Stressz oldó módszerek (nem csak) az év végi időszakra!
Az év vége, az adventi időszak a legtöbb ember számára nagy kihívást jelent. Az év végi hajtás, a karácsonyi ajándékok beszerzése, az ünnepi készülődés. Ingerlékenység, fáradtság, fejfájás…stb. Érezted már ilyenkor, hogy az idegrendszerednek extra támogatásra lenne szüksége? Íme 8 hatékony stressz oldó módszer, ami segíthet!
Rozmaring
A rozmaring illata összefüggésbe hozható a hangulat javulásával. Tisztítja az elmét, enyhíti a stresszt és a krónikus szorongást, vagy javítja a stressz hormon egyensúlyát. Hasonló a hatás, ha a rozmaringot ételhez adjuk, vagy ha a levelekből kivont esszenciát külsőleg krémként alkalmazzuk.
Masszázs
A legtöbb tanulmány bizonyította, hogy a masszázs csökkenti az aggodalmakat, a vérnyomást és a pulzust – és ez a három így együtt a stressz csökkenését jelenti (ez pedig arányos az immunrendszer állapotával is). Melyik a jó masszázs? Bármelyik jó lehet, ami kellemes érzeteket vált ki. Fontos, hogy legyen elég erős, hogy a bőrt jól átmozgassa, de ne annyira, hogy fájdalmat okozzon.
Magnézium
Stressz helyzetben a szervezet jóval több magnéziumot használ fel mint átlagos esetben. Körülbelül 500 mg magnézium segítség lehet a stressz leküzdésében. Elegendő magnézium nélkül az izmok megfeszülnek, a vérnyomás emelkedik és a szívizom is görcsbe rándulhat. A magnézium egyik legjobban felszívódó formája a magnézium citrát.
Mozgás
A mozgás, nem csak a testnek tesz jót! Sokan azért mozognak, sportolnak, hogy jobb fizikai állapotba kerüljenek, hogy egészségesebbek legyenek, vagy fizikailag vonzóbbá váljanak. Ám a testmozgásnak jelentős stressz oldó hatása is van. A mozgás segíti a stressz hormonok lebomlását és a boldogsághormonok felszabadulását.
Olvasás, zene, kávé, tea
Az olvasás 68 százalékkal csökkentheti a stressz szintjét, a Sussex Egyetem kutatása szerint. A második helyen a zenehallgatás végzett, mivel 61 százalékkal csökkentette a stressz-szintet, a kávézás, vagy teázás 45, és a séta 42 százalékkal.
Maca gyökér
A Maca egy Peruban őshonos zöldségnövény (perui ginseng). A növény összemorzsolt gyökere gazdag ásványi anyagokban, vitaminokban és tápanyagokban. A maca gyökér csökkenti a depressziót, szorongást és stresszoldó hatású. Mindezt úgy, hogy közben energiával látja el a szervezetet, így javítva az érzelmi hangulatot.
B-vitamin komplex
A megnövekedett szellemi vagy testi terhelés megnövelt B-vitamin pótlást igényel, mert ezek nem raktározódnak túl jól a szervezetben. Amennyiben több a terhelés, fogyassz több szerves B-vitamint, lehetőleg komplex formában, szerves C-vitaminnal kiegészítve.
Hosszútávon megfontolandó
Míg a bőr, az izmok vagy a csontok képesek újra felépülni, a jelenlegi tudásunk szerint az agy nem. Pedig a hosszan tartó stressz roncsolja az agyi szöveteket. Add meg neki a megfelelő táplálékokat, és igyekezz kezelni a stresszt. (Szabó Zsófia, forrás: Vitaminkirály.hu)
Szorongás, depresszió és a hisztamin
-
Totem58
- Adminisztrátor
- Hozzászólások: 725
- Csatlakozott: 2016.09.22. 18:11
- Tartózkodási hely: Nyíregyháza
Re: Szorongás, depresszió és a hisztamin
[b]Az antidepresszánsok törékennyé teszik a csontokat?[/b]
Az antidepresszánsok megannyi veszélyes mellékhatás mellett fokozzák a csontritkulás és csonttörések kockázatát. Ha valaki hangulatjavító gyógyszereket fogyaszt (melynek szükségességét alapvetően kérdőjelezi meg napjainkban egyre több kutatás), vele párhuzamosan megnő a csonttörések kockázata – mutatják a növekvő számú vizsgálatok. Hogyan nő a kockázat?
Leslie Spangler, a Seattle-beli Group Health kutatója találta azt, hogy a menopauza után a nőknél az antidepresszánsok szedése megnövekedett számú gerinc- és egyéb csonttörésekkel jár. “Vizsgálatunk nem mutatott semmiféle erős kapcsolatot a csukló vagy medencetöréssel”, mondta. “Amit találtunk, az a fokozott kockázat a gerinctörésre”.
30 százalékkal nagyobb esély a gerinctörésre!
Az antidepresszánst szedő nőknél 30 százalékkal nagyobb a kockázata a gerinctörésre, és 20 százalékkal nagyobb minden más törésre, mondta a kutatónő.Spangler csoportja a Women’s Health Initiative Observational Study-ban résztvett 93 000 nő adatait elemezte. Először az antidepresszánst használókat nézték meg, majd a töréseket. Eredményeiket a Journal of General Internal Medicine egy számában publikálták.
Egy korábbi vizsgálatban Dr. David Goltzman, a montreali McGill Centre for Bone and Periodontal Research igazgatója 5000 véletlenszerűen kiválasztott személy adatait vizsgálta, akik közül 137-en szedtek SSRI-okat (szelektív szerotonin visszavétel gátlók – a modern antidepresszánsok csoportja). A kutatók eredménye szerint az SSRI-t szedők körében kétszer gyakoribbak voltak a csonttörések.
A szerotonin egy ingerület átvivő anyag, amely kapcsolatban áll a depresszióval (ilyen kapcsolat nem létezik – ford. megj.). A szerotonin a csontok életével is kapcsolatban áll, mondta Goltzman, aki hozzátette: ha megváltoztatjuk a szerotonerg rendszer működését, csökkenhet a csont sűrűsége és nő a törések valószínűsége. Eredményeit 2007-ben az Archives of Internal Medicine közölte.
A csontok erősségének megőrzésére, fogyassz elegendő magnéziumot, K2 vitamint és D-vitamint. Sportolj, és végezz erősítő és fogyasztó gyakorlatokat is. Ne dohányozz, ez csontritkulást okoz. Ne igyál rendszeresen alkoholt. Napi két alkoholos italnál több csökkentheti a kalcium felszívódást. (forrás: Szendi Gábor – antidepresszans.tenyek-tevhitek.hu)
Az antidepresszánsok megannyi veszélyes mellékhatás mellett fokozzák a csontritkulás és csonttörések kockázatát. Ha valaki hangulatjavító gyógyszereket fogyaszt (melynek szükségességét alapvetően kérdőjelezi meg napjainkban egyre több kutatás), vele párhuzamosan megnő a csonttörések kockázata – mutatják a növekvő számú vizsgálatok. Hogyan nő a kockázat?
Leslie Spangler, a Seattle-beli Group Health kutatója találta azt, hogy a menopauza után a nőknél az antidepresszánsok szedése megnövekedett számú gerinc- és egyéb csonttörésekkel jár. “Vizsgálatunk nem mutatott semmiféle erős kapcsolatot a csukló vagy medencetöréssel”, mondta. “Amit találtunk, az a fokozott kockázat a gerinctörésre”.
30 százalékkal nagyobb esély a gerinctörésre!
Az antidepresszánst szedő nőknél 30 százalékkal nagyobb a kockázata a gerinctörésre, és 20 százalékkal nagyobb minden más törésre, mondta a kutatónő.Spangler csoportja a Women’s Health Initiative Observational Study-ban résztvett 93 000 nő adatait elemezte. Először az antidepresszánst használókat nézték meg, majd a töréseket. Eredményeiket a Journal of General Internal Medicine egy számában publikálták.
Egy korábbi vizsgálatban Dr. David Goltzman, a montreali McGill Centre for Bone and Periodontal Research igazgatója 5000 véletlenszerűen kiválasztott személy adatait vizsgálta, akik közül 137-en szedtek SSRI-okat (szelektív szerotonin visszavétel gátlók – a modern antidepresszánsok csoportja). A kutatók eredménye szerint az SSRI-t szedők körében kétszer gyakoribbak voltak a csonttörések.
A szerotonin egy ingerület átvivő anyag, amely kapcsolatban áll a depresszióval (ilyen kapcsolat nem létezik – ford. megj.). A szerotonin a csontok életével is kapcsolatban áll, mondta Goltzman, aki hozzátette: ha megváltoztatjuk a szerotonerg rendszer működését, csökkenhet a csont sűrűsége és nő a törések valószínűsége. Eredményeit 2007-ben az Archives of Internal Medicine közölte.
A csontok erősségének megőrzésére, fogyassz elegendő magnéziumot, K2 vitamint és D-vitamint. Sportolj, és végezz erősítő és fogyasztó gyakorlatokat is. Ne dohányozz, ez csontritkulást okoz. Ne igyál rendszeresen alkoholt. Napi két alkoholos italnál több csökkentheti a kalcium felszívódást. (forrás: Szendi Gábor – antidepresszans.tenyek-tevhitek.hu)
-
Totem58
- Adminisztrátor
- Hozzászólások: 725
- Csatlakozott: 2016.09.22. 18:11
- Tartózkodási hely: Nyíregyháza
Re: Szorongás, depresszió és a hisztamin
Őszi szorongás: Miért érezheted magad stresszesebbnek ebben a szezonban?
Miért alakul ki az őszi szorongás?
Ahogy közeleg a strandidő, a napsütés és a hosszabb nappalok időszakának vége, és beköszönt az ősz, néhányan szorongást és stresszt érezhetnek. “Az őszi szorongás azt jelenti, hogy az emberek szorongással és rossz hangulattal küzdenek az őszi hónapokban” – mondta Dr. Clare Morrison, a MedExpress orvosi tanácsadója.
„Eltérően a többi szorongástól, ebben az esetben gyakran nincs nyilvánvaló külső kiváltó ok, és évente megismétlődik” – mondta. Azt mondja, sokan nem veszik észre, milyen gyakori az őszi szorongás, és nem is ismerik fel. „Ha azonban minden évben megtörténik, a minta nyilvánvalóvá válik, és lépéseket lehet tenni a megelőzés érdekében” – mondta.
Morrison a következőkre mutat rá az őszi szorongás tüneteiként: Őszi szorongás és túlzott aggodalom, ingerlékenység, letargia, álmosság és fáradtság, a mindennapi tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése
„Az egyik ok a napfény csökkenése, ami a szerotoninszint csökkenéséhez vezet. Ez a fontos hormon befolyásolja a hangulatot, az étvágyat és az alvási szokásokat. Megemelkedik a melatonin hormon szintje is, ami álmossá és depresszióssá teszi az embert” – magyarázta Morrison. A kevesebb D-vitamin egy másik hatása annak, ha kevesebb napfénynek vagyunk kitéve.
“Ennek hiánya a depresszióval is összefüggésbe hozható” – mondta Morrison. “Egyéb tényezők közé tartozik a viselkedésbeli változások, mivel az időjárás romlásával kevesebb időt töltünk a szabadban és kevesebbet sportolunk.”
Őszi szorongás vagy valami más?
Patricia Thornton, PhD, New York-i okleveles pszichológus egyetértett abban, hogy az évszak változásai hangulati változásokat és szorongást idézhetnek elő.
„Általában szezonális affektív zavarról beszélhetünk ilyenkor. A nappalok rövidülnek, az éjszakák hosszabbak, az idő egyre hidegebb. Szorongásra adhat okot, hogy vissza kell térni az iskolába, és arra kell koncentrálni, hogy tanulmányilag és társadalmilag sikeres legyél” – mondta Thornton a Healthline-nak. A nyár vége a megbánás érzését is kiválthatja, amiért nem tettél meg mindent, amit a nyári hónapokra elterveztél, hogy megtapasztalj vagy megvalósíts. „Vagy ha mesés nyarad volt, lehangoló lehet, hogy véget ért” – mondta Thornton. Végül, a közelgő ünnepek gyakran stresszforrást jelentenek.
Mit tudsz csinálni az őszi szorongás ellen?
Nem számít, mi okozza a szorongást az őszi szezonban, Morrison és Thornton szerint a következő 3 dolog segíthet:
1, Több fény: Kezdd azzal, hogy több időt töltesz a szabadban, hogy a legtöbbet hozd ki a napfényből. Morrison azt javasolja, hogy kelj fel korán, hogy élvezd a reggeli napsütést. „Ha szükséges, feküdj le korábban, hogy leküzd a fáradtságot és a nappali álmosságot” – mondta.
2, Mozogj minden nap: Morrison azt javasolja, hogy naponta legalább 30 percig mozogj. „Miután a forró nyári idő lecsillapodik, az ősz kiváló alkalom a szabadban való testmozgásra, ezért használd ki hosszú sétákkal vagy kerékpározással. Alternatív megoldásként kezdj el egy új sportot, vagy járj el az edzőterembe” – mondta. „A testmozgás kulcsfontosságú a mentális egészségi rendellenességek esetében. Minden tanulmány azt mutatja, hogy az edzés után javult a hangulat” – mondta Thornton.
3, Változtass az étrendeden: Az ősz kiváló alkalom arra, hogy átgondold, mit eszel – mondta Morrison. Az őszi szezon kiváló alkalom arra, hogy elkészítsd kedvenc szezonális leveseid és meleg ételeid, amelyeket a nyáron nem ettél. (Forrás: http://www.healthline.com, közzétette Szabó Zsófia, Vitaking,kép ridikül.hu)
:
Miért alakul ki az őszi szorongás?
Ahogy közeleg a strandidő, a napsütés és a hosszabb nappalok időszakának vége, és beköszönt az ősz, néhányan szorongást és stresszt érezhetnek. “Az őszi szorongás azt jelenti, hogy az emberek szorongással és rossz hangulattal küzdenek az őszi hónapokban” – mondta Dr. Clare Morrison, a MedExpress orvosi tanácsadója.
„Eltérően a többi szorongástól, ebben az esetben gyakran nincs nyilvánvaló külső kiváltó ok, és évente megismétlődik” – mondta. Azt mondja, sokan nem veszik észre, milyen gyakori az őszi szorongás, és nem is ismerik fel. „Ha azonban minden évben megtörténik, a minta nyilvánvalóvá válik, és lépéseket lehet tenni a megelőzés érdekében” – mondta.
Morrison a következőkre mutat rá az őszi szorongás tüneteiként: Őszi szorongás és túlzott aggodalom, ingerlékenység, letargia, álmosság és fáradtság, a mindennapi tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése
„Az egyik ok a napfény csökkenése, ami a szerotoninszint csökkenéséhez vezet. Ez a fontos hormon befolyásolja a hangulatot, az étvágyat és az alvási szokásokat. Megemelkedik a melatonin hormon szintje is, ami álmossá és depresszióssá teszi az embert” – magyarázta Morrison. A kevesebb D-vitamin egy másik hatása annak, ha kevesebb napfénynek vagyunk kitéve.
“Ennek hiánya a depresszióval is összefüggésbe hozható” – mondta Morrison. “Egyéb tényezők közé tartozik a viselkedésbeli változások, mivel az időjárás romlásával kevesebb időt töltünk a szabadban és kevesebbet sportolunk.”
Őszi szorongás vagy valami más?
Patricia Thornton, PhD, New York-i okleveles pszichológus egyetértett abban, hogy az évszak változásai hangulati változásokat és szorongást idézhetnek elő.
„Általában szezonális affektív zavarról beszélhetünk ilyenkor. A nappalok rövidülnek, az éjszakák hosszabbak, az idő egyre hidegebb. Szorongásra adhat okot, hogy vissza kell térni az iskolába, és arra kell koncentrálni, hogy tanulmányilag és társadalmilag sikeres legyél” – mondta Thornton a Healthline-nak. A nyár vége a megbánás érzését is kiválthatja, amiért nem tettél meg mindent, amit a nyári hónapokra elterveztél, hogy megtapasztalj vagy megvalósíts. „Vagy ha mesés nyarad volt, lehangoló lehet, hogy véget ért” – mondta Thornton. Végül, a közelgő ünnepek gyakran stresszforrást jelentenek.
Mit tudsz csinálni az őszi szorongás ellen?
Nem számít, mi okozza a szorongást az őszi szezonban, Morrison és Thornton szerint a következő 3 dolog segíthet:
1, Több fény: Kezdd azzal, hogy több időt töltesz a szabadban, hogy a legtöbbet hozd ki a napfényből. Morrison azt javasolja, hogy kelj fel korán, hogy élvezd a reggeli napsütést. „Ha szükséges, feküdj le korábban, hogy leküzd a fáradtságot és a nappali álmosságot” – mondta.
2, Mozogj minden nap: Morrison azt javasolja, hogy naponta legalább 30 percig mozogj. „Miután a forró nyári idő lecsillapodik, az ősz kiváló alkalom a szabadban való testmozgásra, ezért használd ki hosszú sétákkal vagy kerékpározással. Alternatív megoldásként kezdj el egy új sportot, vagy járj el az edzőterembe” – mondta. „A testmozgás kulcsfontosságú a mentális egészségi rendellenességek esetében. Minden tanulmány azt mutatja, hogy az edzés után javult a hangulat” – mondta Thornton.
3, Változtass az étrendeden: Az ősz kiváló alkalom arra, hogy átgondold, mit eszel – mondta Morrison. Az őszi szezon kiváló alkalom arra, hogy elkészítsd kedvenc szezonális leveseid és meleg ételeid, amelyeket a nyáron nem ettél. (Forrás: http://www.healthline.com, közzétette Szabó Zsófia, Vitaking,kép ridikül.hu)
:
-
Totem58
- Adminisztrátor
- Hozzászólások: 725
- Csatlakozott: 2016.09.22. 18:11
- Tartózkodási hely: Nyíregyháza
Re: Szorongás, depresszió és a hisztamin
SZORONGÁSSAL KÜZDESZ? EDD EZT A 9 ÉTELT RENDSZERESEN, HOGY JAVÍTS A MENTÁLIS ÁLLAPOTODON!
Függetlenül attól, hogy egy konkrét helyzet miatt szorongsz, vagy akut szorongásos megbetegedésben szenvedsz, az alábbi ételek sokat segíthetnek abban, hogy enyhüljenek a tüneteid!
Az elme és az emésztőrendszer kapcsolatára sokféle példát lehet találni, mint ahogyan arra is, hogy az elfogyasztott élelem hozzájárul a mentális egészséghez is. „Az elmúlt néhány évtizedben egyre több bizonyíték érkezett arra, hogy amit eszünk, hatással van a hangulatunkra és az érzéseinkre" - mondja dr. Uma Naidoo, M.D., táplálkozás pszichológus, a This Is Your Brain on Food szakkönyv szerzője. Például kimutatták, hogy az erősen feldolgozott élelmiszerek, valamint a magas telített zsírtartalmú ételek súlyosbítják a szorongást. Eközben például az antioxidánsokban gazdag ételeket alacsonyabb szorongásos szinttel társították.
Mielőtt azonban összeszednénk, hogy melyek azok az élelmiszerek, amik segíthetnek oldani a szorongásos tüneteket, fontos megjegyezni, hogy szorongás és szorongás között óriási különbség lehet. A klinikailag diagnosztizált szorongást és az alkalmanként, rövidebb ideig megélt szorongással járó helyzeteket külön kell kezelni a szakember szerint. A két szorongás típus abban különbözik, hogy például a krónikus vagy klinikai szorongás során nemcsak átmeneti aggodalmat, stresszt vagy félelmet él át az érintett, hanem tünetei folyamatosak és hatással lehetnek a mindennapi életvitelre.
„A táplálkozás mindkét esetben csupán része a probléma megoldásának, fontos tehát, hogy a szorongást más módon is kezeljük vagy kezeltessük” - mondja Dr. Naidoo. „A jól megválasztott étrend azonban sokat segíthet, különösen azok számára, akik krónikus szorongást tapasztalnak.” Ennek az az oka, hogy a szituációs szorongás általában a helyzethez kötődik (például a családi stressz túlterheltsége), míg a krónikus szorongás nagyobb valószínűséggel az agyban fellépő egyensúlyhiányhoz kötődik, amiben a tápanyagok szerepet játszhatnak. A következő 9 alapanyag tehát sokat segíthet a szorongás enyhítésében:
ZÖLDSÉGEK
Azért hasznosak a zöldségek a szorongás kezelésében, mert tele vannak rosttal és a rostban gazdag ételek lassan bomlanak le a szervezetben, ami segít a vércukorszint ingadozás elkerülésében és jóllakottság érzését eredményezi. Tanulmányok kimutatták, hogy ha a vércukorszint megugrik, és aztán hirtelen csökken, az energiaszint ingadozásán túl a szorongás növekedését is okozhatja. Magas rosttartalmú zöldségek: brokkoli, zeller, céklafélék, fehérrépa, cukkini, káposzta, fejes saláta, fokhagyma, karfiol, paprika, paradicsom, póréhagyma, retek, sárgarépa, spárga, spenót, uborka, vöröshagyma, zöldbab, kelbimbó, petrezselyemlevél.
ÁFONYA
Csakúgy, mint a zöldségek, a gyümölcsök is tele vannak rostokkal, ám az áfonya különösen előnyös a szorongásoldás szempontjából. „Az áfonyában antocianinok találhatók, amelyek a flavonoidoknak nevezett vegyületek egy fajtája. Nemcsak a kis bogyók kék árnyalatáért felelősek, hanem antioxidáns hatásuk is van, és kimutatták, hogy csökkentik az oxidatív stresszt, ami alapvetően a szervezetben lévő szabad gyökök (más néven potenciálisan káros molekulák) túlzott mennyiségének eredménye” – magyarázza a szakember. Ez az állapot pedig bizonyos szorongásos rendellenességekkel hozható összefüggésbe. Az áfonyán kívül a szederben, a cseresznyében és a vörös áfonyában is találhatók antocianinok, ezért ezek fogyasztása is javasolt.
FERMENTÁLT ÉS PROBIOTIKUMBAN GAZDAG ÉLELMISZEREK
A tudományos kutatások rámutattak arra, hogy a probiotikumokban gazdag élelmiszerek különösen hatékony gyulladáscsökkentők. „Az erjesztett élelmiszerek nagy mennyiségű probiotikumot tartalmaznak, ami segít megváltoztatni a bélbaktériumok összetételét az emésztőtraktusban. Ez a változás elnyomhatja a stresszreakciót a hipotalamusz-hipofízis tengelyen keresztül” - magyarázza Dr. Naidoo. Érdemes tehát rendszeresen fogyasztani savanyú káposztát és például joghurtot.
A bélrendszer termeli a szervezet szerotoninjának több mint 90 százalékát és a szervezet dopaminjának körülbelül 50 százalékát – két neurotranszmittert, amelyek a hangulat szabályozásáért felelősek. Tehát nagyon is lehetséges, hogy amikor a bélrendszer tönkremegy – gondoljunk csak a mikrobiom egyensúlyának felborulására vagy a jó és rossz baktériumok egyensúlyának felborulására –, a neurotranszmitterek nem termelődnek olyan hatékonyan, ami negatívan befolyásolja a mentális egészsége. A probiotikumokban gazdag élelmiszerek azonban képesek visszaállítani a bélrendszer egyensúlyát, és ez által javítani a mentális jólétet.
DIÓFÉLÉK ÉS MAGVAK
A dióféléket és a magvakat nagyszerű szorongásoldó élelmiszernek tartják. Miért? Mivel sok omega-3 zsírsavat tartalmaznak, amely tápanyag közvetlenül kapcsolódik a szorongás csökkentéséhez, valamint magnéziumban, amelyről kimutatták, hogy javítja a szorongás tüneteit. A dió és a pekándió jótékony hatású magas antioxidáns-tartalmának köszönhetően, a brazil dió kiváló magnéziumforrásként ismert, illetve szelént is tartalmaz, aminek gyulladáscsökkentő hatása van. A magok közül a chia mag szintén jó választás magas omega-3-tartalmának köszönhetően.
HÜVELYESEK
A csicseriborsó, a lencse és a bab ugyancsak tele vannak hangulatjavító magnéziummal, de B-vitamin forrásként is kiválóak. A B-vitaminok azért fontosak, mert részt vesznek a neurotranszmitterek termelésében, és segítik a neurotranszmitterek egymás közötti kommunikációját, mindez növelheti a boldogság érzését és csökkenteni a szorongást. Több tanulmány is igazolta, hogy azok, akik nem kapnak elegendő B-vitamint, nagyobb valószínűséggel tapasztalnak szorongást és depressziót.
HAL
Természetesen a diófélék és a magvak az omega-3 szuper forrásai, de nem ezek az alapanyagok az egyedüliek: a hal egy másik erős forrása az omege-3-nak. Ha nem eszel halat, mert például növényi étrenden vagy, fogyassz tengeri moszatot, ami szintén hozzásegít ehhez a tápanyaghoz. Egy 2015-ös tudományos áttekintés szerint kétféle omega-3 zsírsav létezik: az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA), amelyekről úgy tartják, hogy mindkettő szabályozza a neurotranszmittereket és csökkenti a gyulladást, valamint más egészséges agyi funkciókat is támogatnak. Ezért is fogyassz minél több lazacot, makrélát, szardíniát és tengeri moszatot.
TELJES KIŐRLÉSŰ GABONÁK
A teljes kiőrlésű gabonák tele vannak az eddig említettek közül számos szorongáscsökkentő tápanyaggal: különösen gazdagok rostokban, B-vitaminokban és magnéziumban. Az összetett szénhidrátok (például a teljes kiőrlésű gabonák) növelik a szerotonin mennyiséget az agyban, ezáltal elősegítik a nyugtató hatást, tehát a zabpehely, a quinoa és a teljes kiőrlésű pékáru fogyasztása – sok egyéb teljes kiőrlésű alapanyag mellett – potenciálisan szerepet játszhat a szorongás enyhítésében és a jobb mentális egészségben. A quinoa például tele van fehérjével, ami segíthet abban, hogy hosszabb ideig teltebbnek érezd magad, és stabilan tartsd a vércukorszinted, így jobban tudod kezelni a stresszt és az általános hangulati ingadozásokat.
GYÓGYNÖVÉNYEK ÉS ADAPTOGÉNEK
A fűszerek és gyógynövények használata nemcsak ízt adnak, hanem az agy egészségét is támogathatják, mert a gyógynövények segíthetnek csökkenteni a gyulladást, és ugye a gyulladás és a szorongás gyakran kéz a kézben járnak. Íme néhány példa azokra a gyulladáscsökkentő gyógynövényekre, amelyeket érdemes gyakrabban felhasználni a főzés során: kurkuma, gyömbér, rozmaring, fokhagyma, a kardamom.
Bizonyos növényekben és gombákban alapvetően aktív összetevők vagy gyógynövények, az adaptogének hatással lehetnek arra, hogy a szervezet hogyan kezeli a stresszt és a szorongást, tehát rendszeres fogyasztásuk esetén jelentősen csökkenhet a szervezet stresszszintje és javulhat az általános életminőség. Adaptogén például a szibériai ginzeng, a pecsétviaszgomba, az oroszlánsörény gomba vagy a macagyökér is.
ÉTCSOKOLÁDÉ
Talán az étcsokoládé az egyik legismertebb stresszűző élelem, ami mögött tényleges tudományos magyarázat is található. Az étcsokoládé magnéziumban gazdag, tele van polifenolokkal, különösen flavonoidokkal, akárcsak az áfonya. Míg a polifenolokról ismert, hogy erős antioxidánsok, amelyek segítenek megelőzni a krónikus betegségeket, az étcsokoládéban található flavonoidok különösen hasznosak az agyműködés szempontjából. Pontosabban, a kutatások azt sugallják, hogy ezek a vegyületek fokozhatják az agy véráramlását és fokozhatják a sejtjelátviteli útvonalakat, ezáltal lehetővé téve, hogy jobban kezeljük azokat a stresszes helyzeteket, amelyek helyzeti szorongáshoz vezethetnek, vagy ronthatnak a klinikai szorongás állapotán.
Az étcsokoládé fogyasztása tehát csökkentheti a szorongást, egyes kutatások szerint napi 40 grammnyinak már jótékony hatása van. Fontos, hogy étcsokoládét válassz, és ne tejcsokit, mivel az utóbbi nem tartalmaz jelentős mennyiségű magnéziumot vagy más, az agy számára hasznos tápanyagot, így nem lesz ugyanaz a hatása. Szakértők általában legalább 70 százalékos kakaótartalmú fajtákat ajánlanak. (Tóth-Varga Judit, runnersworld.hu, kép stresszdoki.hu)
Függetlenül attól, hogy egy konkrét helyzet miatt szorongsz, vagy akut szorongásos megbetegedésben szenvedsz, az alábbi ételek sokat segíthetnek abban, hogy enyhüljenek a tüneteid!
Az elme és az emésztőrendszer kapcsolatára sokféle példát lehet találni, mint ahogyan arra is, hogy az elfogyasztott élelem hozzájárul a mentális egészséghez is. „Az elmúlt néhány évtizedben egyre több bizonyíték érkezett arra, hogy amit eszünk, hatással van a hangulatunkra és az érzéseinkre" - mondja dr. Uma Naidoo, M.D., táplálkozás pszichológus, a This Is Your Brain on Food szakkönyv szerzője. Például kimutatták, hogy az erősen feldolgozott élelmiszerek, valamint a magas telített zsírtartalmú ételek súlyosbítják a szorongást. Eközben például az antioxidánsokban gazdag ételeket alacsonyabb szorongásos szinttel társították.
Mielőtt azonban összeszednénk, hogy melyek azok az élelmiszerek, amik segíthetnek oldani a szorongásos tüneteket, fontos megjegyezni, hogy szorongás és szorongás között óriási különbség lehet. A klinikailag diagnosztizált szorongást és az alkalmanként, rövidebb ideig megélt szorongással járó helyzeteket külön kell kezelni a szakember szerint. A két szorongás típus abban különbözik, hogy például a krónikus vagy klinikai szorongás során nemcsak átmeneti aggodalmat, stresszt vagy félelmet él át az érintett, hanem tünetei folyamatosak és hatással lehetnek a mindennapi életvitelre.
„A táplálkozás mindkét esetben csupán része a probléma megoldásának, fontos tehát, hogy a szorongást más módon is kezeljük vagy kezeltessük” - mondja Dr. Naidoo. „A jól megválasztott étrend azonban sokat segíthet, különösen azok számára, akik krónikus szorongást tapasztalnak.” Ennek az az oka, hogy a szituációs szorongás általában a helyzethez kötődik (például a családi stressz túlterheltsége), míg a krónikus szorongás nagyobb valószínűséggel az agyban fellépő egyensúlyhiányhoz kötődik, amiben a tápanyagok szerepet játszhatnak. A következő 9 alapanyag tehát sokat segíthet a szorongás enyhítésében:
ZÖLDSÉGEK
Azért hasznosak a zöldségek a szorongás kezelésében, mert tele vannak rosttal és a rostban gazdag ételek lassan bomlanak le a szervezetben, ami segít a vércukorszint ingadozás elkerülésében és jóllakottság érzését eredményezi. Tanulmányok kimutatták, hogy ha a vércukorszint megugrik, és aztán hirtelen csökken, az energiaszint ingadozásán túl a szorongás növekedését is okozhatja. Magas rosttartalmú zöldségek: brokkoli, zeller, céklafélék, fehérrépa, cukkini, káposzta, fejes saláta, fokhagyma, karfiol, paprika, paradicsom, póréhagyma, retek, sárgarépa, spárga, spenót, uborka, vöröshagyma, zöldbab, kelbimbó, petrezselyemlevél.
ÁFONYA
Csakúgy, mint a zöldségek, a gyümölcsök is tele vannak rostokkal, ám az áfonya különösen előnyös a szorongásoldás szempontjából. „Az áfonyában antocianinok találhatók, amelyek a flavonoidoknak nevezett vegyületek egy fajtája. Nemcsak a kis bogyók kék árnyalatáért felelősek, hanem antioxidáns hatásuk is van, és kimutatták, hogy csökkentik az oxidatív stresszt, ami alapvetően a szervezetben lévő szabad gyökök (más néven potenciálisan káros molekulák) túlzott mennyiségének eredménye” – magyarázza a szakember. Ez az állapot pedig bizonyos szorongásos rendellenességekkel hozható összefüggésbe. Az áfonyán kívül a szederben, a cseresznyében és a vörös áfonyában is találhatók antocianinok, ezért ezek fogyasztása is javasolt.
FERMENTÁLT ÉS PROBIOTIKUMBAN GAZDAG ÉLELMISZEREK
A tudományos kutatások rámutattak arra, hogy a probiotikumokban gazdag élelmiszerek különösen hatékony gyulladáscsökkentők. „Az erjesztett élelmiszerek nagy mennyiségű probiotikumot tartalmaznak, ami segít megváltoztatni a bélbaktériumok összetételét az emésztőtraktusban. Ez a változás elnyomhatja a stresszreakciót a hipotalamusz-hipofízis tengelyen keresztül” - magyarázza Dr. Naidoo. Érdemes tehát rendszeresen fogyasztani savanyú káposztát és például joghurtot.
A bélrendszer termeli a szervezet szerotoninjának több mint 90 százalékát és a szervezet dopaminjának körülbelül 50 százalékát – két neurotranszmittert, amelyek a hangulat szabályozásáért felelősek. Tehát nagyon is lehetséges, hogy amikor a bélrendszer tönkremegy – gondoljunk csak a mikrobiom egyensúlyának felborulására vagy a jó és rossz baktériumok egyensúlyának felborulására –, a neurotranszmitterek nem termelődnek olyan hatékonyan, ami negatívan befolyásolja a mentális egészsége. A probiotikumokban gazdag élelmiszerek azonban képesek visszaállítani a bélrendszer egyensúlyát, és ez által javítani a mentális jólétet.
DIÓFÉLÉK ÉS MAGVAK
A dióféléket és a magvakat nagyszerű szorongásoldó élelmiszernek tartják. Miért? Mivel sok omega-3 zsírsavat tartalmaznak, amely tápanyag közvetlenül kapcsolódik a szorongás csökkentéséhez, valamint magnéziumban, amelyről kimutatták, hogy javítja a szorongás tüneteit. A dió és a pekándió jótékony hatású magas antioxidáns-tartalmának köszönhetően, a brazil dió kiváló magnéziumforrásként ismert, illetve szelént is tartalmaz, aminek gyulladáscsökkentő hatása van. A magok közül a chia mag szintén jó választás magas omega-3-tartalmának köszönhetően.
HÜVELYESEK
A csicseriborsó, a lencse és a bab ugyancsak tele vannak hangulatjavító magnéziummal, de B-vitamin forrásként is kiválóak. A B-vitaminok azért fontosak, mert részt vesznek a neurotranszmitterek termelésében, és segítik a neurotranszmitterek egymás közötti kommunikációját, mindez növelheti a boldogság érzését és csökkenteni a szorongást. Több tanulmány is igazolta, hogy azok, akik nem kapnak elegendő B-vitamint, nagyobb valószínűséggel tapasztalnak szorongást és depressziót.
HAL
Természetesen a diófélék és a magvak az omega-3 szuper forrásai, de nem ezek az alapanyagok az egyedüliek: a hal egy másik erős forrása az omege-3-nak. Ha nem eszel halat, mert például növényi étrenden vagy, fogyassz tengeri moszatot, ami szintén hozzásegít ehhez a tápanyaghoz. Egy 2015-ös tudományos áttekintés szerint kétféle omega-3 zsírsav létezik: az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA), amelyekről úgy tartják, hogy mindkettő szabályozza a neurotranszmittereket és csökkenti a gyulladást, valamint más egészséges agyi funkciókat is támogatnak. Ezért is fogyassz minél több lazacot, makrélát, szardíniát és tengeri moszatot.
TELJES KIŐRLÉSŰ GABONÁK
A teljes kiőrlésű gabonák tele vannak az eddig említettek közül számos szorongáscsökkentő tápanyaggal: különösen gazdagok rostokban, B-vitaminokban és magnéziumban. Az összetett szénhidrátok (például a teljes kiőrlésű gabonák) növelik a szerotonin mennyiséget az agyban, ezáltal elősegítik a nyugtató hatást, tehát a zabpehely, a quinoa és a teljes kiőrlésű pékáru fogyasztása – sok egyéb teljes kiőrlésű alapanyag mellett – potenciálisan szerepet játszhat a szorongás enyhítésében és a jobb mentális egészségben. A quinoa például tele van fehérjével, ami segíthet abban, hogy hosszabb ideig teltebbnek érezd magad, és stabilan tartsd a vércukorszinted, így jobban tudod kezelni a stresszt és az általános hangulati ingadozásokat.
GYÓGYNÖVÉNYEK ÉS ADAPTOGÉNEK
A fűszerek és gyógynövények használata nemcsak ízt adnak, hanem az agy egészségét is támogathatják, mert a gyógynövények segíthetnek csökkenteni a gyulladást, és ugye a gyulladás és a szorongás gyakran kéz a kézben járnak. Íme néhány példa azokra a gyulladáscsökkentő gyógynövényekre, amelyeket érdemes gyakrabban felhasználni a főzés során: kurkuma, gyömbér, rozmaring, fokhagyma, a kardamom.
Bizonyos növényekben és gombákban alapvetően aktív összetevők vagy gyógynövények, az adaptogének hatással lehetnek arra, hogy a szervezet hogyan kezeli a stresszt és a szorongást, tehát rendszeres fogyasztásuk esetén jelentősen csökkenhet a szervezet stresszszintje és javulhat az általános életminőség. Adaptogén például a szibériai ginzeng, a pecsétviaszgomba, az oroszlánsörény gomba vagy a macagyökér is.
ÉTCSOKOLÁDÉ
Talán az étcsokoládé az egyik legismertebb stresszűző élelem, ami mögött tényleges tudományos magyarázat is található. Az étcsokoládé magnéziumban gazdag, tele van polifenolokkal, különösen flavonoidokkal, akárcsak az áfonya. Míg a polifenolokról ismert, hogy erős antioxidánsok, amelyek segítenek megelőzni a krónikus betegségeket, az étcsokoládéban található flavonoidok különösen hasznosak az agyműködés szempontjából. Pontosabban, a kutatások azt sugallják, hogy ezek a vegyületek fokozhatják az agy véráramlását és fokozhatják a sejtjelátviteli útvonalakat, ezáltal lehetővé téve, hogy jobban kezeljük azokat a stresszes helyzeteket, amelyek helyzeti szorongáshoz vezethetnek, vagy ronthatnak a klinikai szorongás állapotán.
Az étcsokoládé fogyasztása tehát csökkentheti a szorongást, egyes kutatások szerint napi 40 grammnyinak már jótékony hatása van. Fontos, hogy étcsokoládét válassz, és ne tejcsokit, mivel az utóbbi nem tartalmaz jelentős mennyiségű magnéziumot vagy más, az agy számára hasznos tápanyagot, így nem lesz ugyanaz a hatása. Szakértők általában legalább 70 százalékos kakaótartalmú fajtákat ajánlanak. (Tóth-Varga Judit, runnersworld.hu, kép stresszdoki.hu)
-
Totem58
- Adminisztrátor
- Hozzászólások: 725
- Csatlakozott: 2016.09.22. 18:11
- Tartózkodási hely: Nyíregyháza
Re: Szorongás, depresszió és a hisztamin
HIÁNYUK DEPRESSZIÓHOZ VEZET
A tápanyagok lehetővé teszik a test szöveteinek fejlődését, építését, valamint hozzájárulnak a szervezet megfelelő energiaszintjéhez és folyamatosan szabályozzák is azt. Van néhány közülük, aminek a hiánya lehangoltságot és depressziót okoz.
D-VITAMIN
A D-vitamin kritikus tápanyag, amely számos alapvető szerepet játszik a szervezetben. Elősegíti kalcium felszívódását a bélbe, szükséges a csontok felépítésben, valamint fontos szerepe van az immunrendszer működésében és a sejtek növekedésében is. A D-vitamin hiánya összefüggésbe hozható az ízületi problémákkal, elhízással, cukorbetegséggel valamint a különböző mentális zavarokkal és a depresszióval is. (forrás: ncbi)
A kutatások azt mutatják, hogy a depresszióban szenvedőknél valószínűleg alacsonyabb a D-vitamin szintje. A betegségben szenvedőknek általában alacsonyabb a D-vitamin-szintjük, mint az átlagnak. A D-vitamin számos mechanizmus révén küzdhet a depresszió ellen, beleértve a gyulladás csökkentését, a hangulat szabályozását és a neurokognitív diszfunkcióval szembeni védelmet.
VASHIÁNY
A vas nélkülözhetetlen ásványi anyag. A vörösvértestek fő alkotóeleme, ahol megköti a hemoglobint és oxigént szállít a sejtekbe. A vashiány az egyik leggyakrabban előforduló tápanyaghiány a világon, az emberek 25%-át érinti világszerte. A vashiány leggyakoribb következménye a vérszegénység. A vashiány általában a nők körében okozhat depressziót.
B6-VITAMIN
Hiánya depressziót okoz és más mentális zavarokhoz is vezethet. A B6-vitamin a neurotranszmitterek (idegi ingerület-átvivő anyagok) és az agy vegyi anyagainak létrehozásához szükséges. Ezek befolyásolják a hangulatot. A B6-vitamin segít megőrizni az idegrendszer egészségét és segíti B12-vitamin felszívódását, melynek a hiánya szintén kapcsolatban van a depresszióval.
MAGNÉZIUM
Ez a másik fontos tápanyag, melynek hiánya depressziót okoz. Mindenki ismeri a jelentőségét, mégis kevesen jutnak hozzá táplálkozás révén. Kimutatták például, hogy az amerikai felnőttek közül csupán csak a fele éri el a magnézium NRV (régebben RDA – javasolt napi bevitel) szintet. Ezzel az alacsony bevitellel összefüggésbe hozható a 2-es típusú cukorbetegség, metabolikus szindróma, a csontritkulás, a szívbetegségek, asztma, és a vastagbélrák kialakulása is.
B12-VITAMIN
A B12-vitamin szükséges a megfelelő vörösvérsejtek képződéséhez. Idegrendszer megfelelő működéséhez és a DNS-szintézishez. B12-vitamin hiánya a lakosság 15% érinti. Ennek a vitaminnak a hiánya kapcsolatba hozható Alzheimer-kórral is. Hiánya az idegrendszert viseli meg először, tünete lehet a depresszió, zavartság, feledékenység, érzéketlenség.
CINK
Cink a másik lényeges mikrotápanyag, ami csökkenti a depresszió kockázatát. A cink ásványi anyag, amely kritikus fontosságú az agy egészsége és a neurotranszmitter útjainak szabályozása szempontjából. Emellett antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal is büszkélkedhet. Hozzájárul az érzelmi kiegyensúlyozottságunkhoz, valamint ahhoz, hogy könnyebben feldolgozzuk a nehezebb helyzeteket és megküzdjünk a stresszel.
17 megfigyelési vizsgálat elemzése azt találta, hogy a vér cinkszintje 0,12 µg / ml-rel alacsonyabb volt a depressziós betegeknél. A tanulmány a nagyobb cinkhiányt a nagyobb depressziós tünetekkel is társította.
FOLSAV
Megtalálható a sötét leveles zöldségekben, citrusfélékben és a hüvelyes zöldségekben (pl: bab). Az idegrendszer folsav hiányában nem tud megfelelően működni. A depressziósok nagy részénél jellemző a folsav hiány, és ezzel arányos a depresszió mértéke. A folsavat (b4 vitaminnak is nevezik), célszerű a B-vitamin család többi tagjával együtt fogyasztani, mivel egymás hatását erősítve vesznek részt a szervezet működésében.
OMEGA 3
Az American Journal of Clinical Nutritionban jelent meg először 1995-ben, hogy az omega-3 hiánynak oki szerepe lehet a depresszió, a mániás-depresszió, és a szülés utáni depresszió kialakulásában. A halfogyasztás mértéke és a depresszió gyakorisága közt szoros, fordított irányú kapcsolatot mutattak ki. Azóta több tanulmány is összefüggést talált az Omega-3 hiány és a depresszió között. Az Omega-3 hiányos táplálkozás olyan agyműködési zavarokhoz vezet, amelyek rontják a stresszel, veszteségekkel való megküzdés hatékonyságát és az így kialakuló tehetetlen állapot vezet el a depresszióhoz (forrás: tenyek-tevhitek)
A fenti tápanyagok nélkülözhetetlenek a szervezet normál működéséhez. Pótold őket naponta, úgy hogy minőségi ételeket fogyasztasz, vagy pótold étrendkiegészítők formájában! (Magosi Judit, forrás: naturalnews, kép drvitshop.hu)
A tápanyagok lehetővé teszik a test szöveteinek fejlődését, építését, valamint hozzájárulnak a szervezet megfelelő energiaszintjéhez és folyamatosan szabályozzák is azt. Van néhány közülük, aminek a hiánya lehangoltságot és depressziót okoz.
D-VITAMIN
A D-vitamin kritikus tápanyag, amely számos alapvető szerepet játszik a szervezetben. Elősegíti kalcium felszívódását a bélbe, szükséges a csontok felépítésben, valamint fontos szerepe van az immunrendszer működésében és a sejtek növekedésében is. A D-vitamin hiánya összefüggésbe hozható az ízületi problémákkal, elhízással, cukorbetegséggel valamint a különböző mentális zavarokkal és a depresszióval is. (forrás: ncbi)
A kutatások azt mutatják, hogy a depresszióban szenvedőknél valószínűleg alacsonyabb a D-vitamin szintje. A betegségben szenvedőknek általában alacsonyabb a D-vitamin-szintjük, mint az átlagnak. A D-vitamin számos mechanizmus révén küzdhet a depresszió ellen, beleértve a gyulladás csökkentését, a hangulat szabályozását és a neurokognitív diszfunkcióval szembeni védelmet.
VASHIÁNY
A vas nélkülözhetetlen ásványi anyag. A vörösvértestek fő alkotóeleme, ahol megköti a hemoglobint és oxigént szállít a sejtekbe. A vashiány az egyik leggyakrabban előforduló tápanyaghiány a világon, az emberek 25%-át érinti világszerte. A vashiány leggyakoribb következménye a vérszegénység. A vashiány általában a nők körében okozhat depressziót.
B6-VITAMIN
Hiánya depressziót okoz és más mentális zavarokhoz is vezethet. A B6-vitamin a neurotranszmitterek (idegi ingerület-átvivő anyagok) és az agy vegyi anyagainak létrehozásához szükséges. Ezek befolyásolják a hangulatot. A B6-vitamin segít megőrizni az idegrendszer egészségét és segíti B12-vitamin felszívódását, melynek a hiánya szintén kapcsolatban van a depresszióval.
MAGNÉZIUM
Ez a másik fontos tápanyag, melynek hiánya depressziót okoz. Mindenki ismeri a jelentőségét, mégis kevesen jutnak hozzá táplálkozás révén. Kimutatták például, hogy az amerikai felnőttek közül csupán csak a fele éri el a magnézium NRV (régebben RDA – javasolt napi bevitel) szintet. Ezzel az alacsony bevitellel összefüggésbe hozható a 2-es típusú cukorbetegség, metabolikus szindróma, a csontritkulás, a szívbetegségek, asztma, és a vastagbélrák kialakulása is.
B12-VITAMIN
A B12-vitamin szükséges a megfelelő vörösvérsejtek képződéséhez. Idegrendszer megfelelő működéséhez és a DNS-szintézishez. B12-vitamin hiánya a lakosság 15% érinti. Ennek a vitaminnak a hiánya kapcsolatba hozható Alzheimer-kórral is. Hiánya az idegrendszert viseli meg először, tünete lehet a depresszió, zavartság, feledékenység, érzéketlenség.
CINK
Cink a másik lényeges mikrotápanyag, ami csökkenti a depresszió kockázatát. A cink ásványi anyag, amely kritikus fontosságú az agy egészsége és a neurotranszmitter útjainak szabályozása szempontjából. Emellett antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal is büszkélkedhet. Hozzájárul az érzelmi kiegyensúlyozottságunkhoz, valamint ahhoz, hogy könnyebben feldolgozzuk a nehezebb helyzeteket és megküzdjünk a stresszel.
17 megfigyelési vizsgálat elemzése azt találta, hogy a vér cinkszintje 0,12 µg / ml-rel alacsonyabb volt a depressziós betegeknél. A tanulmány a nagyobb cinkhiányt a nagyobb depressziós tünetekkel is társította.
FOLSAV
Megtalálható a sötét leveles zöldségekben, citrusfélékben és a hüvelyes zöldségekben (pl: bab). Az idegrendszer folsav hiányában nem tud megfelelően működni. A depressziósok nagy részénél jellemző a folsav hiány, és ezzel arányos a depresszió mértéke. A folsavat (b4 vitaminnak is nevezik), célszerű a B-vitamin család többi tagjával együtt fogyasztani, mivel egymás hatását erősítve vesznek részt a szervezet működésében.
OMEGA 3
Az American Journal of Clinical Nutritionban jelent meg először 1995-ben, hogy az omega-3 hiánynak oki szerepe lehet a depresszió, a mániás-depresszió, és a szülés utáni depresszió kialakulásában. A halfogyasztás mértéke és a depresszió gyakorisága közt szoros, fordított irányú kapcsolatot mutattak ki. Azóta több tanulmány is összefüggést talált az Omega-3 hiány és a depresszió között. Az Omega-3 hiányos táplálkozás olyan agyműködési zavarokhoz vezet, amelyek rontják a stresszel, veszteségekkel való megküzdés hatékonyságát és az így kialakuló tehetetlen állapot vezet el a depresszióhoz (forrás: tenyek-tevhitek)
A fenti tápanyagok nélkülözhetetlenek a szervezet normál működéséhez. Pótold őket naponta, úgy hogy minőségi ételeket fogyasztasz, vagy pótold étrendkiegészítők formájában! (Magosi Judit, forrás: naturalnews, kép drvitshop.hu)
-
Totem58
- Adminisztrátor
- Hozzászólások: 725
- Csatlakozott: 2016.09.22. 18:11
- Tartózkodási hely: Nyíregyháza
Re: Szorongás, depresszió és a hisztamin
A CINK- ÉS MAGNÉZIUMHIÁNY SZEREPE A DEPRESSZIÓBAN
Az ásványi anyagok megfelelő bevitelének egyértelműen szerepe van a hangulati zavarok elkerülésében, hiszen számos olyan funkciót támogatnak a szervezetben, amely szükséges a jó hangulat fenntartásához. Klinikai vizsgálatok újra és újra kimutatták, hogy a depressziós tünetek előfordulása és megnövekedett kockázata összefüggésben áll bizonyos tápanyagok hiányával. Kiemelt helyet foglal el ezek között a cink és a magnézium.
A mikro-tápanyagok és a depresszió összefüggései:
Szomorú tény, hogy a mikro-tápanyagok (vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek) hiánya nemcsak a szegényebb országok lakóit sújtja, egyre gyakrabban fordul elő az egyébként élelmiszer-felesleggel rendelkező iparosodott országokban is. A modern kori alultápláltság a rossz étrendre vezethető vissza, amit a finomított cukrok túlzott bevitele és a tápanyag dús ételek hiánya jellemez.
Kutatások számos alkalommal találtak pozitív kapcsolatot a nem megfelelő táplálkozási szokások és a depressziós tünetek jelenléte között. Egy 184 idős résztvevővel készült tanulmányban a kutatók az alanyok 50%-ánál azonosítottak tápanyaghiányt és ezzel társuló depressziót.
A mikro-tápanyagoknak létfontosságú szerepük van az idegi ingerületátvivő anyagok (neurotranszmitterek) előállításában és megőrzésében. Nélkülözhetetlenek az agyi eredetű növekedési faktor (BDNF) enzimatikus aktiválásában.A BDNF egy fehérje, ami az agy képlékenységét, változásra való képességét szabályozza, illetve az új idegsejtek képződését is stimulálja a központi és környéki idegrendszerben. Depressziós betegeknél jellemzően alacsony a BDNF vérszintje.[imageright][/imageright]
Cink, a természetes antidepresszáns:
A cink egy esszenciális nyomelem, hiánya meglehetősen gyakori, különösen az olyan cinkszegény termőtalajjal rendelkező országokban, mint amilyen Magyarország is. Emellett a feldolgozott étrend, szigorú vegetarianizmus, emésztőrendszeri problémák és az idős kor miatt is kialakulhat cinkhiány.
A depresszióban szenvedő emberek szervezetében alacsony a cink szintje – sőt, minél depressziósabb valaki, annál kevesebb cink található a vérében. Egy 2009-es tanulmányban az antidepresszáns gyógyszeres terápiát cinkpótlással együtt alkalmazták, és kiderült: a cink hatékonyabbá és gyorsabbá teszi a kezelést, különösen azoknál, akik korábban egyáltalán nem reagáltak a gyógyszerekre. Ami talán ennél is jobb hír, hogy a cinkpótlás számos kutatásban már önmagában is antidepresszáns-hatást mutatott!
A szervezet cink-ellátottsága több különböző úton befolyásolja a központi idegrendszer működését. Hatással van a már említett BDNF nevű fehérje szintjére, aminek növekedésével enyhülnek a depressziós tünetek. Emellett a glutamát nevű aminosav aktivitását is csökkenti – a glutamát egy izgató hatású idegi ingerületátvivő anyag, aminek szintje a depressziós betegekben jelentősen magasabb, mint egészséges emberekben.
Létezik egy másik elmélet is, amely szerint a depresszió kialakulása lényegében gyulladásos folyamatokra vezethető vissza. A gyulladás kimeríti a szervezet cinkraktárait, ugyanakkor maga a cinkhiány is fokozza a gyulladás esélyét, tehát egyfajta ördögi körről lehet szó, amire egyedül a megnövelt cinkbevitel lehet a megoldás.
Magnézium, az idegrendszer nyugtatója:
A magnézium megtalálható minden emberi szövetben és a kálium után a második leggyakoribb kation a sejten belüli térben.[/color][/b] Több mint 300 létfontosságú biokémiai reakcióban vesz részt, például szabályozza az anyagcserét és segíti a kalcium és kálium ionok sejthártyán keresztüli szállítását. Kutatások szerint a lakosság 70-80 százalékának alacsony a magnéziumszintje.
A cinkhez hasonlóan a magnézium is kritikus jelentőségű az enzimatikus, hormonális és ingerületátvivő folyamatok szempontjából. A magnéziumot már csaknem 100 éve alkalmazzák depressziós betegség esetén, méghozzá jelentős sikerrel. Egy 1921-es tanulmányban 250 betegből 221-et eredményesen kezeltek magnézium segítségével. A tudományos bizonyítékok ezt követően fokozatosan tovább halmozódtak.
Egy 2008-ban publikált, 12 hétig tartó klinikai vizsgálat arra jutott, hogy napi 450 mg magnézium szedésével hasonló javulás érhető el a depressziós tünetekben, mint napi 50 mg imipramin hatóanyagú antidepresszáns gyógyszer szedésével. Egy 402 fős kutatás kapcsolatot mutatott ki a magnéziumhiány és a depressziós tünetek között, függetlenül a nemtől, életkortól, életmódtól, társadalmi-gazdasági státusztól és egyéb tényezőktől.
A magnézium nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a pozitív hangulatért és nyugalomért felelős ingerületátvivő anyagok – szerotonin, dopamin, noradrenalin, GABA – kifejthessék a hatásukat. Emellett a cinkhez hasonlóan gátolja az izgató hatású glutamát aktivitását is.
A krónikus stressz fokozza a kortizol szintjét a szervezetben, ami negatív hatással lehet például a szerotonin-termelésre is, így hozzájárulhat a depresszióhoz. Szerencsére a magnézium ilyenkor is segíthet, hiszen a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengelyre hatva támogatja az egészséges stresszválaszt és csökkenti a kortizol szintjét.
Cink + magnézium depresszió ellen: miből mennyit?:
Az emberi szervezet nem tudja hosszú távon tárolni a cinket, ezért fontos rendszeresen fogyasztani. A klinikai vizsgálatok alapján depresszió esetén napi 30-40 mg cink bevitele javasolt, lehetőleg szerves formában. A felnőttek számára javasolt napi magnézium bevitel 375 mg. A klinikai vizsgálatokban depresszió megelőzésére vagy kezelésére napi 250-500 mg magnéziumot alkalmaztak. Étrend-kiegészítés útján is történhet a pótlása, akár a két hatóanyag kombinált szedésével. (Szerző: Szegedi László, forrás: netamin.hu)
A mikro-tápanyagok és a depresszió összefüggései:
Szomorú tény, hogy a mikro-tápanyagok (vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek) hiánya nemcsak a szegényebb országok lakóit sújtja, egyre gyakrabban fordul elő az egyébként élelmiszer-felesleggel rendelkező iparosodott országokban is. A modern kori alultápláltság a rossz étrendre vezethető vissza, amit a finomított cukrok túlzott bevitele és a tápanyag dús ételek hiánya jellemez.
Kutatások számos alkalommal találtak pozitív kapcsolatot a nem megfelelő táplálkozási szokások és a depressziós tünetek jelenléte között. Egy 184 idős résztvevővel készült tanulmányban a kutatók az alanyok 50%-ánál azonosítottak tápanyaghiányt és ezzel társuló depressziót.
A mikro-tápanyagoknak létfontosságú szerepük van az idegi ingerületátvivő anyagok (neurotranszmitterek) előállításában és megőrzésében. Nélkülözhetetlenek az agyi eredetű növekedési faktor (BDNF) enzimatikus aktiválásában.A BDNF egy fehérje, ami az agy képlékenységét, változásra való képességét szabályozza, illetve az új idegsejtek képződését is stimulálja a központi és környéki idegrendszerben. Depressziós betegeknél jellemzően alacsony a BDNF vérszintje.[imageright][/imageright]
Cink, a természetes antidepresszáns:
A cink egy esszenciális nyomelem, hiánya meglehetősen gyakori, különösen az olyan cinkszegény termőtalajjal rendelkező országokban, mint amilyen Magyarország is. Emellett a feldolgozott étrend, szigorú vegetarianizmus, emésztőrendszeri problémák és az idős kor miatt is kialakulhat cinkhiány.
A depresszióban szenvedő emberek szervezetében alacsony a cink szintje – sőt, minél depressziósabb valaki, annál kevesebb cink található a vérében. Egy 2009-es tanulmányban az antidepresszáns gyógyszeres terápiát cinkpótlással együtt alkalmazták, és kiderült: a cink hatékonyabbá és gyorsabbá teszi a kezelést, különösen azoknál, akik korábban egyáltalán nem reagáltak a gyógyszerekre. Ami talán ennél is jobb hír, hogy a cinkpótlás számos kutatásban már önmagában is antidepresszáns-hatást mutatott!
A szervezet cink-ellátottsága több különböző úton befolyásolja a központi idegrendszer működését. Hatással van a már említett BDNF nevű fehérje szintjére, aminek növekedésével enyhülnek a depressziós tünetek. Emellett a glutamát nevű aminosav aktivitását is csökkenti – a glutamát egy izgató hatású idegi ingerületátvivő anyag, aminek szintje a depressziós betegekben jelentősen magasabb, mint egészséges emberekben.
Létezik egy másik elmélet is, amely szerint a depresszió kialakulása lényegében gyulladásos folyamatokra vezethető vissza. A gyulladás kimeríti a szervezet cinkraktárait, ugyanakkor maga a cinkhiány is fokozza a gyulladás esélyét, tehát egyfajta ördögi körről lehet szó, amire egyedül a megnövelt cinkbevitel lehet a megoldás.
Magnézium, az idegrendszer nyugtatója:
A magnézium megtalálható minden emberi szövetben és a kálium után a második leggyakoribb kation a sejten belüli térben.[/color][/b] Több mint 300 létfontosságú biokémiai reakcióban vesz részt, például szabályozza az anyagcserét és segíti a kalcium és kálium ionok sejthártyán keresztüli szállítását. Kutatások szerint a lakosság 70-80 százalékának alacsony a magnéziumszintje.
A cinkhez hasonlóan a magnézium is kritikus jelentőségű az enzimatikus, hormonális és ingerületátvivő folyamatok szempontjából. A magnéziumot már csaknem 100 éve alkalmazzák depressziós betegség esetén, méghozzá jelentős sikerrel. Egy 1921-es tanulmányban 250 betegből 221-et eredményesen kezeltek magnézium segítségével. A tudományos bizonyítékok ezt követően fokozatosan tovább halmozódtak.
Egy 2008-ban publikált, 12 hétig tartó klinikai vizsgálat arra jutott, hogy napi 450 mg magnézium szedésével hasonló javulás érhető el a depressziós tünetekben, mint napi 50 mg imipramin hatóanyagú antidepresszáns gyógyszer szedésével. Egy 402 fős kutatás kapcsolatot mutatott ki a magnéziumhiány és a depressziós tünetek között, függetlenül a nemtől, életkortól, életmódtól, társadalmi-gazdasági státusztól és egyéb tényezőktől.
A magnézium nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a pozitív hangulatért és nyugalomért felelős ingerületátvivő anyagok – szerotonin, dopamin, noradrenalin, GABA – kifejthessék a hatásukat. Emellett a cinkhez hasonlóan gátolja az izgató hatású glutamát aktivitását is.
A krónikus stressz fokozza a kortizol szintjét a szervezetben, ami negatív hatással lehet például a szerotonin-termelésre is, így hozzájárulhat a depresszióhoz. Szerencsére a magnézium ilyenkor is segíthet, hiszen a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengelyre hatva támogatja az egészséges stresszválaszt és csökkenti a kortizol szintjét.
Cink + magnézium depresszió ellen: miből mennyit?:
-
Totem58
- Adminisztrátor
- Hozzászólások: 725
- Csatlakozott: 2016.09.22. 18:11
- Tartózkodási hely: Nyíregyháza
Re: Szorongás, depresszió és a hisztamin
A LEGJOBB ANTIDEPRESSZÁNS
A depresszió nem csupán múló szomorúság valami miatt, hanem a beteg fizikai, szellemi és érzelmi életére szüntelenül befolyást gyakoroló pusztító betegség. Lerombolhatja az ember önbecsülését és mások megítélésének képességét. A bűntudat, feleslegesség és tehetetlenség érzése a legegyszerűbb mindennapi tevékenység végzésére is képtelenné tehet. A depressziónak több formáját különböztethetjük meg, attól függően, mennyire súlyos. A legtöbb esetben antidepresszáns gyógyszerek fogyasztásával próbálják meg kezelni ezt a betegséget. Sajnálatosan ezeknek igen kellemetlen mellékhatásai lehetnek és nem is biztos, hogy igazán hatékonyak lesznek a depresszió kezelésében.
MI OKOZZA?
Úgy tűnik, hogy a depresszió mögött nem egyetlen okot kell keresni, bár a szakértők hajlamosak arra, hogy az agy kémiai folyamataiban keressék a probléma gyökerét. Többen állítják, hogy a neurotranszmitterek és a szerotonin egyensúlyok szintjén kell kezelni a problémát, de lássuk, mit mond erről egy klinikai szakpszichológus: “A mai pszichiátriai diagnosztikai rendszerek nem mások, mint szubjektív tünetlisták”, s ez, mint egy kutató megjegyezte, a középkor szintjére veti vissza a pszichiátriát.
Tudományos abszurdum ugyanis az agy specifikus működészavarára következtetni nem objektíválható szubjektív tünetek alapján. Ha valakinek pl. magas a vérnyomása, ez ugyebár a hangulathoz képest legalább egy mérhető viselkedéses jegy, de egy épeszű orvos sem gondolná, hogy ebből ő már tudja, mi a baj.
A magas vérnyomásnak ugyanis az orvostudomány mai állása szerint számos oka lehet a vese működészavarától a hormonális problémákon át a perifériás érellenállás növekedéséig. Vagy ha valaki szédül, annak az alacsony vércukor-szinttől vagy vérnyomástól, a megnövekedett agynyomáson át az egyensúlyi rendszer vírusos fertőzéséig ugyancsak ezer egy oka lehet.
A viselkedéses tünetek leírása tehát alkalmatlan arra, hogy eldöntsük, mi áll a tünetek hátterében, mi a megfelelő kezelés. Mert azonos tünet sokféle úton kialakulhat! A mai pszichiátriai depresszió gyűjtőfogalom, hasonlónak tűnő állapotok összemosása. Szemben az orvoslással, ahol műszeres és laboratóriumi vizsgálatok garmadája segíti a differenciáldiagnosztikát, a pszichiátriában semmiféle biokémiai, műszeres vagy egyéb vizsgálati módszer nincs annak kimutatására, hogy a "depressziónak" nevezett “betegség” fennáll-e vagy sem.
Ami nem igazolható, az nem is cáfolható, vagyis a tudományosság határain kívül eső jelenség. Természetesen nem véletlen, hogy egy tudományosan ennyire meghatározatlan állapotban miért olyan bizonytalanok a gyógyszervizsgálatok eredményei is. Hisz ki tudja, mi okozza a “depresszióval” vizsgálatba sorolt személy tüneteit? Ahány “depressziós”, talán annyiféle a kiváltó ok. És ki tudja néhány gyógyult betegből megállapítani, végül is mi a gyógyulás oka. A gyógyszerhatás véletlenszerű, ha nem tudjuk, valójában mit és kit kezelünk vele.”
A TÁPLÁLÉKKIEGÉSZÍTŐK HATÁSA
A vitaminok és ásványi anyagok igen kedvező hatást gyakorolnak. Különböző gyógynövények szintén szedhetők, de ebben az esetben ezt mindenképpen orvossal kell egyeztetni. Egyesek szerint a B- és a C-vitamin csökkent szintje kapcsolatban lehet a depresszió kialakulásával. Szedésükkel elősegíthető a neurotranszmitterek agyi szintézise, és növelhető az antidepresszáns gyógyszerek hatékonysága. A kalcium és a magnézium nyugtatják az idegsejteket, és különösen akkor fejtenek ki kedvező hatást, ha a depresszió alvászavart idézne elő.
A gyógynövények közül az orbáncfű a fitoterapeuták szerint a gyakran káros mellékhatásokat okozó antidepresszánsok hatásos és biztonságos alternatíváját jelentheti enyhe depresszióban. A másik hatékony gyógynövény a depresszió ellen a kurkuma. 50 éves kor felett esetleg még hatásosabb helyettea páfrányfenyő (gingko-biloba).
Ezek mellett jó hasznát vehetjük a citromfűnek is. Egy néhány éve végzett kísérletben 18 egészséges felnőtt önkéntes kapott standardizált citromfű kivonatot vagy placebót hét napon át. Azok, akik a 600mg citromfüvet kapták, jelentős hangulatjavulásról, nyugalomról és megnövekedett éberségről számoltak be.
A MOZGÁS A LEGJOBB TERMÉSZETES ANTIDEPRESSZÁNS
James Blumenthal pszichiáter a Duke egyetem munkatársa az észak-karolinai Durhamból 1999-ben bebizonyította, hogy a mozgás jelentős hangulatjavulással jár. Betegeit két csoportra osztotta az egyik csoportnak kizárólag aerobic órákat, a másik csoportnak pedig antidepresszánsokat írt fel. Tizenhat hét elteltével a depressziós betegek körében ugyanolyan eredményesnek bizonyult az aerobic óra, mint a gyógyszeres kezelés.
Egy későbbi tanulmány aztán megállapította: habár a tabletták gyorsabban hatnak, a sport hatása tartósabb. Ráadásul a testmozgás nem csak a depresszió orvoslásában, de annak megelőzésében is eredményes volt. Ami pedig a legfontosabb, hogy a testmozgásnak nincsen semmi mellékhatása, és nem kell hetekig arra várni, hogy vajon megfelelő hatást vált-e ki, mint a gyógyszerek.
Aktuális tanulmányok igazolják, hogy a testmozgás gyakran még eredményesebben is hat, mint a drága tabletták és a hipermodern gyógyászati eljárások. Hatására testünkben egészséges új sejtek termelődnek és kóros folyamatok fordulnak meg. Az előírás szerinti edzés sok esetben a jól bevált terápiák kiegészítéseként alkalmazzák. (forrás: naturhirek.hu)
A depresszió nem csupán múló szomorúság valami miatt, hanem a beteg fizikai, szellemi és érzelmi életére szüntelenül befolyást gyakoroló pusztító betegség. Lerombolhatja az ember önbecsülését és mások megítélésének képességét. A bűntudat, feleslegesség és tehetetlenség érzése a legegyszerűbb mindennapi tevékenység végzésére is képtelenné tehet. A depressziónak több formáját különböztethetjük meg, attól függően, mennyire súlyos. A legtöbb esetben antidepresszáns gyógyszerek fogyasztásával próbálják meg kezelni ezt a betegséget. Sajnálatosan ezeknek igen kellemetlen mellékhatásai lehetnek és nem is biztos, hogy igazán hatékonyak lesznek a depresszió kezelésében.
MI OKOZZA?
Úgy tűnik, hogy a depresszió mögött nem egyetlen okot kell keresni, bár a szakértők hajlamosak arra, hogy az agy kémiai folyamataiban keressék a probléma gyökerét. Többen állítják, hogy a neurotranszmitterek és a szerotonin egyensúlyok szintjén kell kezelni a problémát, de lássuk, mit mond erről egy klinikai szakpszichológus: “A mai pszichiátriai diagnosztikai rendszerek nem mások, mint szubjektív tünetlisták”, s ez, mint egy kutató megjegyezte, a középkor szintjére veti vissza a pszichiátriát.
Tudományos abszurdum ugyanis az agy specifikus működészavarára következtetni nem objektíválható szubjektív tünetek alapján. Ha valakinek pl. magas a vérnyomása, ez ugyebár a hangulathoz képest legalább egy mérhető viselkedéses jegy, de egy épeszű orvos sem gondolná, hogy ebből ő már tudja, mi a baj.
A magas vérnyomásnak ugyanis az orvostudomány mai állása szerint számos oka lehet a vese működészavarától a hormonális problémákon át a perifériás érellenállás növekedéséig. Vagy ha valaki szédül, annak az alacsony vércukor-szinttől vagy vérnyomástól, a megnövekedett agynyomáson át az egyensúlyi rendszer vírusos fertőzéséig ugyancsak ezer egy oka lehet.
A viselkedéses tünetek leírása tehát alkalmatlan arra, hogy eldöntsük, mi áll a tünetek hátterében, mi a megfelelő kezelés. Mert azonos tünet sokféle úton kialakulhat! A mai pszichiátriai depresszió gyűjtőfogalom, hasonlónak tűnő állapotok összemosása. Szemben az orvoslással, ahol műszeres és laboratóriumi vizsgálatok garmadája segíti a differenciáldiagnosztikát, a pszichiátriában semmiféle biokémiai, műszeres vagy egyéb vizsgálati módszer nincs annak kimutatására, hogy a "depressziónak" nevezett “betegség” fennáll-e vagy sem.
Ami nem igazolható, az nem is cáfolható, vagyis a tudományosság határain kívül eső jelenség. Természetesen nem véletlen, hogy egy tudományosan ennyire meghatározatlan állapotban miért olyan bizonytalanok a gyógyszervizsgálatok eredményei is. Hisz ki tudja, mi okozza a “depresszióval” vizsgálatba sorolt személy tüneteit? Ahány “depressziós”, talán annyiféle a kiváltó ok. És ki tudja néhány gyógyult betegből megállapítani, végül is mi a gyógyulás oka. A gyógyszerhatás véletlenszerű, ha nem tudjuk, valójában mit és kit kezelünk vele.”
A TÁPLÁLÉKKIEGÉSZÍTŐK HATÁSA
A vitaminok és ásványi anyagok igen kedvező hatást gyakorolnak. Különböző gyógynövények szintén szedhetők, de ebben az esetben ezt mindenképpen orvossal kell egyeztetni. Egyesek szerint a B- és a C-vitamin csökkent szintje kapcsolatban lehet a depresszió kialakulásával. Szedésükkel elősegíthető a neurotranszmitterek agyi szintézise, és növelhető az antidepresszáns gyógyszerek hatékonysága. A kalcium és a magnézium nyugtatják az idegsejteket, és különösen akkor fejtenek ki kedvező hatást, ha a depresszió alvászavart idézne elő.
A gyógynövények közül az orbáncfű a fitoterapeuták szerint a gyakran káros mellékhatásokat okozó antidepresszánsok hatásos és biztonságos alternatíváját jelentheti enyhe depresszióban. A másik hatékony gyógynövény a depresszió ellen a kurkuma. 50 éves kor felett esetleg még hatásosabb helyettea páfrányfenyő (gingko-biloba).
Ezek mellett jó hasznát vehetjük a citromfűnek is. Egy néhány éve végzett kísérletben 18 egészséges felnőtt önkéntes kapott standardizált citromfű kivonatot vagy placebót hét napon át. Azok, akik a 600mg citromfüvet kapták, jelentős hangulatjavulásról, nyugalomról és megnövekedett éberségről számoltak be.
A MOZGÁS A LEGJOBB TERMÉSZETES ANTIDEPRESSZÁNS
James Blumenthal pszichiáter a Duke egyetem munkatársa az észak-karolinai Durhamból 1999-ben bebizonyította, hogy a mozgás jelentős hangulatjavulással jár. Betegeit két csoportra osztotta az egyik csoportnak kizárólag aerobic órákat, a másik csoportnak pedig antidepresszánsokat írt fel. Tizenhat hét elteltével a depressziós betegek körében ugyanolyan eredményesnek bizonyult az aerobic óra, mint a gyógyszeres kezelés.
Egy későbbi tanulmány aztán megállapította: habár a tabletták gyorsabban hatnak, a sport hatása tartósabb. Ráadásul a testmozgás nem csak a depresszió orvoslásában, de annak megelőzésében is eredményes volt. Ami pedig a legfontosabb, hogy a testmozgásnak nincsen semmi mellékhatása, és nem kell hetekig arra várni, hogy vajon megfelelő hatást vált-e ki, mint a gyógyszerek.
Aktuális tanulmányok igazolják, hogy a testmozgás gyakran még eredményesebben is hat, mint a drága tabletták és a hipermodern gyógyászati eljárások. Hatására testünkben egészséges új sejtek termelődnek és kóros folyamatok fordulnak meg. Az előírás szerinti edzés sok esetben a jól bevált terápiák kiegészítéseként alkalmazzák. (forrás: naturhirek.hu)
-
Totem58
- Adminisztrátor
- Hozzászólások: 725
- Csatlakozott: 2016.09.22. 18:11
- Tartózkodási hely: Nyíregyháza
Re: Szorongás, depresszió és a hisztamin
Brogan: ÚJ MEGVILÁGÍTÁSBAN AZ ÁTERESZTŐ BÉL ÉS A DEPRESSZIÓ KAPCSOLATA (Fordította:Szendi Gábor, forrás: Kelly Brogan: New Insights on Gut Permeability and Depression. November 19th 2019)
A depressziónak semmi köze a szerotoninszinthez, ezt hagyjuk meg esti mesének. [b]Az igazi ok az ilyen-olyan okból kialakuló gyulladás. Lassan fény derül arra, hogy a szivárgó bél szindróma a gyulladáson keresztül kapcsolatban áll a depresszióval. Ha ismeri a depressziós érzést - köd az agyon, sivár hangulat, fáradékonyság - akkor nincs egyedül. A világon kb. 300 millió ember depressziós és egy csomó dolog van, amit még nem értünk.[/b]
Hál' Istennek, az orvoslás területén kifejlődött néhány új gondolkodási irány,amely segíthet a depresszió megértésében. Egy új, 2019-es vizsgálat kutatói tinédzser lányokon vizsgálta a súlyos depresszió lehetséges mechanizmusait és felfedtek bizonyos tényeket, amelyek segíthetnek bennünket annak megértésében, hogy az áteresztő (szivárgó) bél okozta gyulladás miként vezethet depresszióhoz.
Új felismerés a szivárgó és a depresszió kapcsán:
Ebben a 2019-es vizsgálatban a Baylor College of Medicine kutatói közvetlenül a bél áteresztését és a depressziós betegséget vizsgálták, s ez az első ilyen vizsgálat (2) Negyvenegy 12-17 év közötti, orvosilag egészségesnek tekinthető lánynál mérték a depresszió súlyosságát, az autonóm idegrendszer aktivitását, a bél szivárgás mértékét és a gyulladásos cytokinek szintjét. A lányokkal felvették a megújított Gyermek Depresszió Értékelő Skálát (CDRS-R), és klinikai interjút is készítettek velük, valamint szüleikkel. A CDRS-R az utóbbi évtizedek legelterjedtebben használt mérőeszköze (3).
Az autonóm idegrendszer működésének mérésére a preejekciós periódust és a légzési szinusz aritmiát választották. Előbbi a szív elernyedése és a bal kamra összehúzódása közt eltelt idő, ami jól mutatja a szívre gyakorolt szimpatikus idegi aktivitást, a légzési szinusz aritmia pedig azt jelenti, hogy a levegő beszívásakor felgyorsul a szívritmus, kilégzéskor pedig lelassul, és ez jó mérője a szívre gyakorolt paraszimpatikus hatásnak. A béláteresztés mértékét a laktulóz-mannitol teszttel mérték. Ez azt jelenti, hogy egyszerre éhgyomorra megisznak egy adag laktulózt és mannitolt, majd 4 óra múlva mérik, mennyi ment át a vizeletbe. Az arány megmutatja a bélszivárgás mértékét. A gyulladásszintet vérvizsgálattal állapították meg.
A kutatók eredménye szerint a gyógyszert nem szedő tinédzserek depressziójának súlyossága a bélszivárgás mértékével volt arányos, amint azt a laktulóz-mannitol arány mutatta. Minél "lyukasabb" volt a bél, annál súlyosabb volt a depresszió. Minél magasabb volt a gyulladást jelző IL-1? szintje, annál súlyosabb volt a depresszió. A fokozott béláteresztés volt a kapocs a szimpatikus idegrendszeri aktivitás (magyarán izgatottság) és a depresszió súlyosság között. A bizonyítékok szerint a bélszivárgás aktiválta a veleszületett immunrendszert, ami serkentette a depresszió kialakulását.
A vizsgálat eredménye segít tisztázni, hogy az aktivált szimpatikus idegrendszer milyen mechanizmuson keresztül fokozhatja a bél áteresztő képességét és a veleszületett immunitást. Ez a két dolog valószínűleg hozzájárul a depressziós tünetekhez.
Az agy, a bélrendszer és az immunrendszer
Ha csodálkozna azon, hogy függ össze a bélszivárgás a depresszióval, vegyük át az egész rendszert. Kezdjük az immunrendszerrel. Az utóbbi száz évben a pszichiátria feltárta az immunrendszer szerepét bizonyos depresszióformákban. Fontos, hogy a bélrendszer az otthona az immunrendszer 70%-ának, aminek az ad értelmet, hogy az bélfal a határ a külső és belső világ között.
A gasztrointesztinális bélfal általában egy sejt vastagságú fal, ami megakadályozza a mérgek, mikrobák és antigének szabad mozgását a test felé. Ez a védőfal általában jól végzi feladatát azáltal, hogy felveszi, amire szükségünk van (pl. a táplálékot), de gátolja az idegen dolgokat, amelyek ártalmasak lehetnek - ez lehet az oka annak, hogy az immunrendszerünk java része a belekben található (4). Az agy és a bélrendszer közti kapcsolat fontos és összetett.
Összeszorul a gyomrunk, amikor idegesek vagyunk vagy szorongunk, de kiderült, hogy az agy és a bél között a kapcsolat valójában kétirányú. Nem csak az agyunk hat a bélrendszerünkre, de a belünk is közvetíti a nyugalmat vagy a vészhelyzetet az idegrendszer felé és az immunrendszer jelzéseit a vágusz idegen keresztül közvetíti az agynak. Hogy megértsük, hogyan függ össze a bélrendszer és a depresszió, előbb jobban meg kell értsük a gyulladás keletkezését, hogy mi a gyulladás és hogyan zajlik.
A stressz gyulladást okoz
Először is, mi az a gyulladás? A gyulladás a szervezet védekező válasza a stresszre, mint pl. a gyulladásra vagy valami szervezetünknek nem való dolog fogyasztása. A stresszorral való találkozás az immunrendszert nagyobb fokozatra kapcsolja, hogy gyógyuljon a test.
A stressz általános értelemben egy indító esemény, amely összeköti a hormonokat a gyulladással. Lényegében, amikor a test úgy érzékeli, hogy valami rossza, hormonokat bocsájt ki, amelyek a szervezetet riadóztatják és ekkor alakul ki a gyulladás.
Ezek az indító események bármilyen formát ölthetnek, sok közülük a modern amerikai élet mindennapi része, kezdve a cukortól a stresszig és a szennyezéstől a szorongásig. Akár pszichológiai, akár fiziológiai a stressz, gyulladásos választ vált ki, üzenve az agynak, hogy szabadítson fel kortizolt, ezt a szteroid hormont, ami a természet beépített riasztó rendszere, amely arra készteti a testet, hogy cukrot bocsájtson a vérbe, amiből energiát nyerünk a stressztől való megszabaduláshoz, bármiből is álljon az (5).
Ha egyszer a gyulladás elindult, a gyulladás nem csak további gyulladást okoz, hanem az újabb vizsgálatok szerint az alacsony szervezetszintű gyulladás depressziót okoz. Amikor a gyulladás eléri az agyat, a sejtek a korlátozott triptofán termelésüket arra kezdik használni, hogy több szorongáskeltő anyagokat termeljenek, mint pl. quinolinat-ot (6). Az orvostudományi szakirodalom szerint a gyulladás következetesen jelzi az olyan depressziós tüneteket, mint a kedvetlenség, lelassult gondolkodás, elkerülő viselkedés, percepcióváltozások és anyagcsere változások.
Miként provokálja a bélrendszer a gyulladás kialakulását?
Értsük meg, pontosan hogyan is vezethet a lyukasbél-gyulladáshoz - a test nyelvén az egyensúlyvesztéshez. Amikor a test stressz alatt áll, a bélrendszerben a bélfal sejtek közti záródás kevésbé hatékony ahhoz képest, amilyennek lennie kéne (7). Ez lehetővé teszi, hogy a baktériumok és a méreganyagok bejussanak a vérkeringésbe, ami széles körű gyulladásban folytatódik és beindíthatja az immunrendszert (8). A lyukas bél okozta gyulladás elindít egy problémás eseményláncolatot, mivel a bél közvetlenül kapcsolódik az agyhoz a vágusz idegen keresztül (9).
Az orvostudomány lassan halad bélfal szivárgás és a depresszió kapcsolatának teljes megértéséig. Korábbi vizsgálatok a depresszióra koncentráltak és a lyukas bél kémiai nyomaira bukkantak. Például, egy vizsgálat kimutatta, hogy az öngyilkossági kísérletet végrehajtott betegek vérében magasabb koncentrációban találhatók anti-lipopoliszacharid antitestek (LPS), ami azt jelenti, hogy az immunrendszer akár sok LPS-el találkozott vagy védekezően reagált az LPS-sel szemben: ez a molekula annak a jele, hogy mikrobák vannak jelen a szervezetben (10). (Az LPS a baktériumok által kibocsájtott endotoxin, ami többek közt a fertőzés tüneteiért is felelős.)
Egy másik vizsgálatban az egészségesekhez képest a depresszióban vagy szorongásos kórképben szenvedőkben, akiknek egyébként gasztrointesztinális tüneteik nem voltak, magasabb koncentrációban volt kimutatható a zsírsav megkötő fehérje-2, ami komoly elváltozást okozott a bélfalban (11). Ezek a vizsgálatok, és az, amit most ismertettem, azt jelzi, hogy depresszióban károsodhat a bélfal záróképessége.
Na, szóval, akkor mit is tehetünk?
Ez az egész kicsit komplikáltan hangzik, de valójában ez a depresszió megközelítés alapján - azaz, hogy a depressziót egy egészségtelen gyulladásos állapot tünetének tekintjük - sokkal többet tehetünk ellene. Ez azt jelenti, hogy a depresszió nem azért genetikai okokból történik, vagy mert "nincs elég szerotonin". Igazából, valószínűleg egy szervezetszintű alacsony szintű gyulladásban szenved, amit a stressz alatt álló bélrendszer és a szivárgó bélszindróma okoz. A cél az, hogy a szervezetünk biztonságban érezze magát - részben a bélből az agyba, részben az agyból a bélbe érkező jelzések alapján. Azaz,csökkentsük valamiképp a minket ért stresszt és tegyük rendbe a bélműködésünket táplálkozással, probiotikumokkal. (Forrás: tenyek-tevhitek.hu)
Hál' Istennek, az orvoslás területén kifejlődött néhány új gondolkodási irány,amely segíthet a depresszió megértésében. Egy új, 2019-es vizsgálat kutatói tinédzser lányokon vizsgálta a súlyos depresszió lehetséges mechanizmusait és felfedtek bizonyos tényeket, amelyek segíthetnek bennünket annak megértésében, hogy az áteresztő (szivárgó) bél okozta gyulladás miként vezethet depresszióhoz.
Új felismerés a szivárgó és a depresszió kapcsán:
Ebben a 2019-es vizsgálatban a Baylor College of Medicine kutatói közvetlenül a bél áteresztését és a depressziós betegséget vizsgálták, s ez az első ilyen vizsgálat (2) Negyvenegy 12-17 év közötti, orvosilag egészségesnek tekinthető lánynál mérték a depresszió súlyosságát, az autonóm idegrendszer aktivitását, a bél szivárgás mértékét és a gyulladásos cytokinek szintjét. A lányokkal felvették a megújított Gyermek Depresszió Értékelő Skálát (CDRS-R), és klinikai interjút is készítettek velük, valamint szüleikkel. A CDRS-R az utóbbi évtizedek legelterjedtebben használt mérőeszköze (3).
Az autonóm idegrendszer működésének mérésére a preejekciós periódust és a légzési szinusz aritmiát választották. Előbbi a szív elernyedése és a bal kamra összehúzódása közt eltelt idő, ami jól mutatja a szívre gyakorolt szimpatikus idegi aktivitást, a légzési szinusz aritmia pedig azt jelenti, hogy a levegő beszívásakor felgyorsul a szívritmus, kilégzéskor pedig lelassul, és ez jó mérője a szívre gyakorolt paraszimpatikus hatásnak. A béláteresztés mértékét a laktulóz-mannitol teszttel mérték. Ez azt jelenti, hogy egyszerre éhgyomorra megisznak egy adag laktulózt és mannitolt, majd 4 óra múlva mérik, mennyi ment át a vizeletbe. Az arány megmutatja a bélszivárgás mértékét. A gyulladásszintet vérvizsgálattal állapították meg.
A kutatók eredménye szerint a gyógyszert nem szedő tinédzserek depressziójának súlyossága a bélszivárgás mértékével volt arányos, amint azt a laktulóz-mannitol arány mutatta. Minél "lyukasabb" volt a bél, annál súlyosabb volt a depresszió. Minél magasabb volt a gyulladást jelző IL-1? szintje, annál súlyosabb volt a depresszió. A fokozott béláteresztés volt a kapocs a szimpatikus idegrendszeri aktivitás (magyarán izgatottság) és a depresszió súlyosság között. A bizonyítékok szerint a bélszivárgás aktiválta a veleszületett immunrendszert, ami serkentette a depresszió kialakulását.
A vizsgálat eredménye segít tisztázni, hogy az aktivált szimpatikus idegrendszer milyen mechanizmuson keresztül fokozhatja a bél áteresztő képességét és a veleszületett immunitást. Ez a két dolog valószínűleg hozzájárul a depressziós tünetekhez.
Az agy, a bélrendszer és az immunrendszer
Ha csodálkozna azon, hogy függ össze a bélszivárgás a depresszióval, vegyük át az egész rendszert. Kezdjük az immunrendszerrel. Az utóbbi száz évben a pszichiátria feltárta az immunrendszer szerepét bizonyos depresszióformákban. Fontos, hogy a bélrendszer az otthona az immunrendszer 70%-ának, aminek az ad értelmet, hogy az bélfal a határ a külső és belső világ között.
A gasztrointesztinális bélfal általában egy sejt vastagságú fal, ami megakadályozza a mérgek, mikrobák és antigének szabad mozgását a test felé. Ez a védőfal általában jól végzi feladatát azáltal, hogy felveszi, amire szükségünk van (pl. a táplálékot), de gátolja az idegen dolgokat, amelyek ártalmasak lehetnek - ez lehet az oka annak, hogy az immunrendszerünk java része a belekben található (4). Az agy és a bélrendszer közti kapcsolat fontos és összetett.
Összeszorul a gyomrunk, amikor idegesek vagyunk vagy szorongunk, de kiderült, hogy az agy és a bél között a kapcsolat valójában kétirányú. Nem csak az agyunk hat a bélrendszerünkre, de a belünk is közvetíti a nyugalmat vagy a vészhelyzetet az idegrendszer felé és az immunrendszer jelzéseit a vágusz idegen keresztül közvetíti az agynak. Hogy megértsük, hogyan függ össze a bélrendszer és a depresszió, előbb jobban meg kell értsük a gyulladás keletkezését, hogy mi a gyulladás és hogyan zajlik.
A stressz gyulladást okoz
Először is, mi az a gyulladás? A gyulladás a szervezet védekező válasza a stresszre, mint pl. a gyulladásra vagy valami szervezetünknek nem való dolog fogyasztása. A stresszorral való találkozás az immunrendszert nagyobb fokozatra kapcsolja, hogy gyógyuljon a test.
A stressz általános értelemben egy indító esemény, amely összeköti a hormonokat a gyulladással. Lényegében, amikor a test úgy érzékeli, hogy valami rossza, hormonokat bocsájt ki, amelyek a szervezetet riadóztatják és ekkor alakul ki a gyulladás.
Ezek az indító események bármilyen formát ölthetnek, sok közülük a modern amerikai élet mindennapi része, kezdve a cukortól a stresszig és a szennyezéstől a szorongásig. Akár pszichológiai, akár fiziológiai a stressz, gyulladásos választ vált ki, üzenve az agynak, hogy szabadítson fel kortizolt, ezt a szteroid hormont, ami a természet beépített riasztó rendszere, amely arra készteti a testet, hogy cukrot bocsájtson a vérbe, amiből energiát nyerünk a stressztől való megszabaduláshoz, bármiből is álljon az (5).
Ha egyszer a gyulladás elindult, a gyulladás nem csak további gyulladást okoz, hanem az újabb vizsgálatok szerint az alacsony szervezetszintű gyulladás depressziót okoz. Amikor a gyulladás eléri az agyat, a sejtek a korlátozott triptofán termelésüket arra kezdik használni, hogy több szorongáskeltő anyagokat termeljenek, mint pl. quinolinat-ot (6). Az orvostudományi szakirodalom szerint a gyulladás következetesen jelzi az olyan depressziós tüneteket, mint a kedvetlenség, lelassult gondolkodás, elkerülő viselkedés, percepcióváltozások és anyagcsere változások.
Miként provokálja a bélrendszer a gyulladás kialakulását?
Értsük meg, pontosan hogyan is vezethet a lyukasbél-gyulladáshoz - a test nyelvén az egyensúlyvesztéshez. Amikor a test stressz alatt áll, a bélrendszerben a bélfal sejtek közti záródás kevésbé hatékony ahhoz képest, amilyennek lennie kéne (7). Ez lehetővé teszi, hogy a baktériumok és a méreganyagok bejussanak a vérkeringésbe, ami széles körű gyulladásban folytatódik és beindíthatja az immunrendszert (8). A lyukas bél okozta gyulladás elindít egy problémás eseményláncolatot, mivel a bél közvetlenül kapcsolódik az agyhoz a vágusz idegen keresztül (9).
Az orvostudomány lassan halad bélfal szivárgás és a depresszió kapcsolatának teljes megértéséig. Korábbi vizsgálatok a depresszióra koncentráltak és a lyukas bél kémiai nyomaira bukkantak. Például, egy vizsgálat kimutatta, hogy az öngyilkossági kísérletet végrehajtott betegek vérében magasabb koncentrációban találhatók anti-lipopoliszacharid antitestek (LPS), ami azt jelenti, hogy az immunrendszer akár sok LPS-el találkozott vagy védekezően reagált az LPS-sel szemben: ez a molekula annak a jele, hogy mikrobák vannak jelen a szervezetben (10). (Az LPS a baktériumok által kibocsájtott endotoxin, ami többek közt a fertőzés tüneteiért is felelős.)
Egy másik vizsgálatban az egészségesekhez képest a depresszióban vagy szorongásos kórképben szenvedőkben, akiknek egyébként gasztrointesztinális tüneteik nem voltak, magasabb koncentrációban volt kimutatható a zsírsav megkötő fehérje-2, ami komoly elváltozást okozott a bélfalban (11). Ezek a vizsgálatok, és az, amit most ismertettem, azt jelzi, hogy depresszióban károsodhat a bélfal záróképessége.
Na, szóval, akkor mit is tehetünk?
Ez az egész kicsit komplikáltan hangzik, de valójában ez a depresszió megközelítés alapján - azaz, hogy a depressziót egy egészségtelen gyulladásos állapot tünetének tekintjük - sokkal többet tehetünk ellene. Ez azt jelenti, hogy a depresszió nem azért genetikai okokból történik, vagy mert "nincs elég szerotonin". Igazából, valószínűleg egy szervezetszintű alacsony szintű gyulladásban szenved, amit a stressz alatt álló bélrendszer és a szivárgó bélszindróma okoz. A cél az, hogy a szervezetünk biztonságban érezze magát - részben a bélből az agyba, részben az agyból a bélbe érkező jelzések alapján. Azaz,csökkentsük valamiképp a minket ért stresszt és tegyük rendbe a bélműködésünket táplálkozással, probiotikumokkal. (Forrás: tenyek-tevhitek.hu)
-
Totem58
- Adminisztrátor
- Hozzászólások: 725
- Csatlakozott: 2016.09.22. 18:11
- Tartózkodási hely: Nyíregyháza
Re: Szorongás, depresszió és a hisztamin
Rhodiola: immunerősítéstől a depresszióig?
A Rhodiolával kapcsolatos 60-as években végzett orosz kutatások eredményeit felhasználták a sportolók és az űrhajósok teljesítőképességének növelésére is. Sőt a Központi Bizottság idősödő tagjainál szintén a Rhodiolát használták a szellemi-fizikai állóképességük javítására. Szinte már természetes, hogy Krilov kutatásait sokáig titokban tartották. Egy másik másik orosz kutató Lishmanov kutatási pedig bizonyította, hogy a Rhodiola hatóanyagai erősíthetik a test ellenálló képességét a stresszel szemben, és csökkentheti a stressz okozta szívkárosodás esélyét is.
Milyen hatással lehet a Rhodiolának a mentális állapotra? Egy Amerikai klinikai kísérletben úgy találták, hogy az aranygyökér (Rhodiola rosea) kivonata hatékonyan kezelte az enyhe és közepes depresszió tüneteit. A tanulmány a Nordic Journal of Psychiatry című orvosi szaklapban jelent meg és összesen 80 személy (18 és 70 év közötti) bevonásával végezték. A csoportot három részre osztották. Az első csoport napi 340 mg aranygyökér (Rhodiola Rosea) kivonatot kapott naponta, a másik csoport 170 mg aranygyökér kivonatot, míg a harmadik csoport hatóanyag nélküli placebo kapszulákat. Az eredmény azt hozta, hogy csupán azoknál következett be javulás, akik a Rhodiola tartalmú kapszulákat szedték.
Látványosan javult az állapotuk az álmatlanságban illetve érzelmi ingadozásokkal küzdő pácienseknek minden látható mellékhatás nélkül. A Rhodiola rosea két módon hat a depresszió esetén. Először is a kutatók úgy gondolják, hogy a növény blokkolja a monoamin oxidáz enzimet, hasonlóan a korai antidepresszánsokhoz, mint például az amitriptilin (Teperin). Ezáltal segíti az agyban fenntartani néhány ingerület átvivő anyag, mint például a szerotonin és a neropinefrin szintjét.
Másrészt az is valószínű, hogy a Rhodiola rosea lecsendesíti az agynak egy részét, amit a HPA tengelyként ismertek. Ez csatlakoztatja az agyat a mellékvese-mirigyekhez. A mellékvese hormonok következetesen magas szintjeit találták olyan egyénekben, akik depressziótól szenvednek. A Rhodiola rosea kezelheti ezt az egyensúlyhiányt és segíthet a normális szintek helyreállításában.
Figyelmeztetés: Az itt leírtak csak információ adás céljából születtek. Nem állíthatjuk, hogy az itt szereplő hatóanyagok gyógyhatással rendelkeznének. Kérünk téged, hogy vitaminok, ásványi anyagok vagy gyógynövények szedése előtt mindig konzultálj orvosoddal, főleg ha gyógyszereket is szedsz. (Szerző: termeles@vitaminkiraly.hu)
Milyen hatással lehet a Rhodiolának a mentális állapotra? Egy Amerikai klinikai kísérletben úgy találták, hogy az aranygyökér (Rhodiola rosea) kivonata hatékonyan kezelte az enyhe és közepes depresszió tüneteit. A tanulmány a Nordic Journal of Psychiatry című orvosi szaklapban jelent meg és összesen 80 személy (18 és 70 év közötti) bevonásával végezték. A csoportot három részre osztották. Az első csoport napi 340 mg aranygyökér (Rhodiola Rosea) kivonatot kapott naponta, a másik csoport 170 mg aranygyökér kivonatot, míg a harmadik csoport hatóanyag nélküli placebo kapszulákat. Az eredmény azt hozta, hogy csupán azoknál következett be javulás, akik a Rhodiola tartalmú kapszulákat szedték.
Látványosan javult az állapotuk az álmatlanságban illetve érzelmi ingadozásokkal küzdő pácienseknek minden látható mellékhatás nélkül. A Rhodiola rosea két módon hat a depresszió esetén. Először is a kutatók úgy gondolják, hogy a növény blokkolja a monoamin oxidáz enzimet, hasonlóan a korai antidepresszánsokhoz, mint például az amitriptilin (Teperin). Ezáltal segíti az agyban fenntartani néhány ingerület átvivő anyag, mint például a szerotonin és a neropinefrin szintjét.
Másrészt az is valószínű, hogy a Rhodiola rosea lecsendesíti az agynak egy részét, amit a HPA tengelyként ismertek. Ez csatlakoztatja az agyat a mellékvese-mirigyekhez. A mellékvese hormonok következetesen magas szintjeit találták olyan egyénekben, akik depressziótól szenvednek. A Rhodiola rosea kezelheti ezt az egyensúlyhiányt és segíthet a normális szintek helyreállításában.
Figyelmeztetés: Az itt leírtak csak információ adás céljából születtek. Nem állíthatjuk, hogy az itt szereplő hatóanyagok gyógyhatással rendelkeznének. Kérünk téged, hogy vitaminok, ásványi anyagok vagy gyógynövények szedése előtt mindig konzultálj orvosoddal, főleg ha gyógyszereket is szedsz. (Szerző: termeles@vitaminkiraly.hu)
Vissza: “Sclerosis Multiplex - MáSképp”
Ki van itt
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég