Szendi Gábor:
Pajzsmirigy alul működés és szelénA pajzsmirigy alul működés a menopauza után a nők 20%-át is érintő alattomos betegség, amely csak akkor jelez, amikor már általában késő. Az esetek 5-10%-a rákos elfajulást is mutathat, a hormonpótlás tökéletlen megoldás, egyszóval jobb megelőzni, mint vele élni. Az utóbbi évek vizsgálatai azt bizonyítják, hogy a szelénnek kitüntetett szerepe van a pajzsmirigy alul működés kialakulásában. Az autoimmun pajzsmirigy betegségekről (Hashimoto és Graves betegségről) részletesen írtam a Paleolit táplálkozás és korunk betegségei könyvemben, ezért amit ott leírtam, most nem ismétlem. A web szájtomon is több korábbi írás olvasható pajzsmirigy kérdésben Chris Kresser-től is.
Az autoimmun pajzsmirigy földrajzi eloszlása fontos támpontot adhat arra nézvést, milyen okok játszanak szerepet abban, hogy a nyugati társadalmakban olyan elterjedt kórképpé vált a pajzsmirigy alul- és túlműködés. A földrajzi eloszlás részben rámutat bizonyos rasszbeli kockázatkülönbségekre, ami a mi szempontunkból most nem lényeges. A másik tényező, ami magyarázza az autoimmun pajzsmirigy betegségek eltérő eloszlását, az a jódfogyasztás. Afrika déli részén a feketék körében egyre növekszik a pajzsmirigy túlműködéses betegek száma, amit a fokozott jódfogyasztással hoznak kapcsolatba. Ugyanígy Izlandon is nagyon gyakori, és a hongkongi gyerekek körében, a dán gyerekekhez képest nyolcszor gyakoribbá vált a Graves betegség a sok tengeri herkentyű fogyasztása miatt. A Hashimoto betegség viszont feltűnően gyakori Dánia keleti részén, ahol kifejezetten jódhiányos a vidék (Shapira és mtsi., 2010).
Persze, legyen okos az ember, hogy most mennyi jódot is fogyasszon, hogy az se kevés, se sok ne legyen. Ide kívánkozik egy korábban feltett tanulmány, amely azt bizonyítja, hogy a jódhiány relatív jelenség, ugyanis a nyugati étrend rengeteg finomított szénhidrátot tartalmaz, amivel arányosan megnőtt a pajzsmirigyhormon (T3) szükséglet, ami viszont relatív jódhiányt teremt. Következésképen
[b]a jódhiányos állapotot nem feltétlen plusz jód szedésével kéne kompenzálni, hanem csökkenteni a szénhidrátbevitelt[/b] (ne adj Isten, át kéne térni a paleolit táplálkozásra). A pajzsmirigynek kb. 70 mikrogramm jódra van naponta szüksége, persze ezt is a nyugati étrenden élők körében állapították meg. Valami minimális jódot az étrendünk jódhiányossága, meg bizonyos élelmi anyagok (pl. keresztesvirágúak) jódmegkötő képessége miatt érdemes fogyasztanunk (pl. megfelelő multivitamin megválasztásával), de óvakodni kell tehát a túlzott beviteltől. Hivatalosan 150 mikrogramm körüli értéket javasolnak napi bevitelként.
Arra is fontos figyelni, hogy bizonyos gyógyszerek jódot tartalmaznak. Pl. az amiodarone hatóanyagú szívritmus szabályozó gyógyszert, a Cordaronet szedők körében szignifikánsan gyakoribb az autoimmunitást jelző pajzsmirigyellenes antitest (Aleksić és mtsi., 2008).
AZ INTERFERON KEZELÉST KAPÓ SZKLERÓZISBAN SZENVEDŐ BETEGEK ESETÉBEN NEGYEDÜKNÉL EGY ÉVEN BELÜL PAJZSMIRIGY BETEGSÉG SZOKOTT KIALAKULNI. Ez arra utal, hogy a cytokinek magas szintje az egyik oka lehet a pajzsmirigy betegségek kialakulásának. Mivel a nyugati emberben ezek szintje a nyugati táplálkozás hatására eleve magas, nem meglepő a pajzsmirigy betegségek nagy gyakorisága. Allergiás megbetegedésekben is gyakoribbnak találták a pajzsmirigy betegségeket, és az allergiás kórképekben a cytokinek szintje magas.
[b]Pajzsmirigy alulműködés és szelén:[/b] Szervezetünkben a pajzsmirigyünk tartalmazza a legtöbb szelént. A szelénnek fontos szerepe van több pajzsmirigyműködéssel kapcsolatos enzim termelődésében és funkciójában. Így pl. a glutation peroxidáz, a thioredoxin reduktáz és a iodothyronin deiodináz. Ezek a szelénenzimek antioxidánsként is funkcionálnak és részt vesznek a pajzsmirigyhormonok átalakulási folyamataiban is. Mivel Magyarország szelénhiányos vidéknek tekintendő, az itt termelt növényekben és tenyésztett állatokban alacsony a szelén szintje. Ebből következik, hogy a magyar ember általában szelénhiányos, de mivel ennek csak súlyos esetben van látványos tünete, senki nem foglalkozik vele. A szelén pótlása csökkenti a Hashimoto betegekben a gyulladást, mivel fokozza a glutation peroxidáz és a thioredoxin reduktáz aktivitását és csökkenti a hidrogén peroxid és a lipid hidroperoxidáció szintjét, vagyis védi a pajzsmirigyhormont termelő sejteket saját anyagcseretermékeik káros hatásától (Mazokopakis és Chatzipavlidou, 2007). A szelén hiánya viszont fokozza az oxidációs folyamatokat és ezáltal a gyulladást.
Toulis és mtsi. 2010-ben összefoglalták a szelénpótlás eredményeit és metaanalízis alá vetették az e témában elemezhető vizsgálatokat. Hat vizsgálat eredményeit összefoglalva megállapították, hogy egy vizsgálat kivételével mindegyikben szignifikánsan csökkent az anti-TPO (a thyroid peroxidáz pajzsmirigyhormont előállító enzimmel szemben kialakult autoimmun folyamat jele) szintje a szelén hatására már az első három hónap után is. A tovább is folyó vizsgálatokban 6, 9 és 12 hónap után is további csökkenést tapasztaltak. Minél magasabb volt az anti-TPO szintje (azaz, minél aktívabb volt a Hashimoto betegség), annál látványosabb volt az anti-TPO szintjének csökkenése. A vizsgálatokból az is kiderült, hogy a dohányzóknál gyakran elmaradt a szelénre adott várt javulás. A vizsgálatokban a thyroglobulin elleni antitest szintje általában nem csökkent, bár az egyik vizsgálat ebben az antitestben is szignifikáns csökkenésről számolt be.
A metaanalízisbe 4 vizsgálatot lehetett bevonni, ezek mind kettős vak, placebokontrollos, prospektív (követéses) vizsgálatok voltak. A napi 200 mikrogramm szelén szignifikáns csökkenést eredményezett az anti-TPO szintjében. Duntas és mtsi. pl. 3 hónap után az anti-TPO szintjében átlagosan 46%, hat hónap után 55%-os csökkenést találtak szelénmetionin hatására (Duntas és mtsi., 2003). A szelénpótlásban részesülök háromszor valószínűbben számoltak be közérzet és hangulatjavulásról a harmadik hónap végére. Más vizsgálatok is azt erősítették meg, hogy
a szelénmetionin hatásosabb és biztonságosabb, mint a nátrium szelenit (Na2SeO3).
Lutz Schomburg némi óvatosságra intett azonban a szelénpótlással kapcsolatban, mert több vizsgálat is fokozott 2-es típusú cukorbetegség kockázatot talált a szelént rákmegelőzésként alkalmazó vizsgálatokban. Azonban Schomburg is elismerte, hogy a kockázat nem komoly, hiszen elsősorban a férfiakat érintette (a pajzsmirigy alul működés elsősorban női betegség), és csak a 30-as BMI fölöttieknél volt szignifikáns a kockázat (Schomburg, 2011). Én is csak a korrektség kedvéért említettem meg, gyakorlatilag
aggodalomra nincs ok, ha valaki a napi 200 mikrogramm pótlást nem lépi túl.
Szülés utáni Hashimoto és szelén: Szülés után a nők 3-8%-ban kialakul autoimmun pajzsmirigygyulladás, ami sokszor később elmúlik, de az esetek 40%-ban megmarad. Egy vizsgálatban 150 anti-TPO-ra pozitivitást mutató terhes anyát két csoportra osztottak. Egyik csoport placebót, a másik csoport 12 héten át 200 mikrogramm szelénmetionint kapott. A vizsgálat végére a szelénpótlásban részesültekben szignifikánsan alacsonyabb volt az anti-TPO szintje és a kezelt csoportban 28.6%-nál alakult ki szülés utáni pajzsmirigy alul működés, míg a placebocsoportban 48.6%-ban (Negro és mtsi., 2007).
Szelén túladagolás: A szelénhiány is, de a túladagolás is lehet probléma. Ez leginkább akkor fordulhat elő, ha pl. a szelénpótlás mellett olyan étrenden élünk, ami sok szelént tartalmaz. A para dió nagyon sok szelént tartalmaz, ebből 2-3 szemnél többet nem jó enni, s aznap a szelénpótlást is kihagyhatjuk. Szelén túladagolásról persze csak akkor beszélhetünk, ha rendszeresen meghaladjuk a napi szükségletet. A túladagoláskor a következő tünetekre figyelhetünk fel: Fokhagyma szagú lehelet, fémes íz a szájban, fehér vízszintes csík a körmön, töredező körmök és haj, hajhullás, kivörösödő arc, fáradékonyság, ingerlékenység, hányinger, hányás. A szelén interakcióba léphet a véralvadás gátlókkal (fokozza a vérzékenységet). Ugyanezért a nem szteroid gyulladás gátlókkal való rendszeres együtt szedés ugyancsak vérzékenységet okozhat. A szelén pótlás természetesen egy lehetséges védőhatás a sok közül. Az interneten sok zavaros teória kering mindennel kapcsolatban, így a Hashimoto pajzsmirigy betegséggel kapcsolatban is. Egy biztos. Szelént csak szelénnel lehet pótolni. (Forrás: tények és tévhitek)
Egy argentin tanulmány adatai szerint a fokozott sóbevitel ronthatja a szklerózis multiplexben szenvedők állapotát. 
Szeretik a húsok, a paradicsomos ételek és persze mindenbe kell, ami olaszos. Viszont ha közelebbről megnézed, rájössz, hogy a bazsalikom több mint egy finom íz és illat a fűszerpolcról. 
Ezekben a közel-keleti országokban a datolyapálmának szinte minden része felhasználták már a kezdetektől fogva. A fa árnyékot biztosított a sivatagban, védelmet nyújtott a széltől, leveleivel fedték a házakat, sőt még használati tárgyakat (kosarakat, kalapokat, szőnyegeket) is fontak belőlük. A datolyapálma gyümölcsét nem kizárólag frissen fogyasztották, hanem szárítva is. A szárított verzió az utazóknak mindig is hasznukra vált, hiszen kis helyen elfért, és magas a kalóriatartalma hosszú időre táplálékot biztosított. Mind a friss és szárított változata összetevője lett a környező országok konyháinak számos fogásának. A datolya arab közvetítéssel érkezett meg Európa déli részére, például Spanyolországba, a Riviérára, Dél-Olaszországba, Szicíliába és Görögországba. (Bár azt talán meg kell jegyeznünk zárójelben, hogy az európai datolya nem vetekedhet arab rokonaival.)
A neves szaklapban (American Journal of Clinical Nutrition) megjelent tanulmány szerint a kutatók azt találták, hogy a napi rendszerességgel multivitamint fogyasztók telomerének hossza átlagosan 5,1%-kal volt nagyobb, mint azoké, akik nem szednek rendszeresen multivitamin kiegészítést. „Tudomásunk szerint a miénk az első epidemológiai tanulmány, amit a multivitamin fogyasztás és a telomer hosszának összefüggése kapcsán végeztek. Mivel a rendszeresen multivitamint fogyasztók általában egészségesebb életmódot folytatnak, eddig nehéz volt elkülöníteni az életkor alakulására ható egyéb epidemológiai hatások részarányát.” írta Dr. Chen.
Arra is figyeljünk, hogy a C- vitamin a sütés, főzés során 40 fok feletti hőmérsékletnél lebomlik. Próbáljunk ezért 