Olvastam... továbbadom

[Totem58]

(Mint ismert, SM-nél mindig található valamilyen felszívódási zavar is, úgy gondolom, a felfedezetlen és kezeletlen felszívódási zavar az oka a progresszív formáknak. Esetemben kazeinallergia állt fenn, glutén érzékenységet nem tapasztaltam. A betegnek kell megtalálnia, hogy nála mi van - Ildikó)

Megoldották a glutén érzékenység rejtélyét?

Ludvig M. Sollid professzor és kutatócsoportja megtalálta glutén érzékenység valódi okát, így a kutatócsoportot az Oslói Egyetemen beválasztották a világ legjobb 5 kutatócsoportja közé, melynek köszönhetően nemzetközi munkájához igen jelentős anyagi támogatást kap majd.

A norvég lakosság 1- 2% közötti része szenved coeliakiában, azaz glutén érzékenységben vagy más néven liszt érzékenységben. A betegség részben örökletes eredetű, és komoly kihatással járhat a betegre és családjára. Ha a betegség kialakul valakinél, meg kell változtatnia étrendjét, és élete végéig együtt kell élnie a betegséggel.
A glutén érzékenységben szenvedők immunrendszere a gabonákból származó glutén fehérjékre oly módon reagál, ami a vékonybél nyálkahártyájának gyulladását okozza. A gluténra adott ilyetén reakció eredményeképpen a glutén érzékenységben szenvedő beteg immunrendszere megtámadja a beteg testét.

A cöliáka egy autoimmun betegség: Azokat a betegségeket, melyeknél az immunrendszer magára a testre reagál, autoimmun betegségeknek nevezzük. A glutén érzékenység számos kellemetlen panaszt okozhat, mint amilyen a gyomorfájdalom, levertség, és a rossz tápanyag felszívódás is.Ha a beteg étkezését megfelelően megváltoztatja, panaszmentesen élhet. Az azonban, hogy a beteg étrendjét elégséges szintig megváltoztassa, nem könnyű, ugyanis a Norvégiában kapható ételek közül nagyon sok tartalmaz glutént.

Megtalálták a glutén érzékenység kulcsát: Ludvig M. Sollid professzor és munkatársai megtalálták a cöliákia okát. Ehhez azonban valóban a mélységekig kellett hatolniuk, egészen molekuláris szintig.Sollid professzor magyarázata a következő: A humán leukocita antigének (HLA) minden emberben genetikailag meghatározottak. A HLA-k feladata az, hogy a sejtekben lebontott fehérje fragmentumokat megkössék, a sejt felszínére szállítsák és átadják a T-limfocitáknak. A T-limfociták vagy T-sejtek az immunrendszer szempontjából fontos fehérvérsejt-típust alkotnak. A T-sejtek figyelik, hogy a sejtek nem vírus- vagy baktérium fertőzöttek-e. Vírus- és baktériummaradványok HLA-khoz kötött fragmentumain keresztül felkutatják a fertőzéseket, és ha ilyet találnak, az immunrendszer gondoskodik a fertőzött sejt elpusztításáról. A glutén érzékenységben szenvedők T-sejtjei a glutént vírusként vagy baktériumként érzékelik, és olyan immunreakciót váltanak ki, mint amilyet fertőzés esetén tapasztalunk, ideértve az ehhez kötődő rossz közérzetet is.
mondja el Sollid professzor.

A HLA génjei jelentik a kulcsot a glutén érzékenységhez: A HLA-kat kódoló géneket az 1980-as években térképezték fel. A kutatók már tudták, hogy a génállományon belül hol keressenek. Az is nyilvánvaló volt már, hogy a lisztérzékenységben szenvedőknél egyes HLA-típusok gyakoribbak voltak. Felfedeztük, hogy van két olyan HLA-típus, (a HLA-DQ2 és a HLA-DQ8) mely a glutén érzékenységre hajlamosabbá tesz, magyarázta el Sollid professzor. A további kutatások feltárták, hogy a két HLA-típus a glutén maradványait továbbítja a T-sejteknek, melyek ennek megfelelően a glutént veszélyesnek hiszik, és elindítják a vékonybélben gyulladásos folyamatot okozó immunreakciót.

Ez okozza a glutén érzékenységet. Rájöttünk arra is, hogy a T-sejteknek továbbadott glutén darabokban bizonyos változások is történtek a testben egy enzim, a 2-es típusú transzglutamináz hatására, mondta Sollid professzor.
Pont mielőtt Sollid professzor csapata felfedezte ezt, néhány német tudós arra a megállapításra jutott, hogy a glutén érzékenységben szenvedő betegekben pontosan erre az enzimre antitestek vannak. Ez nem valószínű, hogy véletlen egybeesés. Sollid professzor és team-je most azt kutatja, hogyan alakulnak ki transzglutamináz elleni antitestek.

Bepillantást enged más betegségekbe: A glutén érzékenység örökletes mintája rendkívül hasonló a más autoimmun betegségeknél tapasztalható mintához. A betegség a miatt alakul ki, mert az immunrendszer reagál a gluténra, amely a szervezet számára idegen anyag. Ezzel egyidejűleg az immunrendszer a transzglutamináz elleni antitesteket előállítva, saját maga ellen indít reakciót. Lehetséges, hogy más autoimmun betegségek hátterében is egy ilyen típusú, idegen anyagra adott reakció áll: lehet ez egy konkrét vírus vagy baktérium is. Egyszerűen nem tudjuk, hogy mi ez a kiváltó ok a különböző betegségek esetében.

Ez a kutatóknak világszerte egy teljesen új megközelítési módot adott a különböző betegségek és rendellenességek megértéséhez. Még nem ismerjük ugyanis az olyan autoimmun betegségek pontos okát, mint például az arthritis és a sclerosis multiplex. Kutatásunknak köszönhetően nagyon ígéretes diagnosztikai vizsgálatokat sikerült kidolgoznunk. Ezek a vizsgálatok sokkal pontosabbak lesznek, a vizsgálatok részeként ugyanis a beteg sejtjeiből származó antitesteket fogunk használni, mondta el Sollid.

Világméretekben vezető szerepű tudományos közösség: Ludvig M. Sollid professzor team-je részére a közelmúltban ítéltek meg a világméretekben vezető szerepű kutatói közösségek számára az Oslói Egyetemnél előirányzott alapokból támogatást. A pénzeszközöket a központi kormányzati költségvetésből biztosították, és Sollid professzor team-jét beválasztottak az ilyen finanszírozásban részesülő öt kutatócsoport közé.A kar dékánja Frode Vartdal professzor ezt a következőképpen kommentálta: A kar rendkívül büszke rá, hogy a kutatói team a világ elitjébe került. /Forrás: http://www.med.uio.no Szerző: Thomas Olafsen Megjelent: 2015. június 23-án. A cikket megjelenés előtt a Synlab Kft orvosszakértői is lektorálták. Közölte glutenerzekeny.hu/

[Totem58]

Glutén érzékenység vagy mégsem egészen az... Mit tegyen, ha tünetei vannak, de a vizsgálat nem mutat glutén érzékenységet?

Az utóbbi években nem-cöliákiás glutén szenzitivitás (NCGS) néven vált ismertté a glutén érzékenység azon csoportja, melyet a korábban is ismert lisztérzékenység, más néven cöliákia vizsgálati módszereivel nem lehet kimutatni. A glutén érzékenység a hasi panaszok mellett egyéb tüneteket is produkálhat: fejfájás, fáradtság, izom- és ízületi fájdalom, a lábak, vagy karok zsibbadása, ekcéma, vagy bőrkiütés, depresszió és vérszegénység jelentkezhet.

Nem csak képzeli a betegségét:
A glutén a gabonák egyik fehérje összetevője, megtalálható a búzában, rozsban, árpában és a zabban is. Ha valakinél rendszeres probléma a hasi fájdalom, hasmenés és puffadás, akkor gondolni kell arra is, hogy panaszai az étkezéssel, a glutén tartalmú ételek fogyasztásával függhetnek össze. A lisztérzékenység vérvizsgálattal és bél biopsziával kimutatható, ám dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa arra figyelmeztet, hogy ilyen esetben egy negatív lelet nem jelent egyet a NCGS diagnózisával.


A gabonaféléknek ugyanis több összetevője is okozhat hasonló panaszokat. A cöliákia mellett, ami egy autoimmun betegség létezik a búza-, vagy gabonaallergia is, ilyenkor a tüneteket nem a glutén, hanem a búza más fehérjéi (amiláz és tripszin inhibitorok, gliadin) okozzák. Emellett előfordulhat glutén érzékenység, amely definíciója szerint a glutén tartalmú élelmiszerek kapcsán fellépő tünet együttest jelöli, nem cöliákiás és nem búzaallergiás személyeknél. A lisztérzékenységtől való egyértelmű megkülönböztetése végett használják rá a non-celiac gluten sensitivity (NCGS), vagy is nem-cöliákiás glutén érzékenység elnevezést.

Mi történik a kivizsgálás során?
Ha felvetődik bennünk a gyanú, hogy visszatérő tüneteink hátterében a gabonafélék fogyasztása állhat, akkor gasztroenterológushoz forduljunk. A kezelőorvos első körben részletesen kikérdez a tüneteinkről (mióta jelentkeznek, mikor, milyen jellegűek a panaszok). Jó, ha a kivizsgálás előtt ezekre felkészülünk, érdemes fel is jegyezni, hogy a vizsgálat előtti napokban-hetekben milyen ételeket fogyasztottunk, amik után panaszaink jelentkeztek. Fontos, hogy ebben az időszakban a szokásos ételeket fogyasszuk, ne zárjuk ki a glutén tartalmú élelmiszereket az étrendből, mert így a vizsgálat sikertelen lehet, vagy hamis eredményt kapunk.

Ezt követően cöliákia szerológiai vizsgálatra és allergia vizsgálatra kerülhet sor. Ha valakinek IgA hiánya van, akkor nem működik a szerológiai gyorsteszt, ezért lehet szükség vérvételre egyes esetekben. Ha ezek nem hoznak eredményt, segítségükkel nem sikerül beazonosítani a tüneteket kiváltó fehérjét, akkor a kezelőorvos kizárásos diétát javasolhat. Dr. Hidvégi Edit elmondta, hogy mivel jelenleg nincs olyan laboratóriumi vizsgálat, ami egyértelműen igazolná a NCGS-nek nevezett betegség fennállását, a diagnózisban nagy szerepet kap a kizárásos diéta. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálatot követő kettő-négy hétben ne fogyasszunk semmilyen gabonát tartalmazó ételt és figyeljük meg, hogy a panaszaink javulnak-e.

Miért van szükség ennyi vizsgálatra?
Azért fontos ezeket a vizsgálatokat elvégeztetni, mert több kórkép – például bélfertőzések, vagy az utóbbi időben népbetegséggé vált irritábilis bélszindróma – is okozhat hasonló tüneteket, melyek azonban eltérő diétát és terápiát igényelhetnek. Az autoimmun eredetű lisztérzékenységhez gyakran más betegségek is társulnak, például pajzsmirigy problémák, vagy diabétesz, a cöliákiás betegek gondozásánál fontos ezeket is nyomon követni. Ha a beteg önállóan kezd diétába, akkor nem csak ezek nem derülnek ki, de a nem szakszerű diéta (nem elégséges, vagy túlzó mértékű) is károsodást okozhat.

Miért ne kezdjük egyből a diétával? Sok helyen olvashatunk ma már a glutén fogyasztásával összefüggő panaszokról, ezért sokan már az előtt elkezdenek diétázni, mielőtt orvoshoz fordulnának. Ha a beteg hosszabb ideje nem fogyaszt glutén tartalmú ételeket, akkor a szervezetében annyira lecsökkenhet az ellenanyag értéke, hogy vizsgálatokkal nem lehet kimutatni az eltérést, így könnyen ál-negatív eredmény születhet. Ezért fontos, hogy panaszok esetén ne a diéta legyen az első, hanem az alapos kivizsgálás, mert csak így tudjuk pontosan beazonosítani a kiváltó okot.

Az NCGS kezelése Az utóbbi évek irodalmában megjelentek olyan cikkek – és nekem is volt nem egy olyan betegem, akinek nem lehetett az eddigi szerológiai módszerekkel igazolni a cöliakiát, a bélbiopszia sem mutatott eltérést, mégis – javított állapotán a lisztmentes diéta. Ezek a "nem-cöliákiás glutén érzékeny" esetek – foglalja össze a betegség diagnózisának lényegét dr. Hidvégi Edit. A megoldást ez esetben is a glutén mentes diéta jelenti. A tapasztalatok szerint a panaszok a glutén fogyasztásának kerülésével megszűnnek, majd újra jelentkezhetnek, ha ismét visszakerül a beteg étrendjébe. (Forrás: Budai Allergiaközpont)

[Totem58]

(A D-vitamin annyira alapvető, hogy a pótlása szinte kötelező sclerosis multiplexben - Ildikó)

Az influenza megelőzése D-vitaminnal
„Ebben a rövid tanulmányféleségben összefoglaltam, mit tudunk ma arról, miért télen van influenza, s milyen szerepe van ebben a D-vitamin hiánynak. Az influenzajárványok keletkezésének elméletéből következik, az influenza megelőzése is.” Nézzük mit mutatnak a vizsgálatok! Először Hope-Simpson fogalmazta meg 1981-ben, hogy az influenza szezonalitása – általa meg nem fejtett okokból – az UV sugárzás, azaz a napfény intenzitásával függ össze (Hope-Simpson, 1981). Mint rámutatott, a vírus kimutatható jelenléte önmagában nem vezet járványhoz, csak a késő őszi-téli időszakban. Pl. a hongkongi vírust 1968 augusztusában mutatták ki először Angliában, de nem okozott járványt, annak ellenére, hogy az új vírussal szemben mindenki védtelen volt. A „hideg hatás” teóriát alaposan cáfolja, hogy influenza a trópusokon is van, s a legsúlyosabb járvány mindig az esős időszakban van, amikor az UV sugárzás a leggyengébb.
________________________________________
A szokatlan teóriával azonban nem igen foglalkoztak, mert nem lehetett vele mit kezdeni. Mivel a D-vitamin rákellenes hatásáról 1980-ban jelent meg az első tanulmány, érthető, hogy ebben a korban a D-vitamin immunológiai hatásairól még mit sem tudtak. Az elmúlt harminc év kutatásainak hatására a D-vitamin immunológiai szerepe egyre világosabb. Világosabb – de csak kutatók szűk körében, mert ebből a tudásból az általános orvoslás berkeibe semmi nem jutott el.
________________________________________
Az influenza és a D-vitaminhiány kapcsolatát John Cannell és munkatársai írták le először 2006-ban (Cannell és mtsi., 2006). Mint rámutattak, a nyári hónapokban az UV sugárzás elég erős ahhoz, hogy a bőrben D-vitamin szintetizálódjon, azonban az ősz beköszöntével az UV sugárzás gyengülése miatt a D-vitamin szintézis abbamarad, és onnantól folyamatosan csökken a népesség átlagos D-vitamin szintje. Az influenzaszezon minden évben, akár szezonális, akár világjárványról van szó, szinte mindig december-januárban a legsúlyosabb. A járvány mindig akkor tör ki, amikor elég sok emberben csökken kritikus szint alá a D-vitaminszint, ekkor a vírus, amely sok emberben addig is ott lapult, aktiválódik és fertőzéssel is továbbadódik.
________________________________________
A szerzők rámutattak arra is, miért az idősek vannak fokozott kockázatnak kitéve. Az idős emberekben már eleve alacsonyabb a D-vitamin szint, mivel egy 20 éves ember D-vitamin szintetizáló képességének csupán 25%-ával rendelkeznek. Így a nyári csökkent hatékonyságú D-vitamin szintézis miatt eleve alacsonyabb D-vitamin szinttel indulnak neki az ősznek. Bodnar és munkatársai arra is rávilágítottak, miért vannak influenza szempontjából nagy kockázatnak kitéve a terhes nők (Bodnar és mtsi., 2007).A terhes anyák 60%-nál D-vitamin hiányt vagy elégtelen D-vitamin szintet lehetett kimutatni télen egész terhességük alatt, s ezt nem befolyásolta a magzatvédő vitamin szedése. Ezekben a 400 NE D-vitamin mennyiség szokott lenni, ami mérhető mértékben gyakorlatilag nem befolyásolja a D-vitamin szintet. Az anyák új szülötteinek 70%-ban ugyancsak D-vitaminhiányt vagy elégtelen D-vitaminszintet lehetett kimutatni. A fokozott fertőződési hajlam persze csak egy a sok kockázat közül, ami a D-vitamin alacsony szintjével jár. A D-vitaminszint normál alsó határa 35 ng/ml.
________________________________________
A D-vitaminhiány azonban nem csak az influenzára tesz fogékonnyá, hanem más légúti fertőzésekre is. Az influenza gyakori szövődménye a tüdőgyulladás, s a fentiek fényében nem véletlen, hogy éppen az alacsony D-vitaminszintet mutató idősekben és terhes nőkben a leggyakoribb komplikáció. Karatekin és munkatársai akut alsó légúti fertőzéssel intenzív osztályra került 25 újszülöttet hasonlítottak össze 15, minden más tekintetben hasonló, de egészséges újszülöttel (Karatekin és mtsi., 2009). A megbetegedett újszülöttek 76%-ában volt a D-vitamin szintje 10 ng/ml alatt, ami súlyos vitaminhiányt jelent (a normál érték alsó határa 32-35 ng/ml). Az egészséges gyerekek közül 40%-nál volt ilyen alacsony a D-vitaminszint, ami jelzi, hogy ők is nagy kockázatnak vannak kitéve. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy összességében a beteg és egészséges gyerekek 87.5%-a súlyos D-vitamin hiányban szenvedett. A D-vitaminhiányos gyerekek édesanyja is D-vitamin hiányban szenvedett, ami arra mutat rá, hogy az anya D-vitamin hiánya súlyos kockázatnak teszi a gyermeket is. A vizsgált 45 gyerek közül mindössze 3-ban találtak normál D-vitaminszintet.
Tekintve, hogy az alacsony D-vitaminszint komoly kockázatot jelent schizofréniára, 1-es típusú cukorbetegségre, MULTIPLEX SZKLERÓZISRA és más súlyos betegségekre, az anyák és csecsemőik D vitamin ellátása rendkívül fontos volna.
________________________________________
Dowell és munkatársai vizsgálatukban igazolták, hogy a Pneumococcus okozta tüdőgyulladás szezonalitását nem lehet a hideggel, sem a zsúfoltsággal magyarázni (Dowell és mtsi., 2003). Annyira nem, hogy az USA-ban a leghidegebb államokban a legritkább, és a tüdőgyulladások gyakoriságának növekedése nem kapcsolható össze bizonyos foknál alacsonyabb hőmérséklettel. A tüdőgyulladás vizsgálatuk szerint szintén az UV sugárzás intenzitásával függ össze, azaz a D-vitamin szinttel.

A D-vitaminszint csökkenése fordított, lineáris kapcsolatot mutatott a légúti fertőzésekkel. A grafikonon jól látható, hogy amikor 20 ng/ml (50 nmol/l) alá kezd kerülni a D-vitamin szint, akkor kezd megnövekedni a fertőzések száma. Minden 4 ng/ml D-vitaminszint növekedés 7% csökkenést jelentett a légúti fertőzésekben. Laaksi és munkatársai hasonló összefüggést kaptak 800 fiatal finn férfi vizsgálatával. Akikben 40 nmol/l (16 ng/ml) volt a D-vitaminszint, ami a D-vitaminhiánynak felel meg, azok szignifikánsan többet voltak betegek (Laaksi és mtsi., 2007).
________________________________________
Ginde és munkatársai 18 883 tizenkét évnél idősebb személy D-vitaminszintjét vetették össze felső légúti fertőzéseik gyakoriságával (Ginde és mtsi., 2009). A D-vitaminhiányban szenvedők kb. 40%-kal valószínűbben fertőződtek meg, mint a D-vitaminszint normál értékét elérők. A viszonylag kis különbség a fertőzéshajlamban annak is tulajdonítható, hogy a D-vitamin hatása a vérszinttel arányosan nő, és a vizsgálatban az átlagos vérszint 29 ng/ml volt, azaz a normál szintet elérőkben sem volt igazán magas. A szerzők az alacsony D-vitaminszinttel kapcsolatban azonban sokkal drámaibb összefüggést találtak asztmások esetében. Aki asztmás volt és alacsony volt a D-vitamin szintje, az 567%-kal valószínűbben kapott felső légúti fertőzést, a krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedők pedig 226%-kal valószínűbben fertőződtek meg.
________________________________________
A D-vitamin hatása légúti fertőzésekben: Az orvosi világ sajnos még nem ébredt fel hagymázas álmából, s még mindig az egyre hatástalanabb antibiotikumokban és a bizonyítottan csekély hatékonyságú védőoltásokban hisz. Antibiotikumok esetén egyre több a rezisztens baktériumtörzs, és a vírusos légúti megbetegedésekkel szemben nincsenek jelenleg hatékony gyógyszerek. Az influenzában alkalmazott antivirális szerek hatásosságával kapcsolatban erős kételyek merültek fel, a védőoltások kapcsán pedig mind a gyerekek, mind a felnőttek, mind az egészségügyi személyzet, mind az idősek esetében metaanalízisek bizonyítják, hogy a védőoltások sem a megbetegedési, sem a halálozási arányt nem csökkentik (Jefferson és mtsi., 2008; . Demicheli és mtsi., 2007; Thomas és mtsi., 2006; Rizzo és mtsi., 2006; Simonsen és mtsi., 2005). Az oltások hatástalanságába érdekes módon erősen belejátszik a D-vitamin szint: egy vizsgálatban az oltás hatására kialakult védettség szoros kapcsolatot mutatott a D-vitamin szinttel. Ez tulajdonképpen logikus eredmény, hiszen a D-vitamin immunstimuláló hatású (Chadha és mtsi., 2011).
________________________________________
Öt éve látott először napvilágot Cannell és munkatársai tanulmánya, amely rámutatott arra, hogy a D-vitamin hatékonyan képes megelőzni nem csak az influenzát, de a légúti fertőzéseket is. Ennek ellenére nem bővelkedünk ezt igazoló vizsgálatokban. Az orvoslás csak szavakban tekinti kötelességének az emberi egészség védelmét, a napi gyakorlatban mindenki megy tovább a bejáratott útján. Ha gyakorló orvos, követi az évtizedek óta begyakorolt rutint, ha kutató, akkor évtizedekre eltervezett kutatási tervétől nem fog eltérni, csak azért, mert megjelent egy paradigmatikus értékű tanulmány. Az orvoslás világában nagy dolog az, amikor egy gyógyszercég bejelenti, hogy “most nagy dolog van”.
Érdekes elemzést közölt Grant és Giovannucci a spanyol influenza területenként eltérő halálozási arányáról. USA városait hasonlították össze a nyári UVB sugárzás erőssége szempontjából, és kimutatták, hogy a San Antoniotól 11 szélességi fokkal északabbra található New Londonban négyszer gyakrabban haltak meg a spanyol influenzában, mint San Antonioban (Grant és Giovannucci, 2009).
________________________________________
Ami vizsgálat rendelkezésünkre áll, az viszont elég meggyőző. Ne feledjük, az eddigiek is bizonyítékok, csak nem közvetlenek. Aloia és Li-Ng a D-vitamin hatását vizsgálták a csontritkulásra placebokontrollos vizsgálatukban. Amikor olvasták Cannellék tanulmányát, adataikat újraelemezték a d-vitamin és influenzafogékonyság szempontjából. Eredményük szerint már napi 800 NE vitamin is erős védelmet jelentett (az emberek többsége még ennyit sem szed, pontosabban semennyit nem szed), a 2000 NE pedig már abszolút védelmet jelentett (Aloia és Li-Ng, 2007).

Az ábrán látható (megtekinthető Tények, és tévhitek) hogy a 2000 NE napi D-vitamin kiegészítést kapó vizsgálati személyek közül egyedül nyáron betegedett meg 1 személy, a többi hónapban egy sem szenvedett légúti fertőzést, míg a placebót kapó személyek közt különösen télen volt igen gyakori a légúti fertőzés. Urashima és munkatársai 430 iskolás gyerekekkel végeztek placebokontrollos vizsgálatot a D-vitamin influenza megelőző hatását vizsgálva (Urashima és mtsi., 2010). A gyerekek fele napi 1200 NE D vitamint kapott 4 hónapon át. Közülük 11% betegedett meg, míg a placebót kapó gyerekek közül 19%. Ez 42%-os relatív kockázatcsökkenést jelentett. Az asztmás gyerekek esetében viszont 83%-kal csökkentette az asztmás roham kockázatát. Érdemes megjegyezni, hogy gyerekeknek a minimális dózis 13 kg-onként 1000 NE, úgyhogy ebben a vizsgálatban is túl alacsony volt a D-vitamin pótlás dózisa.
________________________________________
Miért véd a D-vitamin a légúti fertőzésekkel szemben?: A spanyol influenzában az emberek azét haltak meg, mert nagyon sok embernél tüdőgyulladás alakult ki szövődményként, és ezt úgynevezett cytokin vihar kísérte, azaz [b]az immunrendszer rendkívül erős gyulladásos választ produkált a vírus és bakteriális fertőzésre[/b]. A D-vitamin egyik hatása, hogy csökkenti a falósejtek gyulladáskeltő cytokin kibocsátását (Cannell és mtsi., 2006). Egy másik, sokkal fontosabb hatás, hogy a D-vitamin drámai mértékben megnöveli az antimikrobális fehérje (AMP) termelődését. Ezt endogén antibiotikumnak is nevezik, mert ezek a fehérjék közvetlenül képesek roncsolni a támadó mikroorganizmusokat és hatástalanítják az influenza vírusokat is.
________________________________________
Mennyi D-vitamint ajánlott szedni?: A vizsgálatok általános gyengéje, hogy nagyon alacsony dózissal dolgoznak, ill. a népességben annyira alacsony a D-vitamin szint, hogy nagyon közeli értékekkel tudnak csak dolgozni, amikor a betegségkockázatot becsülik. A rákkal kapcsolatos vizsgálatokból és az egész évben napsütötte területen élők D-vitamin vérszintjéből tudjuk, hogy egészséges emberben biztonsággal el lehet érni a 100 ng/ml szintet is. Egy egészséges, 70-80 kg-os felnőtt ember télen nyugodtan szedhet napi 10 000 NE D-vitamint, vagy másként 10 kg testsúlyonként számolhat 1500 NE bevitelt. Gyerekeknél óvatoskodva 13 kg-ként javasolnak 1000 NE-t, de semmi nem indokolja azt, hogy ne kövessük a felnőtt adagolást.
________________________________________
Kialakult légúti fertőzés és influenza esetén lökésterápia alkalmazandó, ilyenkor gyerekeknek nyugodtan lehet egy-három napig 10-20 000 NE, felnőtteknek 50 000 NE D-vitamint adni. Ekkora dózis véget vethet a betegségnek, vagy jelentősen enyhítheti a tüneteket. A D-vitamin túladagolással riogató orvosok, mert szajkózzák a hivatalos ajánlást – tudtukon kívül– 60-80 éves adatokra építik aggodalmaikat. Ma már létezik D vitamin kenhető krém formában is, ez állítólag jobban felszívódik, ezért talán gazdaságosabb. Hiszen a szájon át szedett készítmények esetén mindig számolni kell azzal, hogy a felszívódás nem olyan tökéletes. Sokan kérdezik, van-e különbség a különböző cégek által forgalmazott D-vitaminok közt. Nincs. A D-vitamin olyan olcsó, hogy nem érdemes hamisítani. /A cikk szerzője: Szendi Gábor, olvasható a Tények és tévhitek.hu-n/

[Totem58]

Gyógyítható lehet a szklerózis multiplex

A szklerózis multiplex világszerte kétmillió embert érint; jelenleg nem ismerünk olyan gyógymódot, amely hatékonyan megfékezné a betegség előrehaladását. Az autoimmun betegség károsítja az idegrostokat, ami idővel a mozgási és kognitív készségek romlásához vezet, valamint legyengíti a szervezetet. Amerikai kutatók azonban egy sajátos ellenanyaggal, a monoklonális antitestekkel végeztek kísérleteket, amellyel helyreállítható az idegeket védő mielin bevonat, és ez közvetve az idegrendszer regenerálódásához vezethet.

A rochesteri Mayo Klinika kutatói a szklerózis multiplex okozta, jelenlegi ismereteink szerint visszafordíthatatlan idegroncsolódásra próbáltak megoldást találni. A kutatócsoport kisméretű molekulákkal, az aptamer néven ismert ismert módosított DNS-sel végezte el első kísérleteit, melynek alanyai olyan egerek voltak, akik a szklerózis multiplex tüneteit mutatták. A tanulmányt a PLOS One június 28-i számában tették közzé; a kutatók ebben új terápiás lehetőségként hivatkoztak az eljárásra.

]A kutatócsoport kiindulópontja az volt, hogy az idegrendszert megtámadó autoimmun betegség az idegeket védő réteg, az úgynevezett myelin hüvely regenerálásával gyógyítható. A betegség előrehaladtával az idegek ugyanis visszafordíthatatlan károsodást szenvednek, a jelenlegi terápiás módszerek pedig legfeljebb lassíthatják a betegség lefolyását, de a már kialakult gócok regenerálására nincs lehetőség. A myelin hüvely helyreállításával azonban az idegek visszanyerhetik a betegség előtti állapotukat. L. James Maher, a Mayo Klinika biokémikusa, a tanulmány vezető szerzője szerint az aptamerek az egérkísérletek során sikerült regenerálni a myelint.

Moses Rodriguez neurológus, a tanulmány társszerzője elmondta, hogy az egereknél a monoklonális antitest nevű, mesterséges úton is előállítható ellenanyagok az egerekben megindították a mielin regenerálódását. (A szklerózis multiplex kialakulásáról nem a myelin lebomlása tehet; az csupán az eredménye, nem pedig az oka a betegségnek). Rodriguez és Maher kutatócsoportja megállapította, hogy az aptamerek nemcsak hatékonyak, de könnyen és gyorsan előállíthatók, ami a gyógyszerfejlesztők számára is fontos szempont. Ugyancsak fontos, hogy az aptamerek nem váltanak ki immunreakciót. A vizsgálatokat más egerekkel is el kell végezni, mielőtt embereket is bevonnának a klinikai vizsgálatokba.

A korábban használt monoklonális antitestek nagyméretű, összetett immunfehérjék voltak. Azt már korábbi egérkísérletek során is megállapították, hogy ezek javítják a jelátvitelt a központi idegrendszerben, és elősegítik a mielinizáció beindítását. A Mayo Clinic kutatói azonban jóval kisebb aptamereket használtak; ezek mérete mindössze egytizede volt a korábban használtaknak, az egyszálú DNS-ük pedig csupán negyven nukleotidot tartalmazott.
(Forrás: INDEX 2012.06.29. 17:16)

[Totem58]

(Ez ugyan egy kiabálóan PR cikk, de a lényeget tartalmazza. A mesterséges eredetű aszkorbinsav a gyógyszeripari kutatások szerint épp úgy felszívódik, mint a természetes eredetű C-vitaminok, pl. a csipkebogyó, a barbadosi cseresznye stb. ám arról nem hallunk, hogy melyiknek nagyobb a biológiai hasznosulása. Nos, a szervezet a természetes eredetűt képes igazán beépíteni. Ezért ajánlatos olyan C-vitamint fogyasztani, ami az aszkorbinsav mellett a C-vitamin eredeti formáját is tartalmazza – Ildikó)

C-vitamin-por: tényleg jobb, mint a tabletta? Megkérdeztük a gyógyszerészt

A nátha- és influenzaszezon küszöbén még azok is hajlandóak C-vitamin-tablettát szedni, akik az év más szakaszában kizártnak tartják, hogy szintetikus készítményekkel erősítsék az immunrendszerüket. Ilyenkor a márkás tabletták és kapszulák mellett szinte minden évben előkerül a gyógyszertári C-vitamin-por - aszkorbinsav -, amely jóval olcsóbb, ám sokan attól tartanak, hogy esetleg nem elég hatékony. A Vácz Remete Gyógyszertár gyógyszerészét, dr. Brezanóczy Ferencet kérdeztük a témában.
Mi az különbség a C-vitamin-por és - tabletták között?
- A C-vitamin-tabletták és a por állagú C-vitamin hatóanyaga megegyezik, a különbség, hogy a tabletták stabilizált formában tartalmazzák a hatóanyagot. A C-vitamin-por stabilitása a fény és hőérzékenység miatt kevésbé biztosított - tudjuk meg dr. Brezanóczy Ferenctől.
A C-vitamin-porból - jogszabályi korlát miatt - egyszerre csak 10 grammot vásárolhatsz, ám ha 1000 milligrammal számolsz, akkor is tíz napra elegendő adaghoz jutottál. Körülbelül egy késhegynyi adag teszi ki ezer milligrammot. A tíz napra elegendő 10 gramm pedig nagyjából 150 forintba kerül a gyógyszertárban.
Erre figyelj a C-vitamin-por alkalmazásakor!
A hőérzékenysége miatt fontos, hogy a C-vitamin-port ne tedd forró - 40°C feletti - teába, ugyancsak lényeges szempont, hogy ne érintkezzen fémmel. Az sem mindegy továbbá, hogy mekkora dózisban fogyasztod:
- A megfelelő alkalmazásnál az állandó aszkorbinsav szint, és nem a mennyiség a legfontosabb. Téves elképzelés, hogy célszerű egyszerre nagyobb adag aszkorbinsavat bejuttatni a szervezetbe. Ha valaki naponta egyszer fogyaszt nagyobb dózisban C-vitamin-port, annak jelentős része a vizelettel távozik, ráadásul a feleslegesen bevitt nagy mennyiség a vesét indokolatlanul meg is terheli - részletezi dr. Brezanóczy Ferenc. /Szerző: Horváth Eszter, forrás: Femina.hu/

[Totem58]

RECEPT: házi csodaszer méz + szódabikarbónából!

Bölcs szakmai mondás: „a betegségek a bélben kezdődnek”. Szilárd meggyőződésem, hogy az emberiség a hipermarketekkel nyírja ki magát. Juj, de jó, csak bemegyünk a boltba, és levesszük a polcról az illatos, puha, csokival töltött kiflit. A technológiának hála évekig ilyen illatos, puha és finom marad. Vajon mi ennek az ára? A legtöbb beteg a saját étkezései közben betegíti meg magát. Az első védvonal, ami elesik, az a bélrendszer. Aminek fel kellene szívódni, az nem szívódik fel, aminek ki kellene ürülni, az nem ürül ki. Amikor az tönkre megy, akkor csőstül jönnek a betegségek.

Mi a megoldás? Természetesen az lenne, ha mű, kész élelmiszerek helyett magunk készítenénk el az ételeinket, megbízható alapanyagokból. És az így elkészült élelmet sok-sok zöldséggel fogyasztanánk. Ez egy hosszú távú folyamat, amit nem lehet elég korán kezdeni, de… meg lehet gyorsítani, és nincs másra szükségünk, mint a természet két értékes kincsére: mézre és szódabikarbónára…Külön-külön is alkalmazzák mindkettőt, de együtt igazi csodaszer válik belőlük. Szükségünk van szódabikarbónára és mézre (vagy juharszirupra).

Elkészítése: Keverjünk össze 1 teáskanál szódabikarbónát 1 evőkanál mézzel, de lehet juharszirup is. Ha összekevertük, melegítsük fel kicsi lángon a keveréket. Fontos, hogy nem szabad forróra hagyni, mert a méz elveszti a hatását. 1 vagy 2 hónapon keresztül fogyasszunk 1 evőkanállal, napi 3 alkalommal. Ne fogyasszuk közvetlenül étkezés előtt vagy után, hanem várjunk egy kicsit. Érdemes a kúra alatt diétás étrendre váltani, tehát ne együnk cukrot, húst és lisztet. Hatására méregtelenítődni fog a szervezet, ezen kívül ez a csodaszer jó hatással van a bélrendszerre, és serkenti az anyagcserét is. (Forrás: HillVital)

[Totem58]

Köhögés elleni tippek az egész családnak

Évente nagyjából ősz közepétől ez első tavaszi gyümölcsök megjelenéséig tart a megfázás, köhögés, és hasonló betegségek szezonja. A jó hír, hogy léteznek kiváló természetes anyagok, melyek hatékonyabbak, mint bármelyik köhögéscsillapító szirup. Melyek ezek?

[b]Méz és fokhagyma:[/b] A fokhagyma remek köhögéscsillapító, de a gyorsabb gyógyulás érdekében célszerű mézzel kombinálni. Egy evőkanál mézhez törjön össze egy gerezd fokhagymát. Hagyja állni 10 percig, majd keverje bele a mézbe. Egye meg fél órával lefekvés előtt. A két dolog szinergikusan fog hatni és a gyógyulás még gyorsabb.

[b]Zeller és méz:[/b] A zeller és a méz párosa hatékony a száraz köhögés ellen. Elkészítés: mossunk meg 30 gramm zellert és vágjuk apró darabokra. Ezután a felaprított zellert főzzük meg, és ha megfőtt, akkor adjunk hozzá mézet ízlés szerint. Napi 2-szer, délelőtt és délután fogyasszunk belőle.

Eukaliptusz illóolaj: Az Eukaliptusz olaj antibakteriális, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító tulajdonságokkal bír, de egyre szélesebb körben használják köhögés elleni szerként is. Forraljon fel 4 csésze vizet egy edényben, és adjon hozzá 20-30 csepp eukaliptusz illóolajat. Lélegezze be a gőzt legalább 15 percen keresztül. A legjobb, ha egy törölközővel letakarja a fejét az edény fölött, hogy ne engedje ki a gőzt.

A legfinomabb: méz és kávé: Egy vizsgálat szerint a kávé és a méz kombinációja hatékony lehet a köhögés kezelésében. Egy vizsgálatban 97 felnőtt vett részt, három héten keresztül. Az első csoport kávét és mézet, a másodig csoport szteroid alapú gyógyszert, a harmadik csoport egy nem-szteroid alapú köhögés elleni szirupot kapott. Az eredmények azt mutatták, hogy az a csoport aki a méz és kávé keverékét fogyasztotta, ott csökkent leginkább a köhögés gyakorisága. A kutatók szerint, minden évben több millió dollárt költenek a köhögés kezelésére, de az igazi hatása a köhögés elleni gyógyszereknek nem igazán megbízható. A méz és kávé természetes köhögéscsillapítók, kellemesebb a fogyasztásuk, biztonságosak, kevésbé költségesek, mint a gyógyszerek, és könnyen elérhetőek. Ezen túlmenően, rövid idő alatt hatékonyabbnak bizonyultak. (forrás: naturalnews.com, közölte: Vitaminkirály)

[Totem58]

Gyógynövények, melyekért hálás lesz a májunk

A máj a legfontosabb méregtelenítő szervünk, azonban a nem megfelelő életvitel komoly károkat okozhat benne. Tehát nem árt, ha segítjük kicsit a munkáját. Összeszedtünk néhány gyógynövényt, amely támogatja a májat a méregtelenítésben.

Articsóka: Mire jó az articsóka? Fő hatóanyaga a cinarin, amely segít az epe- és májműködésben, elősegíti az epeváladék kiválasztását, így könnyebben emésztjük meg a nehéz, zsíros ételeket. Emellett serkenti a máj epetermelését. Magas antioxidáns-tartalma remekül hat a májra: segít a méregtelenítésben, valamint védi ezt a fontos szervet. Az articsóka a májsejtek regenerálódását is elősegíti.
Hogyan használjuk? Gyógyászati célokra a növény alsó leveleit alkalmazzák: főzeléket, salátát is készíthetünk belőle.
FONTOS! Elkészítése során hanyagoljuk az alumíniumedényeket, mivel megfeketedik bennük a növény.

Benedekfű: Mire jó a benedekfű? A növény rendkívül keserű, ezért a likőriparban is használják. Gyógyászati célokra főként az oldalhajtásokat és a felső, virágos részt használják. A benedekfű knicint, artemizifolint, káliumot, magnéziumsókat és illóolajokat tartalmaz. Epe, máj-és gyomorbajokra használhatjuk, emellett étvágygerjesztőként, emésztési zavarokra is alkalmas, antibiotikus hatású.
Hogyan használjuk? Egy teáskanálnyi növényt forrázzunk le egy csésze vízzel, majd 10 percig áztassuk, ezután szűrjük le. Naponta kétszer, étkezés előtt fél órával fogyasszuk.
FONTOS! Nagy mennyiségben hányást okozhat! Gyomor -és bélfekély esetén ne alkalmazzuk!

Cickafark: Mire jó a cickafark? Elsősorban női bajokra alkalmazzák, bár kevesen tudják, hogy epe-és májbántalmakra is remekül használható. Leveleit és virágzatát használjuk, legfontosabb hatóanyagai pedig az illóolajok, a keserű -és cseranyagok, a flavonoidok, a szalicilsav, a szeszkviterpének és a kálium. Az illóolajok enyhítik a görcsöket, valamint gyulladáscsökkentő hatásúak. A flavonoidok antibiotikus hatást fejtenek ki, a szalicilsav pedig enyhíti a fájdalmat.
Hogyan használjuk? Legegyszerűbb, ha teaként alkalmazzuk: egy csésze forrásban lévő vízzel, egy púpozott kanál cickafarkot forrázzunk le, hagyjuk 10 percig állni, majd szűrjük le. Naponta csak 2 csészényit igyunk, kúraszerűen 6 hétig használjuk, majd tartsunk 4 hetes szünetet.
FONTOS! Aki allergiás a növényre, a puszta érintésétől is allergiás reakciót tapasztalhat, így semmilyen formában nem ajánlott a fogyasztása!

Máriatövis: Mire jó a máriatövis? A máriatövis a legjobb gyógynövény májtisztításra. Magját használjuk, fő hatóanyaga a szilimarin, emellett illóolajokat és keserű anyagokat is tartalmaz. A szilimarin a legfontosabb hatóanyag a májra nézve, ugyanis serkenti a mérgek lebontását, másrészt aktivizálja a májsejtek gyógyító mechanizmusait és az új májsejtek termelődését. Voltaképp az egész májműködésre kedvezően hat.
Hogyan használjuk? Forrázzunk le egy púpozott evőkanál termést forrásban lévő vízben, és 15 perc után szűrjük le. Lehetőleg [b]reggel éhgyomorra[/b] fogyasszuk.
Javaslat! Mivel fő hatóanyaga a szilimarin nehezen oldódik vízben, ezért ha a máriatövis teljes hatását szeretnénk érezni érdemes patikákban kapszulaként beszerezni.


Ezek a májbetegség korai jelei

A máj az egyik legfontosabb szervünk, fő feladatai közé tartozik a szervezet méregtelenítése, az emésztés támogatása, és a májban találhatók a szervezet glükózraktárai is. Károsodása súlyos, életveszélyes következményekkel jár. Milyen tünetek esetén gyanakodhatunk májbetegségre? Mivel a máj nagyon sokféle feladatot lát el, a vele kapcsolatos problémák is sok helyen jelentkezhetnek a szervezetben, és bár ezek többsége nem tűnik súlyosnak vagy veszélyesnek, azt jelzik, hogy a máj megfelelő működése fokozatosan csökken. Valamilyen mértékben ugyan képes magát hatékonyan regenerálni, egy idő után azonban akár teljesen le is állhat a működése. Ennek pedig akár végzetes következményei is lehetnek.

Hányinger: A hányás és a hányinger számos dolgot jelezhet, a tengeribetegségtől a várandósságon át az ételmérgezésig, de a májbetegségeknek is jellegzetes korai tünete, mivel a máj nem képes eltávolítani a méreganyagokat. Az anyagcserében bekövetkező változások (melyek szintén a májproblémákkal függnek össze) is okozhatnak hányingert.

Állandó fáradtság: [/b Ha folyton fáradtnak, kimerültnek érezzük magunkat, és még a legkisebb feladat elvégzése is teljesen kimerít, az bizony májbetegség jele is lehet. A máj ugyanis energiaraktárként is funkcionál, és ha nem működik rendesen, akkor a szervezetünknek keményebben kell dolgoznia azért, hogy a szükséges energiát megszerezze. Emellett a felgyülemlő méreganyagok is fokozhatják a fáradékonyságunkat

[b]Változások a vizelet és a széklet színében: Az egészséges vizeletnek halványsárga színe van, de a májbetegségek miatt ez jóval sötétebbre változhat, még abban az esetben is, ha elég vizet iszunk. A bilirubin nevű anyag ugyanis a májból a véráramon keresztül a vizeletbe is kerülhet. A bilirubin a széklet barnás árnyalatáért is felelős, ezért ha az epe, illetve a máj működése sérül, akkor nem kerül bilirubin a székletbe, így az egyre halványabbá válik, akár szürke, palaszínű, vagy halványsárga is lehet. Természetesen ezek a változások időnként normálisak, és sok okra visszavezethetőek, de ha rendszeresen a normálistól eltér a széklet vagy a vizelet színe, mindenképpen forduljunk orvoshoz.

[b]Étvágytalanság és emésztési zavarok:[/b] A májnak nagy szerepe van az elfogyasztott ételek megemésztésében, lebontásában, például bizonyos enzimek vagy az epe előállításban. Ha nem tudjuk az elfogyasztott ételeket megfelelően megemészteni, akkor az étvágytalansághoz, fogyáshoz, hiánybetegségekhez vezethet. A nem megemésztett étel pedig további problémákat is okozhat, így gyomorégést, hasi fájdalmakat, hasmenést. Az epetermelődés zavarai többek között puffadást, epeköveket, székrekedést okozhatnak. Nagyon árulkodó, jellegzetes tünet a bőr, a körömágy, a szemfehérje, esetleg a nyelv és az ujjbegyek besárgulása. Ezt is a bilirubin okozza, amelytől normál esetben a szervezetünk nagyon hatékonyan képes megszabadulni, ám ha a máj nem működik megfelelően, a bilirubin felgyűlhet a véráramba. (Mindkét írás forrása a Házipatika.com)

[Totem58]

(Az interferon kezelést kapó szklerózisban szenvedő betegek esetében negyedüknél egy éven belül pajzsmirigy betegség szokott kialakulni - lásd a 2. oldalon. Ildikó)

Lehet, hogy pajzsmirigy problémáid vannak?

A pajzsmirigy nagyon fontos szerepet tölt be a szervezet egészséges működésében. Ez egy pillangó alakú mirigy a nyakon, a kulcscsont felett. A pajzsmirigy az egyik belső elválasztású mirigy, ami a hormonokat szabályozza. Számos lehetséges pajzsmirigy betegség létezik, azonban a két leggyakoribb pajzsmirigy rendellenesség a túlműködés, illetve amikor a pajzsmirigy nem termel elegendő hormont. További betegségek közé tartozik a pajzsmirigyrák, a pajzsmirigy göbök, és a pajzsmirigy-gyulladás. Egy felmérés szerint az európai népesség 8%-ánál alakul ki pajzsmirigy betegség élete során. Az alul működés gyakoribb, mint a túlműködés, és noha a kettő sok szempontból azonos, vannak fontos különbségek és a kezelésük is más módszereket igényel. Nos, nézzük, mi lehet a jele, hogy valami baj van a pajzsmiriggyel?

Fáradtság és alvászavarok:
ALUL MŰKÖDÉS: A fáradtság az első számú tünete az alul működésnek. Ha úgy érzed, hogy állandóan álmos vagy, az egész napot át tudod aludni, nincs energiád, akkor lehet, hogy a pajzsmirigyeddel vannak bajod.
TÚLMŰKÖDÉS esetén nehéz elaludni, ezért egész nap fáradt és kimerült vagy. A pajzsmirigy-túlműködés okozhat álmatlanságot, gyors pulzusszámot és szorongást, ami miatt akár az éjszaka közepén is felébredsz.

Testsúly változás:
ALUL MŰKÖDÉS esetén vagy súlygyarapodás történik, vagy a fogyás megy nagyon nehezen.
TÚLMŰKÖDÉS esetén az ellenkezője történik; noha ugyanazt a mennyiséget fogyasztod, mégis fogysz, de még az is előfordulhat, hogy többet eszel a meg-növekedett étvágyad miatt, azonban a súlyod nem nő.

Hangulatingadozások:
ALUL MŰKÖDÉS esetén nyomottnak és depressziósnak érzed magad, ez azért van, mert a túl kevés pajzsmirigy hormon befolyásolja a szerotonin szintet az agyban. Ha azt tapasztalod, hogy tompa vagy, nehezen megy a koncentrálás, érdemes kivizsgáltatni magad.
TÚLMŰKÖDÉS esetén szorongás és pánikroham lehetséges, de ez is okozhat koncentrációs zavarokat.

Bélproblémák:
Az egyik leggyakoribb tünete az ALUL MŰKÖDÉSNEK a székletrekedés, mely a lelassult emésztőrendszernek köszönhető. TÚLMŰKÖDÉS esetén hasmenés vagy irritábilis bélszindróma léphet fel.

Izom vagy ízületi problémák:
ALUL MŰKÖDÉS esetén érezhetsz hirtelen zsibbadást, bizsergést vagy fájdalmat a végtagokban. Ez azért lehetséges, mert a túl kevés pajzsmirigy, hatással lehet a jelekre, amit az agy küld a gerincvelőbe. Általános izom vagy ízületi merevség is fenn állhat, de akár még ínhüvely gyulladás is kialakulhat a karokban és a lábakban.
A TÚLMŰKÖDÉS is okozhat különböző izom vagy ízületi problémákat, akár nehézség léphet fel a tárgyak tartásánál, illetve a lépcsőzésénél.

Rendszertelen menstruáció, terméketlenség és libidó problémák:
ALUL MŰKÖDÉS esetén a menstruáció nehezebb, hosszabb, gyakoribb és fájdalmas. Meddőség és alacsony nemi vágy is társulhat a hormonok egyensúlyhiánya miatt. A TÚLMŰKÖDÉS során a menstruáció könnyebb és ritkább, azonban a meddőség veszélye itt is fenn áll, ugyanis a túlműködés gátolja az ovulációt, ami rontja a termékenységet.

Testhőmérséklet
ALUL MŰKÖDÉS során a kezek és a lábak hidegek, a test hőmérséklete tartósan fél fokkal alacsonyabb a normálisnál. TÚLMŰKÖDÉS esetén hirtelen hőhullámok, túlzott izzadás jelentkezhet.

A pajzsmirigy problémák kialakulásához genetikai és környezeti tényezők is hozzájárulnak. Ha a családban előfordult, hogy valaki pajzsmirigy problémákkal küzdött, nagyobb a valószínűsége, hogy nálunk is kialakul. Az életkor és a nem is befolyásoló tényező; a nőknél nyolcszor nagyobb a valószínűsége, hogy ki-alakul, mint a férfiaknál. /Forrás: Bioheal/

[Totem58]

6 tipp a csontritkulás ellen

Tudta, hogy a csontritkulás világszerte több millió embert érint, és Magyarországon a lakosság 7-10%-át sújtja? Nőknél négyszer gyakoribb, mint férfiaknál. A jó hír az, hogy egészen egyszerű módszerekkel akadályozható meg ennek a betegségnek a kialakulása, és ha már kifejlődött, egyszerűen javítható a csontok minősége. Az alábbi pár ötlet a legjobb módszerek gyűjteménye a csontok egészségének megóvása és javítása érdekében.

1. Önképzés: Amennyiben ismeri a csontritkulás jeleit és tüneteit, tudja a kezelés és a megelőzés módszerét, megállíthatja még az előtt, hogy komolyabb problémát okozna. A csontritkulás (oszteoporózis) szó szerint azt jelenti, hogy „porózus csont”. Akkor beszélünk róla, amikor a csontsűrűség arra a pontra csökken, hogy a csontok már nem elég erősek ahhoz, hogy tartsák a testet. A korai csontritkulást általában nem kíséri fájdalom vagy érezhető tünet, és csak az első törött csont lesz a figyelmeztető jele a problémának. A leggyakoribb csontritkulással összefüggő törés helye a gerinc, a csípő és a csukló. Mivel a csontok fokozatosan gyengülnek, [i]a hátfájás, a testmagasság csökkenése és a görnyedt testtartás is figyelmeztető jelek lehetnek[/i].

Gyermek és fiatalkorban a csontok folyamatos, ciklikus átalakulásban vannak. Az új csontszövetek felépítése és a régiek lebontása gyors és eközben a csonttömeg növekszik, mert a felépülés gyorsabb, mint a leépülés. Azonban ahogy a negyvenes éveinkbe lépünk, ez a folyamat lelassul és elkezdünk több csontszövetet veszíteni, mint amennyi újból keletkezik. Megfelelő karbantartás és néhány létfontosságú tápanyag hiányában hamar betegséggé fajulhat a csontjaink szegényes állapota.

2. Mérjünk: A csontritkulás mérése egyszerű, fájdalommentes és nem invazív. Az orvosok számára több eszköz is rendelkezésre áll ehhez és már nagyon korai stádiumban észre tudják venni a csökkenést. A röntgen, az ultrahang és a CT is alkalmas a mérésre és elsősorban a változást kell figyelni a két mérés közt eltelt időben.

3. Figyelje a hormonjait: Bár közismert a nők esetében az ösztrogénszint és a csontritkulás kapcsolata, a férfiak esetében is hasonló jeleket láthatunk. A nők esetében a menopauza és a csontritkulás kezdete közt látványos egybeesés figyelhető meg. Amikor az ösztrogén szintje leesik, a csontvesztés az évi 1% körüli értékről mintegy 3%-ra növekszik egyik évről a másikra. Bár később ez a romlás magától lelassul, de nem áll meg teljesen. És addigra elvesztik a teljes csonttömegük 35-50%-át. A férfiak esetében a tesztoszteron hormon van kapcsolatban a csontsűrűség változásával. A korosodás során először ez csökken, majd ezt követi az ösztrogén csökkenése és onnantól a folyamat hasonlóan zajlik, mint a nők esetében. Egyes kutatók szerint a tesztoszteron szint fenntartása védelmet jelent a férfiak csontritkulásával szemben. Az egészséges életmód testben és lélekben képes kiegyensúlyozni a hormonháztartást férfiak és nők esetében egyaránt. Bár léteznek hormonkiegyensúlyozó terápiák is, de ezeket nem javasolnánk, mivel nem kockázat nélküliek. Orvosi felügyelet mellett haszonnal alkalmazhatja, de ne kezdjen öngyógyításba hormonkészítményekkel.

4. pH egyensúly: A táplálkozásunk felborult pH egyensúlya az egyik legfontosabb kezelendő probléma a csontritkulás megelőzésében és kezelésében. Az acidózisnak, a test szöveteinek savas irányba tolódásának számos oka van. Szerepet játszik ebben a stressz, a környezetszennyezés, a sav-termelő élelmiszerek fogyasztása és ezek együtt folyamatos sav-kiegyensúlyozásra kényszerítik a szervezetünket. Mivel a sejtjeink enyhén lúgos környezetet kívánnak, a szervezetünk szabályzó rendszere mindent megtesz annak érdekében, hogy ezt biztosítsa. Amennyiben savasító hatás éri, a csontokat sem kíméli és kalciumot von ki belőlük a súlyosabb probléma kivédése érdekében.

A leghatékonyabb módszer a romboló elsavasodás megelőzésére a megfelelő étrendi összeállítás. A 60%-ban lúgosító hatású ételek fogyasztása és a savképző ételek 40% alatt tartása elegendő ehhez. A magyar étrend azonban ennek nem felel meg ma már. Alig esznek zöldséget és gyümölcsött az emberek. A tészták, a burgonya, a rizs, a hús, a sajt, a tej mind-mind savas elemekre bomlanak az emésztés során. Minden étkezéshez szükséges lenne lúgosító zöldséget fogyasztani.

5. Életvitel: Talán ez a legfontosabb kulcs ami a megoldáshoz vezet. A mozgásszegény életmód, a dohányzás, az alkoholfogyasztás mind csökkentik a csontképződést és zavarják a kalciumfelszívódást. Mindössze napi 10–15 perc megerőltető testmozgás elegendő a csontvesztés megállításához. Az izmokat fájdalomig feszítő súlyzós edzés és az egyszerűbb gyakorlatok (mint kerékpározás, gyaloglás) kombinácója adja a legjobb eredményt. Amennyiben ez a szabad levegőn végzett gyakorlat, az még növeli a hatékonyságot.

6.Magnézium, kalcium, D-vitamin, K2-vitamin: Pár létfontosságú tápanyag hiánya rontja a csontok állapotát. Több publikáció is megjelent a közelmúltban, melyben a csontritkulás elsődleges okaként nem az elégtelen kalciumfogyasztást, hanem a D-vitamin és a K2-vitamin hiányát jelölték meg. Amire mindenkinek szüksége van már 40 éves kor körül az a magnézium (lehetőleg citrát formában), a K2-vitamin és a D-vitamin. Ez a hármas biztosítja a csontok és a fogak védelmét. Kalcium van az étrendünkben bőségesen. Ha hosszú távon a kalciumot megnöveli valaki és a magnéziumot nem, akkor a reggeli izomgörcsök az első tünet. Hamar kezelhető egy marék magnéziummal. Rosszabb esetben nem a vádli görcsöl be, hanem a szívizmok. Ha kalcium tartalmú étrend kiegészítőt fogyaszt, figyeljen rá, hogy legyen benne legalább fele annyi magnézium is.

Itthon számtalanszor írnak fel terápiás mennyiségben kalciumot és nem hívják fel a figyelmét a páciensnek, hogy szedjen vele magnéziumot is, mert 2 héten belül tapasztalni fogja az izomgörcsöket. Néhány embernek pedig jobban felszívódik a kalcium az emésztés során, mint a magnézium, és emiatt alakul ki aránytalanság. Szinte elvétve van kalcium hiánya valakinek, ha naponta háromszor étkezik. A magnézium, a folsav, a D-vitamin és a K2-vitamin hiányzik az étrendből. Ezért gyengék a csontok, a lyukasak a fogak és görcsölnek az izmok.
A csontritkulás egy sajnálatos mellékhatása az öregedésnek, de nem feltétlenül kell ennek bekövetkeznie. Némi tudatossággal megelőzhető az életminőség romlása. Soha nem késő átvenni az irányítást a saját életminősége és egészsége felett. (Forrás: Natúr Hírek)