Vannak olyan népcsoportok, akik átlagos kalcium fogyasztása mindössze egy harmada a magyarországi átlagnak és teljesen ismeretlen náluk a csontritkulás kialakulása, és hírből sem hallottak a fogszuvasodásról. Pedig ha hazánkban egy betegről kiderül, hogy fogyásnak indult a csontszerkezete, azonnal kalcium kiegészítést fog kapni. De sajnos nem jót.
Az emberek azt hiszik, hogy korallt vagy mészkövet enni természetes. A magas kalcium tartalmú étrend az természetes. Semmi baj azzal, ha valaki több brokkolit, vagy bármilyen magas kalcium tartalmú ételt eszik bármilyen mennyiségben. Bajt mindig azzal okozhatunk, ha egyetlen komponenst kiemelünk a százból és azt hosszú távon túlságosan is bőségesen fogyasztjuk. Ezt hívja a szakma mellékhatásnak.
Egészséges csontok K2 vitaminnal és D-vitaminnal: Több publikáció is megjelent az elmúlt években, amiben az ásványi anyagok beépülését megakadályozó D-vitamin és K2-vitamin hiányát valamint a megerőltető fizikai munka hiányát jelölték meg a csontritkulás okaként és nem az elégtelen kalcium fogyasztást. Amire mindenkinek szüksége van már 40 éves kor körül az a magnézium (lehetőleg citrát formában), a K2-vitamin és a D-vitamin. Ez a hármas biztosítja a csontok és a fogak védelmét. Kalcium pótlásra szinte senki nem szorul. Az benne van az étrendünkben bőségesen.
Ha hosszú távon a kalciumot megnöveli valaki és a magnéziumot nem, akkor a reggeli izomgörcsök az első tünet. Hamar kezelhető egy marék magnéziummal. Rosszabb esetben nem a vádli görcsöl be, hanem a szívizmok. Az eredmény: makk egészségesnek tűnő fiatalemberek halnak meg a sportpályákon, miközben orvosaik értetlenül állnak a sírjuk felett.
A csontok jellemzői: A csont élő szövet. Alapvetően a kemény külső és a szivacsosan puha belső részéből áll. Olyannyira életben van, hogy az emberi csontváz hozzávetőlegesen 7 év alatt minden sejtjében kicserélődik. Új sejtek és szövetek épülnek fel, a régiek pedig elbomlanak.
Ezt a folyamatot két összetevő szabályozza: az oszteoblaszt sejtek, amik felépítik és az oszteoklasztok, vagy az orvosi köznyelvben csontfaló sejtekként ismert, az öreg csontok szöveteit leépíteni hivatott sejtek. Az oszteoblaszt sejtek állítják elő k-vitamin jelenlétében az oszteokalcin nevű fehérjét. Ez a fehérje képes kapcsolni a kalciumot a csontmátrixhoz és felelős az egészséges csontok felépüléséért. Addig, amíg a csontok épülése intenzívebb, mint a csontok lebontása, nincs baj, az egészséges csontépítés kontroll alatt van.
Az oszteokalcin egy k-vitamin függő fehérje. Ez azt jelenti, hogy a megfelelő működéséhez k2-vitaminra van szüksége. A hosszú távon fennálló k-vitamin hiány kalcium vesztéshez és a csont minőségének romlásához vezet. Sajnos az általunk is fogyasztott nyugati diéták nem tartalmaznak elegendő k2-vitamint és ennek köszönhetően a populáció nagyobbik része hiányt szenved ebből a tápanyagból.
A csontritkulás gyógyítása nem egyszerű feladat, és bár a csontsűrűségre nincs kimutatható hatása a K2-vitamin szedésének, a csontsűrűség nem minden. A mai orvosi gyakorlat egy kicsit fixálódott a csontsűrűségen, mint az egyetlen könnyen mérhető paraméteren, pedig a csontok geometriája és a szilárdsága jelentősen függ a K2-vitamin fogyasztásától, bár nehezebben mérhető.
Mi az összefüggés a K-vitamin és az egészséges csontok között?: Amikor Weston Price fogorvosként felismerte hogy egyes állatfajok tejében van egy általa „X-összetevőként” elnevezett tápanyag, nagyjából az összes lényeges K-vitaminnal kapcsolatos élettani hatást egyszerre figyelte meg.
De mi a különbség a K1 és K2 vitamin között? Mit tud a K2 vitamin?: 1939-et írtunk és „Nutrition and Physical Degeneration” című könyvében nem csak a fogakra és a teljes arcberendezésre, de a test egészére hatással bíró tápanyagot fedezett fel, amit ma K2-vitamin néven ismerünk. Kiderült, hogy számos élettani hatása van és semmi köze a véralvadáshoz és a nevében sajnos hasonló K1-vitaminhoz. Eltartott egy ideig, de mára pontosan azonosítottuk ezt azsírban oldódó vitamint, amitől a hófehér fogak még fehérebbek lesznek. Csakúgy, mint a B-vitaminok esetében, a K-vitamin is egy családot jelent. Számos egymástól teljesen eltérő molekulát, teljesen eltérő élettani hatással nevezünk szerencsétlenül K-vitaminnak.
Az imént említett K1-vitamin vagy fillokinon csak növényi, jellemzően sötét, zöld és leveles növényekben fordul elő. Hiányában megszűnik a véralvadás és ez okozhat komoly betegséget. Ezzel ellentétben a K2 vitamin vagy menakinonok több különböző vegyületet jelentenek, amik közül eddig egy tucatot azonosítottak és neveztek el MK4… MK13 kóddal. Közülük élettani szempontból az MK4 és az MK7 bizonyult értékesnek.
Egészséges szív: A másik jó dolog a K2-vitaminnal kapcsolatban az, hogy távol tartja a merevséget okozó kalciumot az artériákból. A sors iróniája, hogy ezt koleszterinben gazdag étrenddel lehet biztosítani és most úgy hírlik, hogy ezzel ártunk a szívnek. Szerencsére a közelmúltban ezt alaposan cáfolta egy tanulmány, amiből az derült ki, hogy sokkolóan erős a kapcsolat a K2-vitamin fogyasztás és a szívbetegségek kockázatának csökkenése között. Ráadásul az is kiderült a tanulmányból, hogy a K1-vitamin kapcsolata nem látható.
*****************************************************************************************************************************************************
A k2 vitamin részt vesz a normál csontozat fenntartásában. Tudtad, hogy egy fogorvos nevéhez fűződik a felfedezése?
Weston A. Price (clevelandi fogorvos, 1870-1948) kutatásai során arra kereste a választ, hogy a nyugati civilizációtól távol élő primitív népcsoportok mitől erősebbek mint a legtöbb mai ember. Price megvizsgálta a primitív népek ételeit, összehasonlította az észak amerikai modern ételekkel, és azt vette észre, hogy a bennszülöttek ételei, jóval több vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak. Így indult a k2 vitamin felfedezése. Kutatásai során felfedezett egy új zsírban oldódó tápanyagot, amit elnevezett X-faktornak. Ezt a tápanyagot, megtalálta a halakban, belsőségekben és a legeltetett állatok tejéből készült vajban. Ma már tudjuk, hogy ez a tápanyag a K2-vitamin. Ez a vitamin kivétel nélkül megtalálható volt a primitív törzsek étrendjében.
Különbözik a K-1 vitamintól: 1939 óta a K2 vitaminról kiderült, hogy számos élettani hatása van: nincs köze a nevében hasonló K1-vitaminhoz. Csakúgy mint a B-vitaminok esetében, a K-vitamin is egy családot jelent. Számos egymástól teljesen eltérő molekulát, teljesen eltérő élettani hatással nevezünk szerencsétlenül K-vitaminnak. Az imént említett K1-vitamin vagy fillokinon csak növényi, jellemzően sötét, zöld és leveles növényekben fordul elő és a véralvadásban játszik fontos szerepet.
Ezzel ellentétben a K2-vitamin vagy menakinonok több különböző vegyületet jelentenek, amik közül eddig egy tucatot azonosítottak és neveztek el MK4… MK13 kóddal. Közülük élettani szempontból az MK4 és az MK7 bizonyult értékesnek. Korábban az orvosi tankönyvek szerzői úgy tudták, hogy teljesen mindegy melyik formához jut hozzá egy ember, mert a szervezet képes az egyik formát a másikba és vissza alakítani, ha szükséges. Valójában ez a kijelentés nem pontos. A bélflóra baktériumai képesek a K1-vitamint K2-vé alakítani, főleg ha ez egy egészséges tehén vagy kecske bélflórája. Egy egér már kevésbé képes erre, az emberi bélflóra pedig igen szegényesen.
Hiányos táplálkozás és K2 vitamin hiány, mert:
Sokan még mindig kerülik a tojás fogyasztást, ami a legjobb MK4 típusú K2-vitamin forrás.
Sokan kerülik a zsíros ételeket, mert félnek az érelmeszesedéstől.
A pizzánkon nem érlelt sajtot kapunk hanem értéktelen „sajtkészítményt”, ami nem tartalmaz egyáltalán MK7-et.
Nem eszünk erjesztett szójaterméket, mert nem része a nyugati étrendnek, pedig ez a leggazdagabb MK7 forrás.
Nem eszünk legeltetett állat húsát illetve tejét, mert kétszer-háromszor drágább, mint a nagyüzemi tenyésztett állati termékek.
Viszont elterjedtek az antibiotikumok, amik végleg leállítják a bélflóra amúgy is szegényes képességét a K2-vitamin előállítására. (Írta Szabó Zsófia, forrás: vitaminkiraly.hu)
