Szorongás, depresszió és a hisztamin

Kedves SM-es sorstársaim! Az sgforum utódja itt indul újra. Két célt is szolgál: virtuális újság, amelyben az érdekes, jó és fontos tudnivalók, új eredmények jelennek meg. Nem utolsósorban azonban fórum nektek. Írjatok, kérdezzetek, beszélgessetek, mondjátok el a véleményeteket!
Totem58
Adminisztrátor
Hozzászólások: 691
Csatlakozott: 2016.09.22. 18:11
Tartózkodási hely: Nyíregyháza

Re: Szorongás, depresszió és a hisztamin

HozzászólásSzerző: Totem58 » 2019.01.07. 21:00

Mintha egy út kötné össze az agyat a bélrendszerrel

Egy új felfedezés szerint nagy hatással lehetnek a szervezetünkben élő mikroorganizmusok a fizikai, valamint a mentális egészségi állapotunk minőségére. Szeretünk magunkra önálló, független entitásként tekinteni, de az igazság az, hogy kb. 38 billió különböző organizmussal osztjuk meg szervezetünket. A Health Minute beszámolója szerint ezek legtöbbje jelentős szerepet tölt be mentális egészségi állapotunk megőrzésében is.

A bőrünkbe kapaszkodnak, a beleinkbe költöznek, és otthonuknak tekintik a testünket: Új kutatás vizsgálta, hogy milyen kapcsolat lehet a belünkben élő baktériumok, és a klinikai depresszió között. Philip Strandwitz és Kim Lewis, a tanulmány vezetői 10 éve vizsgálják a szervezetünkben élő mikroorganizmusok, valamint az egészségi állapotunk közötti kapcsolatot, azonban a gondolat, hogy a beleinkben élő baktériumok hatással lehetnek a mentális egészségünkre, még mindig újdonságként hat.

A kutatás során olyan embereket vizsgáltak, akiknél klinikai depressziót diagnosztizáltak. A résztvevők székletmintáit és különböző agyi vizsgálatok eredményeit hasonlították össze. Az eredmény szerinta depresszióhoz társuló bizonyos agyi aktivitást mutató betegeknél alacsonyabb számú baktérium található a belekben. Miután észrevették, hogy a beleinkben élő baktériumok gátló neurotranszmittert (GABA) termelnek, kíváncsiak voltak rá, hogy vajon különböző fajtájú baktériumok vannak-e jelen.

De hogy lesz ebből depresszió?A GABA megzavarja az idegek által küldött jeleket, megakadályozza, hogy az agy nyugalmi állapotba kerüljön, melynek következtében az ember szorongásra, álmatlanságra, depresszióra való hajlama nő. A szervezetben a GABA-termelő baktériumok alacsony száma összefügghet az agy depresszió által kiváltott változásaival. Ez a felfedezés érdekes lehetőséget nyújthat a depresszió GABA-termelő fehérjéken keresztül történő kezelésére, a szakértők azonban még vizsgálják, hogy milyen kommunikációs kapcsolat lehet a bélben élő baktériumok és az agy között.

A vizsgálat olyan új típusú sejtet fedezett fel, amely, úgy tűnik, segít létrehozni a közvetlen kapcsolatot. Strandwitz szerint ezek a sejtek a bolygóideghez kapcsolódnak, amely az agytól a has irányába húzódik, olyan, mintha egy út kötné össze az agyat a gyomorral és a bélrendszerrel.

Kiderült az is, hogy a bolygóidegen áthaladó jelek mintegy 80 százalékát nem az agy küldi a bélrendszer felé, hanem éppen fordítva. Úgy gondolják, hogya beleinkben élő baktériumok komoly hatással vannak az agyra a hormonokon, valamint az immunrendszeren keresztül is. Korábbi elméleteket felülírva, már nyilvánvaló, hogy az agy nem egy teljesen elszigetelt szervünk, hanem kapcsolatban áll szervezetünk legapróbb részeivel is.

Több érintett baktérium: Miután megbizonyosodtak a szakemberek a bélben található baktériumok és a depresszió kialakulása közötti kapcsolatról, felfedeztek egy másik baktériumot a beleinkben, melynek kizárólag a GABA-szint növekedésre van szüksége, ezáltal GABA-evőnek nevezték el. Ezután kezdték vizsgálni, hogy mely baktériumok képesek GABA-t termelni a bélben, és melyek fogyasztják ezeket, valamint, hogy ezek a baktériumok milyen hatással vannak szervezetünk egészére.

Egy 2017-es tanulmány szerint, ha egy sovány ember bélbaktériumait egy túlsúlyos egyénbe helyezik át, megnövekszik a GABA aránya a vérben. Az egyéb baktériumalapú kezelések is növelik a szervezet GABA-szintjét, és egereken végzett vizsgálatok szerint szabályozzák a depresszió mértékét is. Azáltal, hogy befolyásolni tudjuk a baktériumokat a szervezetünkben (például pszichobiotikumokkal), a szakemberek újabb módszereket találhatnak a depresszió kezeléséhez, hiszen a szervezetünk rengeteg lehetőséget biztosít annak érdekében, hogy segítsen önmagán. (Mózes Zsófi, forrás: Dívány.hu)

Totem58
Adminisztrátor
Hozzászólások: 691
Csatlakozott: 2016.09.22. 18:11
Tartózkodási hely: Nyíregyháza

Re: Szorongás, depresszió és a hisztamin

HozzászólásSzerző: Totem58 » 2018.08.20. 14:58

Segíthet-e a magnézium a depresszió elleni küzdelemben?

A magnézium hatása szervezetünkre Egy a [i]Vermonti Egyetemen, ellenőrzött körülmények között elvégzett kísérlet alapján a kutatók azt találták, hogy a magnézium klinikai tekintetben is jelentős javulást eredményez[/i]. A kísérlet eredményeit ebben a cikkben bővebben is kifejtjük, de előbb lássuk a magnézium és szervezetünk működési közötti fontosabb összefüggéseket.

A szervezet legfontosabb magnéziumforrásának tekinthetők a különböző növényfélék (a mandula, a fekete bab, a kesu dió, a tökmag és a keserű csokoládé mind gazdag magnéziumforrások),de a növények számára a bennük megtalálható baktériumok azok, amik segítik a magnézium-felvételt, és emiatt számos különféle környezeti hatás játszhat közre a táplálékban meglevő magnéziumszint-ingadozásában. Ilyen okok lehetnek az alkalmazott rovarirtó szerek, amelyek elpusztítják a baktériumokat, vagy a kálium alapú trágya (amit a növények a magnézium és kalcium helyett vesznek fel a talajból). A feldolgozott ételek, savlekötők, vízhajtó szerek, a koffein és alkohol mind gátolhatják a megfelelő szintű magnézium-felvételt.

Mindezek miatt a modern embernek általában nagyobb a magnézium-igénye, és kevesebbhez jut hozzá, ami miatt sokan nagyon alacsony magnéziumszinttel rendelkeznek.A vér magnéziumszintje ennek ellenére viszonylag stabil marad, mivel egy bizonyos magnéziumszint megléte nélkül akár a szívműködés is leállhat… Az intenzív osztályokon az orvosok szinte minden nap ellenőrzik a betegeik vérének magnéziumszintjét, és szükség esetén nagy mennyiségű magnéziumot rendelnek el, hogy lépést tartsanak a beteg szervezet fokozott stressz (mint például súlyos betegség) esetén megnövekvő magnéziumigényével.

A fokozott stresszhelyzet következtében a szervezet gyorsabban veszít a magnéziumszintjéből, amit a környezetből nehezebben lehet pótolni. Mivel a magnézium igen fontos az agy működése számára, és ezáltal a stresszhelyzetekre adott reakcióira, valamint a gyógyulási folyamatokra és regenerálódásra is hatással van, logikus lépésnek tűnhet megvizsgálni a magnézium és az agyműködés, illetve a gyakori stressz miatt jelentkező betegségek (mint például a depresszió) közti összefüggéseket. (Forrás: osimagnezium.hu)

Totem58
Adminisztrátor
Hozzászólások: 691
Csatlakozott: 2016.09.22. 18:11
Tartózkodási hely: Nyíregyháza

Szorongás, depresszió és a hisztamin

HozzászólásSzerző: Totem58 » 2018.02.17. 17:14

Szorongás, depresszió és a hisztamin lYasmina Ykelenstam interjúja Dr. Georgia Ede pszichiáterrel -Fordította: Mezei Elmira Forrás:Yasmina Ykelenstam: Interview: Dr. Georgia Ede On Histamine, Anxiety And Depression.

A táplálkozás egyre több összetevőjéről derül ki, hogy pszichiátriai tüneteket okoz, amit aztán a pszichiátria kamu, de veszélyes gyógyszerekkel kezel - sikertelenül. Lehet, hogy elég volna csak jobban odafigyelni, mit eszünk?

Yasmina: Mai vendégem Dr. Georgia Ede pszichiáter, a Physician's and Ancestral Health (Az orvosok és az ősi egészség) egyik alapítója. Ez az orvoscsoport az evolúciós táplálkozási elveket ajánlja a legkülönbözőbb egészségügyi problémákra. Dr. Ede maga is személyesen érintett a hisztamin intolerancia problémájában.
Dr. Georgia Ede: Nagyon köszönöm a meghívást!
Yasmina: Szeretnénk hallani a pszichiáteri munkájáról általában.

Dr. Georgia Ede: Amikor az 1990-es években teljesen hagyományos szemléletben dolgozni kezdtem, akkor többnyire gyógyszereket írtam fel, illetve pszichoterápiát alkalmaztam. Semmilyen formában nem érdekelt a táplálkozás és a mentális egészség kapcsolata. Az érdeklődésem akkor változott meg, amikor a negyvenes éveim elején különböző, számomra igen aggasztó tüneteim alakultak ki, amelyekkel kapcsolatban nem tudtam orvosi segítséget kapni. Egy sor próbálgatás után kiderült, hogyaz étrendem megváltoztatásával meg tudok szabadulni ezektől a tünetektől. Például fibromyalgiám, krónikus fáradtságom, migrénem, valamint sok más aggasztó tünetem volt. Az életmódváltással azonban ez mind megoldódott. Így kezdett érdekelni a táplálkozás hatása a fizikai és a mentális egészségre. A hangulatom, a koncentrációs képességem, és az energiaszintem feltűnően javultak. Megváltoztattam a praxisom fókuszát és elkezdtem táplálkozási tanácsokat adni a magánrendelésemen és a Harvardon is.

Yasmina: Ezt örömmel hallom. Ha előbb ismerkedem meg önnel, azzal konkrétan évtizedeket spóroltam volna meg az életemből. Mondana nekünk többet arról, hogy milyen típusú étrendet alkalmaz önmagán és a munkája során is, illetve, hogy melyek azok az elemek a páciensei étrendjében, amelyeket figyelmeztető jeleknek tekint a hangulatukra nézve?

Dr. Georgia Ede: Sajnos a pácienseim többsége,akiknek általában nagyon is vannak hangulati problémáik, nem akarják megváltoztatni az étkezésüket. Egyetemisták például gyakran érkeznek a rendelőmbe egy hatalmas fluoreszkáló rózsaszín itallal a kezükben és mialatt arról panaszkodnak, hogy képtelenek koncentrálni, nem tudnak aludni és kiegyensúlyozatlanok, végig azt iszogatják. Nagyon nehéz őket életmódváltásra rávenni, mert fiatalok és törhetetlennek gondolják magukat. A legfontosabb üzenetem, hogy valódi és friss ételeket kell ennünk. Ez a lépés önmagában megoldja az emberek problémáinak jó részét.

A kérdése másik része, hogy én mit eszem. Más számára ez valószínűleg nem mérvadó, mivel nekem sokféle ételérzékenységem van. A hisztamin intolerancia csak egy a sok közül, tehát az én étkezésem nagyon leszűkített. Nem is ajánlanám másnak. Én 80-90%-ban friss húst, csirkét és halat eszem, amit kiegészítek bizonyos zöldségekkel és alacsony szénhidrát tartalmú gyümölcsökkel. Számomra meglepő volt például, hogy bizonyos zöldségek mennyire problémásak nálam.

Yasmina: Nálam ez pont fordítva van, én 70-80%-ban zöldséget és gyümölcsöt eszem. Az életmódváltásom előtt összesen ötféle ételt tudtam következmények nélkül megenni. Most már a legtöbb hisztaminos dolgot jól tolerálom. Tudna idézni olyan érdekes vizsgálatokat, amelyek az ételek hangulatra tett hatását dolgozzák fel?

Dr. Georgia Ede: Igen. Amikor én ebbe egy kicsit mélyebben belenéztem, akkor meglepődtem, hogy mennyire kevés értékelhető tudományos anyag áll a rendelkezésünkre a táplálkozás és a mentális egészség kapcsolatáról. Ez a terület nagyon gyerekcipőben jár. Az egyetlen kivétel az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitási zavar), amelynek az életmód vonatkozásait évtizedek óta tanulmányozzák.
Amikor a cukor és a viselkedés kapcsolatát vizsgálni kezdték, akkor nem találták a remélt összefüggést. Véleményem szerint azért nem, mert csak a cukrot hagyták el a vizsgálatban, viszont azokat az élelmiszereket, amelyek azonnal cukorrá változnak a szervezetben, nem. Például a finomított lisztet.

Viszont Európában készültek nagyon jó vizsgálatok olyan súlyosan hiperaktív gyerekekkel, akik a viselkedésük miatt már kórházba kerültek. Az étrendjüket nagyon leegyszerűsítették néhány egyszerű alapanyagra, és ez már két hét alatt átütő javulást eredményezett.
Yasmina: Ez elég elképesztő. Most jut eszembe, hogy olvastam egyszer egy európai vizsgálatról, amelyben kimutatták, hogy azok a gyerekek, akiknek alacsony a HNMT (Hisztamin N-metiltranszferaz=az egyik hisztamint bontó enzim) hisztamin lebontó enzim szintje, rosszabbul reagáltak az ételszínezékekre, mint azok, akiknél elegendő enzim volt található. Az ételszínezékek serkentik azokat a fehérvérsejteket -a hízósejteket- , amelyek hisztamint bocsájtanak ki.

Nem tudom, mennyire van benne a köztudatban, hogy a hízósejtek a fehérvérsejt rendszer részei. Bennük lakoznak a hisztamin prosztaglandinok, az interleukinok, és egyéb gyulladáskeltő anyagok. A stressz és az ételek arra ösztökélhetik a hízósejteket, hogy hisztamint és egyéb gyulladáskeltő anyagokat áramoltassanak a vérbe. A hisztamin az agyban is megtalálható ingerületátvivő anyag.

Dr. Georgia Ede: Igen, magamon is gyakran tapasztalom a rosszabb alvás, a fáradtság, a szorongás tüneteit. De hogyan hat a hisztamin a hangulatunkra?

Ahogy én látom, kétféle módon. Egy pánikrohamhoz például nem lenne szükség semmilyen agykémiai változásra. Az adrenalin hormon miatt a testben tud lezajlani, az agytól úgymond függetlenül. Adrenalin akkor szabadul fel, amikor túl sok hisztamin van a szervezetben. Tehát, a hisztamin képes aktiválni az adrenalint, ami az ún. pánik hormon.

A hisztamin mindenféle egyéb folyamatban is részt vesz. A hízósejtek aktiválásakor különféle gyulladáskeltő citokinek áramlanak a vérbe, valamint ösztrogén, ami át tud hatolni a vér-agy gáton. Az agyban vannak hisztamin receptorok, és hisztamin termelő sejtek is. Az ösztrogén stimulálja az agyban a hisztamint, aminek ezen a területen több fontos szerepe van. Az egyik, hogy felébreszti, izgatja az agyat. A memóriában és a tanulásban is kulcsszerepe van. Sok hisztamin intoleranciás tapasztal agyi ködöt. És amikor kipucolják az étrendjüket, akkor ez sokat javul. Itt biológiai összefüggésekről van szó.

Yasmina: Nagyon örülök, hogy felfedezte az összefüggést az ösztrogénnel, amely oly sokunkat érint. Van egy finn vizsgálat, amelyben gyógyszeres kezelésre rezisztens skizofréneknél H2 receptor antagonistákkal el tudtak érni tünetmentességet. Az is nagyon érdekes, hogy a gyógyszer-rezisztens depressziósoknál a gyulladáscsökkentők bizonyulnak hatékonynak. Ön az egyetlen pszichiáter, aki foglalkozik ezzel? Én még Judy Tsafrirról tudok, de sokan vagyunk, akiknek segítségre lenne szüksége, mertaz ételintolerancia problémák gyakran valami mentális/érzelmi traumával kezdődnek.

Dr. Georgia Ede: Igen, Judy Tsafrir fantasztikus. Ő volt az, aki beírt az oldalamra és azt mondta nekem, hogy lehet, hogy hisztamin intoleranciám van. Ott leírtam a tüneteimet, és éppen egy ketogén diétába vágtam bele, amitől rosszabbul voltam, mint reméltem. Akkoriban sokat utaztam, és sokkal több felvágottat ettem, mint különben szoktam. (A hisztamin étrendből mindenféle szárított, füstölt, érlelt, fermentált dolgot el kell hagyni - a ford.).

Yasmina: Tudjuk, hogy számos gyógyszernek van antihisztamin aktivitása, míg másoknak pont ellenkezőleg. Tudna példát mondani olyan gyógyszerekre, amelyekkel a mentális és a hisztamin problémákat egyszerre lehet célba venni?

Dr. Georgia Ede: Igen. Vannak olyan, nagyon gyakran használt gyógyszerek, amelyek megzavarják a hisztamin lebontó DAO enzim működését, például a nem szteroid gyulladáscsökkentők, mint az Advil vagy az Aleve. Azért is lehet nehéz a hisztamin intolerancia diagnózisa, mert ugyanazt az ételt mondjuk jobban tolerálja valaki egy olyan héten, amikor nem vett be fájdalomcsillapítót.

Pszichiáterként sokat gondolkodom azon, hogy mely pszichiátriai gyógyszerek blokkolják a hisztamin receptorokat. Bár erre nem gondolunk, deszámos ilyen gyógyszer blokkolja a hisztamin receptorokat, például az antidepresszánsok közül a Paxil vagy a Paroxetine, és néhány antipszichotikum, mint a Seroquel (quetiapine), a Zyprexa (olanzapine), vagy az Elavil, (amitriptyline), ami egy régimódi antidepresszáns. A pszichiáterek nem szeretik, hogy ezek a gyógyszerek hisztamin receptor blokkolók, mert ezért okoznak fáradtságot. Ez az alvásban viszont segíthet.

Yasmina: Szeretném megkérdezni, hogy mit javasol olyan embereknek, akiknek gyaníthatóan hisztaminnal összefüggő depresszió vagy szorongás tüneteik vannak?

Dr. Georgia Ede: Nehéz a diagnózis, mert nincsenek nagyon jó vizsgálatok. A legpontosabb a karcolásos bőrteszt (prick teszt), de még az sem elég pontos. A legjobb az alacsony hisztamin tartalmú étrend, aminek során kiderül, hogy valóban jobban érzi-e magát az illető. Már két hét alatt lehetnek eredmények. A természetes és friss ételek fogyasztása döntő és az étkezési napló is kulcsfontosságú. Ez az első lépés. Ha javulás érzékelhető, akkor már sokkal több kontrollunk van a fölött, hogy érezzük magunkat. Ha tudom, hogy csúcsformában kell lennem, akkor nagyon szigorúan betartom, máskor néha engedékenyebb vagyok, de tudom előre, hogy mire számíthatok.

Yasmina: Én néha direkt ettem magasabb hisztamin tartalmú ételeket, ha hosszan ébren kellett maradnom. Az egyik legrosszabb dolog, amit valaha magam ellen tettem, hogy szinte mindazt az előbb említett pszichiátriai gyógyszert szedtem és később tudtam meg, hogy a pilóták is ezeket kapják, ha sokáig ébren kell maradniuk. Az elmúlt években kimutatták, hogy ezt a hatásukat többek között az agy hisztamin szintjének megnövelésével érik el.

Dr. Georgia Ede: Érdekes, ezt nem is tudtam. Igen, a Provigilt az éberség fenntartására írják fel.

Yasmina: Carmine Pariante londoni pszichiátert idézték a The Daily Mail-ben, amint ezt nyilatkozta: "Öt-tíz éven belül lehet, hogy lesz egy olyan teszt, amivel meg lehet mérni a depressziósok gyulladásszintjét, hogy aszerint lehessen kezelni őket."

Dr. Georgia Ede: Az nagyon jó lenne.A gyulladás és a depresszió közötti kapcsolat nagyon erős. (erről itt olvashat) Sőt, a gyulladás és a skizofrénia, és a bipoláris zavar között is (erről itt olvashat). De egy gyulladáscsökkentő étrend, friss, természetes, szezonális ételek, és különösen a cukor kerülése óriási javulást eredményezhet. A legtöbb kóros krónikus állapot összefügg a láthatatlan gyulladással, a magas citokinszinttel. Nagyon jó lenne, ha érzékenyebb tesztjeink lennének ennek a kimutatására.

Yasmina: Az alacsony hisztamin tartalmú étrend nagyon jó, de még fontosabb, hogy tényleg természetes, tiszta ételeket együnk.
Dr. Georgia Ede: Pontosan. Szerintem mindkettő nagyon fontos, mert egymást erősítik.

Yasmina: Köszönöm, hogy eljött, Dr. Georgia Ede. Mindenkinek szívből ajánlom a weboldalát, a diagnosisdiet.com-ot.
Dr. Georgia Ede: Én köszönöm. /Megjelent: Tények és tévhitek/


Vissza: “Sclerosis Multiplex - MáSképp”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég