warnings About Cholesterol. Healthy Ways Newsletter. 2015, 12:2.
A koleszterinhipotézis már akkor halálra volt ítélve, amikor elfogadták. Végre az amerikai közegészségügyi kormányzat is ráébredt, hogy nevetségessé válik, ha tovább riogatja az embereket a koleszterin dús ételektől. A következő beismerés az volna,hogy a vérben keringő koleszterin is ártalmatlan - de ez még várat magára, hiszen a gyógyszeripar és az orvoslás túl jól megél ebből a hamis mítoszból. "A koleszterin, mint tápanyag mennyiségét többé nem tartjuk problémásnak"- jelenti az USA Egészségügyi Minisztériuma. Abbéli félelmében, hogy megemelheti a koleszterinszintjét, ön visszafogta a tojás-, hús-, és tejtermék fogyasztását? Ha igen, akkor többé nem kell aggódnia.
A koleszterin fogyasztás feltételezett veszélyeiről szóló sokéves vita után, a nemzet legtekintélyesebb hivatalos táplálkozástudományi bizottsága úgy döntött, hogy visszavonja a koleszterinben gazdag élelmiszerekkel 
kapcsolatos korábban kiadott figyelmeztetéseit. Ez a lépés közel 40 évnyi hivatalos figyelmeztetést tehet semmissé. Az USA Egészségügyi Minisztériuma ötévente felülvizsgálja az általa kiadott hivatalos táplálkozási ajánlásokat, amelyek arra hivatottak, hogy az amerikai lakosságnak segítsenek egészségesen táplálkozni. Ezek az ajánlások a szabályok megalkotásában is segítenek, és az élelmiszergyártóknak útmutatást adnak a termékek címkézéséhez. A 2015-ös kiadás fogja talán a legmarkánsabb változást tartalmazni az eredeti 1977-es óta, mely szerint elhagyja a koleszterin fogyasztással kapcsolatos figyelmeztetéseket. Az 1970-es évek óta a hat legfőbb táplálkozási cél egyike volt a koleszterin fogyasztás napi 300 mg alatt tartása, azonban a jelenlegi bizottság úgy hiszi, hogy a koleszterin fogyasztás miatt többé nem kell aggódnunk.
A döntést sok-sok dietetikus és táplálkozási szakember gondolkodásának evolúciója előzte meg, akik meg vannak róla győződve, hogy
a magas koleszterin tartalmú élelmiszerek fogyasztása nincs szignifikáns hatással a vér koleszterin szintjére, illetve nem növeli meg a szívbetegség kockázatát. A szervezet gondosan kiegyensúlyozza a vér koleszterin szintjét, étrenddel nem lehet csak úgy esetlegesen befolyásolni. Ezért van, hogy étrendi megközelítéssel csak kevesebb, mint 10%-al lehet megváltoztatni a vér koleszterin szintjét. A szervezetünk nap mint nap sokkal több koleszterint termel, mint amennyit az ételekből beviszünk. Ezért a táplálékkal bevitt koleszterinnek nincs szignifikáns hatása a vér koleszterin szintjére.
A magas koleszterin tartalmú ételeket, mint például a tojás, a vörös hús, és a tengeri ételek, régóta a szívbetegség rizikó növekedéséhez hozzájáruló élelmiszereknek tartják. Azonban sokéves kutatással sem sikerült bizonyítani a lehetséges ok-okozati összefüggést a koleszterin tartalmú ételek és a kedvezőtlen egészségügyi következmények között. Mivel az emberi szervezet sokkal több koleszterint termel, mint amihez a táplálkozáson keresztül hozzájut, illetve egy megfelelő tudományos konszenzus hiányában a Dietary Guidelines Advisory Committee vagy röviden DGAC (ez a szerv a hivatalos táplálkozási ajánlásokat megfogalmazó bizottság számára biztosít tudományos hátteret) úgy döntött, hogy "a koleszterin mostantól nem tartozik azok közé a tápanyagok közé, amelyeknek a túlzott fogyasztására ügyelni kell." Vagyis az elfogyasztott koleszterin mennyiségét már nem tartják elég fontosnak ahhoz, hogy limitálják.
Míg az amerikaiak megszokták az egymásnak ellentmondó táplálkozási ajánlásokat, a koleszterinnel kapcsolatos változások egy befolyásos tudományos bizottságtól erednek (DGAC). Ennek a szövetségi publikációnak széleskörű hatása van az amerikai étrendre: segít meghatározni, hogy mi kerüljön az iskolai uzsonnás dobozokba, kihat az élelmiszergyártók hirdetési szokásaira, és alapvetésként szolgál az orvosok és állami szervek által javasolt táplálkozási ajánlásokhoz.
Sok dietetikus szerint a koleszterin bevitel mennyiségi korlátozásának feloldása már rég esedékes volt, figyelembe véve, hogy az USA lépéshátrányban van sok más országgal szemben, ahol a hivatalos ajánlások nem emelik ki a koleszterint. "Változott a gondolkozás" - mondja Dr. Walter Willett, a Harvard School of Public Health táplálkozási tanszékének vezetője. Ő "indokolt lépésnek" nevezte a fordulatot. De az étkezési koleszterinnel kapcsolatos változás azt is megmutatja, hogy a táplálkozástudomány összetettsége és a döntő kutatások hiánya hozzájárulhat az amerikaiak összezavarodottságához. Ők, miközben útmutatást szeretnének kapni, gyakran találják magukat az egymásnak ellentmondó tanácsok kereszttüzében.
A koleszterin legalább 1961 óta folyamatos szereplője a táplálkozással kapcsolatos figyelmeztetéseknek az USA-ban, mert akkor tűnt fel először az Amerikai Szív Társaság ajánlásaiban. Később a szövetségi kormány is magáévá tette és ezek a figyelmeztetések segítettek megváltoztatni a táplálkozási szokásokat. A tojásfogyasztás 30%-al csökkent. Bár az évek során ellentmondó bizonyítékok merültek fel, az étkezési koleszterin ellenes kampány ennek ellenére folytatódott. 1994-ben bevezették, hogy az élelmiszergyártóknak a címkén fel kell tüntetniük a termékük koleszterin tartalmát. 2010-ben az előző hivatalos táplálkozási ajánlás megjelenésével a szakértők ismét a "túlzott koleszterin bevitel" problémájára fókuszáltak.
Mégis, sokan a legjobb esetben is csak gyengének tartották a koleszterin ellen szóló bizonyítékokat. Már 2013-at írtunk, amikor egy, az American College of Cardiology és az American Heart Association (Amerikai Kardiológiai Kollégium és a Szívtársaság) által szervezett különítmény átnézte az étkezési koleszterinről addig folytatott vizsgálatokat. A csapat azt találta, hogy "elégtelen bizonyíték" áll rendelkezésre egy ajánlás megfogalmazásához. A vizsgálatok nagy része túl átfogó volt ahhoz, hogy ki lehessen választani belőle a koleszterint.
"Visszamenőleg áttekintve a tudományos irodalmat, egyszerűen n
em találtunk olyan tudományos alapokat, amelyek indokolhatták az étkezési megszorításokat." - mondja Robert Eckel, a különítmény társelnöke, a Colorado Egyetem orvosprofesszora. Az előző ajánlásokban azt javasolták, hogy a koleszterin bevitelt napi 300 milligrammra korlátozzuk. (Összehasonlításképpen, egy tojás sárgájában kb. 200 milligramm van.) Hivatalos adatok szerint, a felnőtt amerikai férfiak átlagban naponta kb. 340 milligramm koleszterint fogyasztanak el. Eckel szerint ez az ajánlott napi 300 milligramm "egy a sok olyan dolog közül, amit mindig újra és újra tovább ajánlanak, holott minimális bizonyíték támasztja alá."
Egyéb nagyszabású vizsgálatokban azt mutatták ki, hogy
napi egy-két tojás elfogyasztása nem növeli meg egy egyén szívbetegség rizikóját. Míg a táplálkozási ajánlások feje tetejére állítása bosszantónak tűnhet, ez valójában a fejlődés jele. "A terület ilyen változásai elgondolkoztatnak bennünket, vakargatjuk a fejünket."- mondja David Allison, a birminghami Alabama Egyetem közegészségügy tanára. "De a tudományban a változás normális és várható."
"Amikor a világegyetemről alkotott elképzelésünk Ptolemaiosz tanairól Kopernikuszéra, majd Newtonéra és Einsteinére változott, a reakciónk nem az volt, hogy: "A mindenit neki, valami hiba van a fizikában!", hanem, hogy: "Jaj, hát nem fantasztikus?" - mondja Allison. Allison szerint a táplálkozás terén a probléma abból az arroganciából fakad, ami időnként az ajánlásokat kíséri. Egy tudományos testület egy bizonyos témával kapcsolatban egyezségre jut, és néhányan ezt kőbe vésett, végleges igazságnak tekintik, figyelmen kívül hagyva az ellentmondó bizonyítékokat, és kigúnyolják azokat, akik megkérdőjelezik a status quo-t. Most mindenki, aki eddig hangosan kardoskodott a koleszterinnel kapcsolatos korlátozások mellett, és kritizálta azokat, akiknek kételyei voltak ezzel az ajánlással kapcsolatban, kínosan érzi magát. Igazán elkelne egy kis alázat.
Az étkezési koleszterinnel kapcsolatos hivatalos pozícióváltás ellenére sokan még mindig ragaszkodnak ahhoz a véleményhez, hogy a zsír és a koleszterin rossz, és fennen hirdetik a telített zsírok és a magas koleszterinszint veszélyeit. Hamarosan ezek az emberek is zavarban lesznek. Az elmúlt években két nagy metaanalízis vizsgálat minden eddigi, telített zsírról és étrendről készült vizsgálatot kombinált, és mindkettő kimutatta, hogy a legtöbb telített zsírt fogyasztó embereknél nem gyakoribb a szívbetegség, mint a legkevesebbet fogyasztóknál. Ez bizonyítja, hogy a telített zsír sem nem okozza, sem nem mozdítja elő a szívbetegséget.
Egy új, 2015. februárjában publikált metaanalízis újravizsgálta az összes 1977-ben rendelkezésre álló adatot (akkor jött ki az első hivatalos ajánlás), és arra a következtetésre jutottak, hogy az eredeti ajánlásokat elégtelen bizonyítékokra alapozták, és soha nem szabadott volna őket kibocsátani. A beszámoló, aminek egy nemzetközi kutató csoport a szerzője, kritikát fogalmaz meg az étkezési telített zsírok fogyasztásának limitálásával szemben, ami idővel azt eredményezheti, hogy a DGAC esetleg ezzel kapcsolatban is változtat jelenlegi pozícióján.
A kutatók azt a következtetést vonták le, hogy amikor az USA-ban 1977-ben megfogalmazták az ajánlást, majd ezután Nagy-Britanniában és más országokban is, a telített zsír fogyasztás és a koszorúér betegség közötti kapcsolat csupán egy hipotézis volt, anélkül, hogy alapos bizonyítékok támasztották volna alá. A táplálkozási ajánlások az étkezési zsírbevitel csökkentésére koncentráltak; különösen, hogy (1) a teljes energia bevitel 30% legyen a zsírfogyasztás és hogy (2) a telített zsír csupán az energiabevitel a 10% legyen. Később a telített zsír ajánlást 7%-ra csökkentették.
Dr. Zoe Harcombe a West of Scotland Egyetemről, a vizsgálat egyik vezető szerzője kijelentette, hogy ezeket az ajánlásokat "a megjelenésük előtt előzetesen nem tesztelték." Akkor nem volt rá bizonyíték, hogy a kevesebb telített zsír fogyasztás javítaná egy ember egészségét. Az akkor rendelkezésre álló adatok szerint az étkezési zsírfogyasztás és a szívbetegség vonatkozásában nem volt különbség az összhalálozások számában, illetve statisztikailag szignifikáns változások a szív- és érrendszeri halálozásban. A kevesebb telített zsír fogyasztás nem hozta magával egy személy szívegészségének javulását, még akkor sem, ha közben csökkent az illető koleszterin szintje. "Felfoghatatlan, hogy 220 millió amerikainak és 56 millió britnek kiadtak egy ilyen táplálkozási ajánlást, miközben egy kis létszámú, nem egészséges mintán vizsgált eredmények egymásnak ellentmondók voltak." - mondja Harcombe.
Az eredeti 1977-es ajánlások idején a bizottság vezető dietetikusa, Dr. Hegsted a Harvard Egyetemről beismerte, hogy a telített zsírok megszorítását alátámasztandó bizonyítékok hiányoztak. "Kétség kívül sokan lesznek, akik azt fogják mondani, hogy nem mutattuk ki, hogy a táplálkozásbeli változtatások, amelyeket ajánlunk, a várt eredményeket fogják hozni" - jegyezte meg Hegsted. De az ellenérve az volt, hogy többet profitálhatunk az ajánlott étrendre való váltásból, mint amennyit veszíthetünk. Ez a kijelentés azonban inkább egy ábrándon, mint hiteles, tudományos érveken alapult.
Lehet, hogy az a hosszú ideje érvényben lévő ajánlás, amely szerint a szénhidrát bevitelt kell megemelni a zsírbevitel csökkentés ellensúlyozására éppen most cáfolja meg Dr. Hegsted kijelentését. Az újabb kutatások kimutatták, hogy
az alacsony szénhidrát tartalmú étrendek hatékonyabbak az egészség építésben, mint az alacsony zsírtartalmúak.A Harcombe vizsgálat konklúziója teljesen világos, és lényegre törő: "A jelenlegi beszámoló konklúziója, hogy a táplálkozási ajánlásokat nem csupán felülvizsgálni kell, hanem soha nem szabadott volna őket bevezetni." Elképesztő, hogy sokmillió ember egészségét érintő országos és nemzetközi táplálkozási ajánlásokat úgy fogalmaznak meg, úgy támogatnak és védelmeznek körmük szakadtáig, hogy nincs mögötte megfelelő tudományos bizonyíték. Valójában a telített zsírok fogyasztása elleni vitában a nyomaték nagy része a hivatalos ajánlásokra való hivatkozás. A telített zsír ellenességet támogatók a hivatalos ajánlásokat folyamatosan bizonyítékként használják arra, hogy a telített zsír egészségtelen, és legyintenek azokra a vizsgálatokra, amelyek mást állítanak. Végül is egy kormányt képviselő tudományos bizottságnak ugye biztosan igaza van?
Sok évvel ezelőtt írtam egy mélyreható cikket a kókuszolajról, és beadtam a Wikipedia-nak. Volt benne egy részletes leírás a kókuszolaj egészségességéről. Kínosan ügyeltem arra, hogy minden egyes állítást alátámasszak publikált orvosi vizsgálatok eredményeivel. A cikk megjelent a felületen, de pár napon belül a nagy része át lett írva, beleértve az egészség aspektusokat is. Helyette egy rövid közlemény volt olvasható, amely szerint a kókuszolaj is csak egy fajta telített zsír, és mint ilyennek, a fogyasztása kerülendő. Az átírt cikk a hivatalos amerikai táplálkozási ajánlásokra, valamint egyéb országokra és szervezetekre hivatkozott, amelyek mind egy az egyben átvették az amerikai ajánlást. Míg a kókuszolaj cikk többi része többször változott az évek során, ez a figyelmeztetés mindvégig ott maradt. /Forrás: Tények és tévhitek/
Dominik Alexander, a tanulmány vezetője szerint további vizsgálatokra lesz szükség a tojásfogyasztás és a stroke kockázata közötti kapcsolat feltárásához. Mint fogalmazott, a tojás tele van antioxidánsokkal, amelyekről már kimutatták, hogy csökkentik az oxidatív stresszt és a gyulladást, a fehérje pedig az alacsony vérnyomással van összefüggésben. A tanulmány szerint egy nagy méretű tojás hat grammnyi magas minőségű fehérjét, továbbá luteint és zeaxantint - ezek antioxidánsok -, illetve E-, D-, és A-vitamint tartalmaz. Az adatokat a Journal of the American College of Nutrition című táplálkozástudományi folyóiratban közölték. /Forrás: hazipatika.com/
b] 
A hasi területeken felrakódott zsírréteg megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a metabolikus szindróma és a cukorbetegség kialakulásának rizikóját. A repceolaj azonban a benne lévő egyszeresen telített zsírsav miatt képes csökkenteni a bennünk felrakódott káros zsírok mennyiségét, mindemellett jótékony hatása az eddigi kutatási eredmények szerint kifejezetten a hasi zsírrétegekre specializálódik.
Mi az a rejuvelac? Ezt az italt csíráztatott magvakból készítik. Főleg emésztési, anyagcsere és bélrendszeri problémák esetén érdemes fogyasztani. Enzimekben rendkívül gazdag, főleg azokat az enzimeket pótolja, amelyek távoznak szervezetünkből. A rejuvelac ugyanakkor nagy mennyiségű probiotikumot tartalmaz. A Rejuvelac csírák erjesztésével előállított ital, ami hasznos baktériumokat és az aktív enzimeket tartalmaz, így javítja emésztést. A csíráztatott magvakból készült italok ezen felül nagy mennyiségű probiotikumot tartalmaznak, ami szintén elengedhetetlen a belek megfelelő működéséhez, méregtelenít, és optimalizálja az emésztőrendszer működését.